Attól még nem fog szétesni az uniós jog, ha egy európai alkotmánybíróság konkrét esetben megállapítja, hogy az uniós norma vagy az Európai Bíróság konkrét döntése túl van a tagállami felhatalmazáson vagy sérti a nemzeti identitást – jelentette ki Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Az Alkotmánybíróság elnöke volt a vendége az InfoRádió Aréna című műsorának. Sulyok Tamás arra a kérdésre, hogy hol van a nemzeti alkotmánybíróságok helye az európai jogi térben, azt felelte: van 27 tagállami jogrendszer és van egy európai jog. A különbség közöttük az, hogy a tagállami jogrendszerek a népszuverenitáson alapuló államtól származnak, míg az Európai Unió nem állam, viszont van önálló jogrendszere, ami a történelemben még soha nem fordult elő. Van tehát 27 egyenrangú, egymástól független jogrendszer, plusz egy vele ugyancsak egyenrangú európai jog önálló jogrendszerként. Valamennyi jogrendszernek a csúcsán van egy-egy fórum, egy-egy bíróság – folytatta – ami általában alkotmánybíróság, de ahol nincs ilyen, ott a Legfelsőbb Bíróságnak van egy megfelelő kamarája, és ezek a bírói fórumok önállóan értelmezik a 27 alkotmányt.
Hitelesen, mindenki másra kiterjedő hatállyal értelmezik, míg az Európai Bíróság ugyancsak hitelesen és mindenkire kiterjedő hatállyal értelmezi az európai jogot.
Az Alkotmánybíróság elnöke helyesnek nevezte azt a tételt, hogy az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van. Csakhogy a kérdés szerinte az, hogy a tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel szemben is elsőbbsége van-e. Sulyok Tamás úgy vélekedett, hogy az esetek kilencvenegynéhány százalékában elsőbbsége van, de van néhány eset, amikor nincs.
Hivatkozott a német alkotmánybíróságra, amely szerint alapvetően három esetben vizsgálható felül az uniós jog:
Sulyok Tamás szerint attól még nem esik szét az uniós jog, ha egy európai alkotmánybíróság konkrét esetben megállapítja, hogy az uniós norma vagy az Európai Bíróság konkrét döntése túl van a tagállami felhatalmazáson vagy sérti a nemzeti identitást.
Az Alkotmánybíróság elnöke úgy látja, éppen ez az akadálya annak, hogy az Európai Unió bírósága teljhatalmú legyen.
A jogi korlátját a tagállami alkotmánybíróságok képezik, amelyek a tagállami alkotmányok magját érintő kérdésekben szembe mehetnek és szembe is kell menniük az európai joggal, például ha megsérti az identitás kérdését vagy túllépi a tagállami felhatalmazást.
Ez az elnök szerint nemcsak lehetősége, hanem kötelessége is az alapszerződések mai szintjén minden tagállami alkotmánybíróságnak.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2021. március 4-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)