Gyurcsány Ferenc először boldog születésnapot kívánt pártjának, majd leszögezte, a pártoknál gyorsan eldől, hogy fel fognak-e nőni, „a Demokratikus Koalíció mára Magyarország felnőtt, komoly, befolyásos, tisztességes, becsületes pártja”.

A volt miniszterelnök elárulta, pár héttel ezelőtt, amikor világosabban mondták el, hogy másként berendezett világot szeretnének, ahol közelebb kerülnek egymáshoz az emberek, és birtokba veszik az államukat, megteremtik az emberek államát, egyetlen konfliktussal foglalkoztak: „hogyan tud együtt maradni egy haza, amikor pokoli távolságok választják el a milliárdosokat, a befolyásosokat a többségtől az anyagi lehetőségekben és a közös életünk befolyásolásában is?”. Gyurcsány Ferenc ezt tíz tételben fejtette ki.

„Magyarország egészében nem vallásos, hanem vallásos is”

A legelső kérdés, „aminek el sem kellene hangzania egy ennél őszintébben működő országban”: kik vagyunk mi? Mi a közünk a világhoz, mit gondolunk, van-e közünk a teremtő Istenhez, és mi a viszonya az országnak a teremtéshez? A kormány azt mondja, hogy Magyarország keresztény ország. Gyurcsány Ferenc úgy látja, a népszámlálásból eredő számok is elgondolkodtatják ennek igazságáról, „de a probléma alapvetően az, hogy valamennyiünk hazája-e Magyarország, mindenkié vagy csak a kiválasztottaké?”.

Gyurcsány Ferenc szerint vannak istenhívők Magyarországon, és olyanok is, akik kételkednek Isten létezésében, valamint olyanok is, akik nem hisznek Istenben, sőt tagadják, „az biztos, hogy Magyarország úgy egészében nem vallásos ország, hanem vallásos is”. A vallásosak között pedig vannak olyanok, akik azt gondolják, hogy el fog jönni a megváltó, mások azt gondolják, hogy már eljött, és várnak a második eljövetelére.

Keresztények is vagyunk, meg nem keresztények is. Hiszünk prófétában, az emberré vált Istenben, a megváltó egyszeri eljövetelében. Hiszünk abban, hogy a fizikai, metafizikai véletlen gyermekei vagyunk

– húzta alá Gyurcsány Ferenc. A DK olyan országot szeretne, ahol minden embernek jó hazája szeretne lenni Magyarország, ami hívő embereké és nem vallásosoké is.

Gyurcsány Ferenc második megjegyzése az volt, hogy ebben a versenyben, ami sok területen megjelenik, elveszni látszik a hétköznapokban a közös hitünk, ami arról szól, hogy az ember jónak született. Olyan világot szeretnének, ahol lehet, hogy sok mindenben nem értenek egyet, de az alapállás az, hogy a másik jó. Nem olyan világot szeretnének, amiben azt gondolják, hogy akik nem értenek egyet velük, azok rosszak, sőt állatiasok.

Aki azt hiszi, hogy ez csak a politikára igaz, hallgassa meg egyik másik szurkolótábor rigmusait az ellenfélről. Vagy egyik másik vehemens színészünk megjegyzését egy másik színészről. Lassan elfelejtjük, hogy az ember jó. Olyan világot szeretnénk csinálni, amely soha nem téveszti el, vitái közepette sem ezt a közös hitünket.

„Egy tál lencséért, harminc ezüstért ne add el az életedet”

A pártelnök harmadik pontként említette a szabadság ügyét. Rámutatott, hogy abból a szabadságból, amely a legbefolyásosabbak szabadsága, és nem jár együtt a másokért való felelősséggel, abból a szabadságból uralom lesz, „nincs felelősség nélküli szabadság”.

A többség szabadsága semmit nem ér, ha a többség kezében ennek a szabadságnak a megéléséhez nincs lehetőség. Akkor szabad szegénynek lenni. Az, aki szabadságról beszél és szónokol, tegye hozzá, hogy lehetőséggel kibélelt szabadságot szeretne mindenki kezébe adni. Hogy egy tál lencséért vagy harminc ezüstért ne add el az életedet, ne add fel az álmaidat, ne add fel a közös hazádért való közös küzdelem ügyét.

Gyurcsány Ferenc szerint van olyan hatalom, amely ezt szeretné, „nincs is olyan messze tőlünk földrajzilag ez a hatalom, és talán még azt is tudják, kire gondolok ekkor”. A politikus világossá tette, rendre is szükség van a szabadsághoz.

A negyedik pont arról szólt, hogy van dolguk másokkal, sok tekintetben ez különbözteti meg őket. „Az énközpontú politikáknak a két legnagyobb áramlata a konzervativizmus és a liberalizmus” – folytatta Gyurcsány Ferenc, hozzátéve: a két „miközpontú politikai áramlat” a szociáldemokratáké és a zöldeké, amelyek azt gondolják, hogy a saját családért viselt felelősségen kívül a városokért, a hagyományokért viselt felelősség mellett a saját hazájukért és valamennyi emberért, a környezetért is felelősek.

„Az ország a test, a haza a lélek, a nemzet az érzés”

A pártelnök ötödik pontként elmondta, „amikor rendet próbálunk tenni ebben a világban, muszáj picit egyszerűsíteni. Az ország valójában lakhely. A haza, az közösség, a haza nem földrajzi határokról, helyekről szól, hanem az országban élő emberek közösségéről”.

Az ország a test, a haza a lélek, a nemzet az érzés. Érezni, hogy magyar vagy, és odatartozol, bárhol is vagy a világban. A haza a közös cselekvés, mert akkor marad fenn, ha közösen cselekszünk érte. Az ország a fizikai hely mellett jogviszony. Mi értjük ezt a különbséget, és amikor vitáink vannak másokkal, akkor azok sokszor abból származnak, hogy ezeket a fogalmakat nem értik, vagy nem akarják érteni, akik azt gondolják, hogy csak ők magyarok, vagy azok, akiknek ők engedélyt adnak.

A Magyar Köztársaság az emberek állama kell hogy legyen – jelentette ki Gyurcsány Ferenc, azzal folytatva, hogy „a rendszerváltozás óta nem vették komolyan, hogy „mi vagyunk az államalkotók, nem az állam a főnök, az államot mi csináljuk, mi hozzuk létre, mi vagyunk azok, akik meghatározzuk, szabályozzuk az állam működését, és nem az állam teszi ezt fordítva. Mi fizetünk az állam szolgáltatásaiért, az állam nem kegyet gyakorol, amikor védi a hazát, szervezi az oktatást, fenntart utakat, egészségügyi rendszert. Elvárjuk az államtól, mert mi fizettünk, hogy tisztességes szolgáltatások legyenek, mi több, kikényszerítjük tőle. A szociáldemokraták államának lényege, hogy az emberek állama”.

A volt miniszterelnök szerint ebből fakad, hogy az állam nem szabad, de az ember szabad. Ha pedig az állam nem szabad, akkor az állam intézményei sem szabadok, „a szabad emberek a saját maguk által létrehozott államot az ellenőrzésük alá vonják. Ez az állam és az állampolgár viszonya abban a felfogásban, ahogy a DK gondolkodik”. Elvárják a szolgálatot, de nem mentesítik magukat a haza szolgálatának kötelessége alól.

„A szövetségeseinket inkább nyugaton keressük, mint keleten”

Gyurcsány Ferenc kilencedik pontként kifejtette, hogy nem vagyunk egy sziget a semmi közepén, „Magyarország a hazánk, Európa az otthonunk. Vannak mostanában olyanok, akik Európáról kevesebbet szeretnek beszélni, többször jön a szájukra Ázsia, mint Európa”.

Nem teljesen világos, hogy ők hova akarnak menni, de mi, ha menni nem is akarunk, maradnánk Európában. Nem a magyar államiság elvesztéséről beszélünk, sok államnak, közte a magyarnak a szabályozott együttműködéséről van szó. Az államok egyesülnek egy még nagyobb államalakulatban, hogy még erősebbek legyenek. Hogy amit európainak gondolunk, az megmaradjon. Ma Európa népeivel és országaival együtt sikeresen veszünk részt abban a küzdelemben, amit a mai kormány vezetője félreért. Ebben a félreértésben vagy történelmi árulásban olyanok szolgálatába szegődik, akiknek szolgálatába az európaiak és a magyar nép többsége nem kíván szegődni. A szövetségeseinket inkább nyugaton keressük, mint keleten.

Gyurcsány Ferenc befejező pontja a generációs felelősségről szólt. Ennek első felében „történelmi teljesítménye van a szociáldemokratáknak”. A második részben több feladatot lát, ez a földért, a környezetért való felelősség, a közös kultúráért, a nyelvek sokszínűségének megőrzéséért való felelősség, „a holnap baloldali szociáldemokrata politikája egy zöldpolitika. Úgy kell megpróbálni egyre jobban élni, hogy a föld erőforrásai végesek. Vigyáznunk kell közösen a földre”.

A pártelnök a modernitás felelősségéről is beszélt: „Akik a tegnap iskoláját akarják a mában működtetni, azok elárulják a holnapot”, ezért a mai iskolarendszert nem csupán az alulfinanszírozás miatt kritizálják, hanem mert „kevésbé készíti fel a gyerekeket a holnapra, mint amennyire réved a múltba”.

Gyurcsány Ferenc végül három pontban foglalta össze programjukat:

• Meg lehessen élni a fizetésből.
• Legyen háromhavi megtakarítása mindenkinek.
• Minden évben legyen lehetőség elutazni egy hétre pihenni.

A politikus hangsúlyozta, „az élet hétköznapi valóságáról szól ez, hogy nem kell megszakadni a pillanatban”.

Applikáció a születésnapi ajándék

Gyurcsány Ferenc születésnapi ajándékként a DK mobilapplikációját említette, amit Adámi Péter mutatott be. A DK Plusz névre keresztelt applikációval a jelmondatuk alapján „a kormányváltás a kezükben van”.

Az applikációban olvashatók hírek, megfogalmazhatók vélemények, vannak szórakoztató kvízek és személyiségtesztek, valamint a küldetések menüpontban láthatják az applikációt használók, hogy mit kell tenniük a kormányváltásért. A DK Plusz pontokkal jutalmazza a tevékenységeket, ranglista is van, így próbálják ösztönözni az embereket a politikai részvételre, az applikációjukat egy új politikai eszköznek tartják.

(Borítókép: Németh Kata / Index)