Átlagosan már 400 ezer forintnál is többe kerül Magyarországon egy koporsós temetés, de a hamvasztásos szertartás is közelít a 300 ezer forintos határvonalhoz. Az elmúlt években jelentősen nőttek a temetkezési költségek, miközben a szakma is egyre nagyobb problémákkal küzd. Az energiaárak mellett a béremeléseket is ki kell gazdálkodniuk.
Az elmúlt két évben rendkívüli módon megugró infláció a magyarok életét számos területen keseríti meg. Ám míg bizonyos dolgokról le lehet mondani, a gyászszertartásokon csak kevés esetben tudnak spórolni a családok. Éppen ezért fájhat a szerettük elvesztése mellett a jelentősnek mondható költségek megfizetése is.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint szeptemberben átlagosan egy koporsós temetés ára 409 700 forint volt Magyarországon, ebbe beletartozik a sírásás, a ravatalozás, a temetés levezetése, a gyászkocsi és egyéb költségek is. A hamvasztásoknál pedig 293 940 forintos átlagárat mutatott ki a KSH. A drágulás erősnek mondható, hiszen 2021 szeptemberében még a koporsós temetés 293 ezer forint volt, a hamvasztásos pedig 212 ezer forint.
Vagyis előbbi ára 116, utóbbi pedig 81 ezer forinttal nőtt, azaz mindkettő közel 40 százalékkal kerül ma már többe.
A költségek emelkedése miatt számos esetben a gyászolók kénytelenek személyi hitelből megoldani a búcsúztatásokat, de az is komoly problémát okoz, hogy hamvasztás esetén a rokonok egyre nagyobb arányban viszik haza az elhunytak urnáját, azaz nem váltanak ki végső nyughelyet számukra. (Sok esetben még akkor sem, ha arra egyébként ingyen lehetőség lenne.)
A költségek emelkedésével a szakma is tisztában van, ám sok temetkezési vállalkozás nem tud mit tenni, árat kell emelnie, hogy a növekvő alapanyag- és energiaárakat, illetve béreket fedezni tudja.
Gerencsér Balázs, az Országos Temetkezési Egyesület és Ipartestület elnöke az Indexnek elmondta: jelenleg nem tapasztalható áremelkedési kényszerfolyamat, ugyanakkor a következő mérföldkő a temetkezési szakmában is 2024 eleje lesz, amikor a minimálbér-emelkedés és a béremelések miatt állhat elő áremelés a cégeknél.
Árcsökkenési várakozás egyébként emiatt nem is tapasztalható.
Lapunk kérdésére, hogy a temetkezési vállalkozások hogyan látják, miként reagálnak a gyászoló rokonok az áremelkedésekre, Gerencsér kifejtette: az érződik a temetést megrendelő családoknál, hogy sokkal inkább meggondolják, hogy mit választanak ki, és mit rendelnek meg.
Az OTEI elnöke arra a kérdésünkre is reagált, hogy szükség lenne-e a szakma szerint arra, hogy a kormány valamilyen intézkedéssel reagáljon az elmúlt években tapasztalható áremelkedésre, mint amilyen például a néhány évvel ezelőtt felvetődött ötlet, a szociális temetés. Ez azt jelentette volna, hogy spórolásból a rokonok bizonyos gyászfeladatokat magukra vállalhattak volna, mint például a sírásást. Gerencsér Balázs szerint ez azonban nem lenne célravezető.
„A családok nincsenek arra felkészülve, hogy maguk ássák ki a temetéshez a sírokat. Köztemetések pedig most is vannak, az önkormányzatok kötelesek közköltségen eltemetni azokat az elhunytakat, akiknél a család nem tudja a temetés költségét fedezni. Ma Magyarországon nincsen arról szó, hogy a rászorulókat ne temetnék el. Kormányzati intézkedésekre ezen a téren nincsen szükség” – tette hozzá az OTEI elnöke.
A szociális temetésekkel kapcsolatban egyébként épp nyáron röppentek fel hírek, melyek szerint a kormány parkolópályára tette az először 2013-ban benyújtott tervezetet. Egy idei törvénymódosításból derült ki, hogy ez a rendelet nem lép hatályba. Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Belügyminisztériumot is, ahonnan az alábbi választ kaptuk kérdésünkre:
Tájékoztatjuk, hogy a szociális temetésekről szóló rendelkezés újratárgyalása a Belügyminisztériumban nincs napirenden.
Eszerint ennek megnyugtató rendezésére még várni kell.
(Borítókép: davidford / iStockphoto / Getty Images)