Online viselkedésünk alapján az óriásplatformok adatokat gyűjtenek rólunk, amelyeket hirdetőknek értékesítenek és profilunk alapján ajánlanak nekünk tartalmakat. Idén ősszel azonban az új uniós szabályozás hatálybalépésével sok minden megváltozott. Fáczán Gábor, az NMHH Online Platformok Főosztályának vezetője az Indexnek beszélt arról, hogyan érinti mindez a magyar felhasználókat.
„Bár tagadhatatlanul befolyásolják mindennapi életünket és hatalmas léptékben fejlődnek, korábban nem volt egységes uniós szabályozás, amely biztosítaná az online óriásplatformok átláthatóságát” – kezdte az Indexnek Fáczán Gábor. Ezért hozták létre a digitális szolgáltatásokról (Digital Services Act: DSA) szóló rendeletet, amely idén augusztus végén lépett hatályba és aminek az Európai Unióban legnagyobb felhasználói körrel rendelkező 19 online platformnak meg kell felelnie. Az algoritmusok által személyre szabott felületeken a Facebooknál, a TikToknál és a Google-nál is változásokat vezettek be emiatt.
Sokan megfeledkeznek arról, hogy a szolgáltatások igénybevételéhez a legtöbbször el sem olvasott felhasználási feltételekhez is hozzá kell járulni, ha ez megtörtént, akkor az összhangban van az uniós GDPR, azaz adatkezelési irányelvekkel. „Ha ezt jóváhagytuk, beleegyeztünk abba, hogy a használt keresőmotor a keresési anonimizált adatainkat értékesítse az adott platformnak, aki aztán személyre szabott hirdetésekkel bombázhat minket. A személyes adat, tehát azé, akinek megengedjük, hogy rendelkezzen vele, legyen az adott platform mint adatkezelő bárhol a világban. Az anonimizált adatok hatalmas értéket képviselnek. Igaz tehát a mondás: az adat az új arany” ‒ fejtette ki Fáczán Gábor.
Ezeknek a vállalatoknak az üzleti érdekük, hogy minél több időt töltsünk a felületen, mert annál több reklámhelyet tudnak értékesíteni, ehhez online viselkedésünk alapján érdeklődésünknek megfelelő tartalmakat vonultatnak fel. Kattintásaink, kereséseink, görgetési sebességünk alapján felállítják felhasználói profilunkat. „Szélsőséges esetekben az online platformok használata függőség kialakulásához vezethet” – mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Online Platformok Főosztályának vezetője.
Az új szabályozás most lehetőséget kínál arra, hogy a profilalkotás-mentes opciót válasszuk, a leiratkozást követően már nem személyes, hanem helyi érdeklődésű vagy globálisan népszerű cikkeket, videókat fognak javasolni az online felületek hírfolyamukon, például a TikTok az Élő és a Neked hírcsatornáján.
A Facebook „Miért látom ezt?” funkciója 22 rendszerkártyával nyújt tájékoztatást arról, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek hogyan rangsorolják a tartalmakat, további újdonságként pedig nem az algoritmusok szerint feldobott hírek helyett beállíthatjuk, hogy időrendi sorrendben lássuk azokat. A Friends fülre csak az ismerősök közléseit láthatjuk kronológia szerint, és már akár 30 személyt is hozzáadhatunk a Kedvencekhez, valamint témaköröket is beállíthatunk a hírfolyam további testreszabásaként. Emellett a reklámok, ajánlások kikapcsolására is lehetőségünk van, vagy beállítani, hogy az EU-ban élőknek szóló hirdetések jelenjenek meg.
További változás: a Facebookon már február óta, a TikTokon július óta biztosított, hogy a 13–17 év közötti kiskorúak ne lássanak személyre szabott hirdetéseket a platformokon. „Az EU felismerte, hogy életkoruknál fogva a kiskorúak az egyik legveszélyeztetettebb csoport a rendkívül jól irányzott reklámok esetében” ‒ magyarázta a szakember.
Az illegális tartalombejelentésre vonatkozó szabályok is változnak, lehetőség van olyan opciók közül választani, ami illegális az EGT területén (például gyűlöletbeszéd). A platform illegálisnak tartja, globálisan törli azt. „A kiskorúak védelmét is elősegíti, hogy a szabályozás gyorsabb és transzparensebb bejelentési és eltávolítási eljárásokat követel a szolgáltatóktól. A DSA azt az elvet követi, hogy ami jogellenes offline, az jogellenes online is” ‒ egészítette ki. Fáczán Gábor a TikTok rendszerét illetően elmondta, hogy ott a moderálás központilag két lépcsőben történik, először egy automatizált rendszer végzi el a felülvizsgálást, majd ha szükséges, élő emberek is megvizsgálják a kifogásolt kontextust. A felhasználó már arról is értesítést kap, hogy egy algoritmus vagy moderátor távolította el a tartalmat. A DSA szerint mind a megindokolt döntésről, mind a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatni kell az érintettet. Újdonság, hogy már felülvizsgálatra is van lehetőség.
„Amennyiben nem ért egyet valaki a tartalom törlésével, egy külön jogi szakértőkből és moderátorokból álló csapat vizsgálja meg, hogy a tartalom sérti-e a helyi jogszabályokat. Az, hogy mely tartalom jogsértő vagy illegális, általában a felhasználó lakóhelye szerinti bíróság fogja megállapítani, és az online platform köteles lesz a bíróság döntését betartani, azaz adott esetben egy jogellenes tartalmat eltávolítani az oldaláról” ‒ részletezte a szakértő.
Az uniós előírások szerint minden tagállamban digitális szolgáltatási koordinátornak kell felügyelni az online felületeket, az azokon vagy azok által megvalósult helyi visszaéléseket. Magyarországon az idei évtől ezt a feladatot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság látja el. „A piaci folyamatok megismerése és az esetleges problémák feltárása érdekében kutatásokat végzünk a témakörben és a felhasználást segítő, az online platformok működését bemutató cikkeket is készítünk” ‒ tette hozzá az Online Platformok Főosztályának vezetője.
Fáczán Gábor arra a kérdésünkre, hogy ez mekkora lehetőséget ad az uniós tagállamoknak a tengerentúli globális platformok esetlegesen kifogásolható magatartásával szemben, elmondta, hogy letelepedésük helye szerint jellemzően ír vagy holland hatóságok eljárhatnak ellenük, rendszerszintű kockázat esetén pedig az Európai Bizottság. „Ez kiváló lehetőség az Európai Uniónak, hogy érvényre juttassa az európai polgárok érdekeit a techóriásokkal szemben” ‒ értékelte.
Az uniós állampolgároknak 2023 augusztus végétől 17 óriásplatform és két óriás keresőmotor esetében van lehetőségük döntésük ellen panasszal élni, ezek közé tartozik a felsoroltakon kívül a Google, a Bing, a Linkdln és az Instagram is. A kisebb platformoknak a DSA szerint 2024. február 17-től kell panaszkezelő rendszert működtetniük.
A Google-ről szólva Fáczán Gábor elmondta, hogy nagymértékű beruházást hajtott végre annak érdekében, hogy minden tekintetben megfeleljen a DSA által lefektetett szabályoknak. Például a youtuberek számára is újdonságokat vezetett be: a tartalomgyártóknak is lehetőségük lesz arra, hogy fellebbezést nyújtsanak be a platformnak, ha a tartalmukat eltávolítják vagy a fiókjukat korlátozzák. „A DSA reklámokat és kiskorúakat érintő rendelkezései kapcsán a Google a 18 év alatti felhasználókra nézve – egyeztetve szülőkkel, pedagógusokkal, illetve adatvédelmi és gyermekbiztonsági szakértőkkel – letiltotta azt a lehetőséget, hogy személyre szabott reklámokat kapjanak a Google-felületeken. Így már ezen a felületen is nagyobb biztonságban lehetnek a kiskorúak” – jegyezte meg Fáczán Gábor.
(Borítókép: Egy nő elkocog egy gigantikus szobor mellett, amely a közösségi oldalakra jellemző like gombot ábrázolja, a Porta Garibaldi előtt áll 2018. március 25-én Milánóban. Fotó: Emanuele Cremaschi / Getty Images)