Nemrégiben publikálták tanulmányukat a Nature Communicationsben. Feltették a kérdést: mi lehet az öregedés mechanizmusa? Lehet-e késleltetni az öregkori betegségeket vagy azok kialakulását?
A beszélgetést is a kutatás eredményeinek ismertetésével kezdtük Vellai Tiborral. A genetikus elmondta, hogy tízéves kutatásuk során eljutottak oda, hogy fonálférgek életét tudták jelentősen megnövelni laboratóriumi körülmények között. Ezt pedig úgy érték el, hogy a férgek sejtjeiben kikapcsolták az úgynevezett ugráló gének egyik fajtáját.
A genetikus elmondta, arra jutottak, hogy a genomunk jelentős részét kitevő, az évmilliók során virális betegségek révén beszerzett, nagyon furcsa gének okozzák az öregedés folyamatát. Ezek az ugráló gének, vagyis olyan mobilis DNS-szakaszok, amelyek az örökítőanyag egyik pontjáról képesek a másikra átvándorolni. Az emberi genom mintegy 60 százaléka ilyen ugráló génből épül fel. Azonban míg a fiatal testben ezek nem mozognak, addig az idő múlásával ezek elkezdenek ugrálni, és végül szinte szétzilálják a genomunkat.
Az ELTE Genetikai Tanszékének vezetője utalt arra, hogy vannak olyan állatok – például az édesvízi hidra vagy egyes medúzák –, amelyeket nem öregedő élőlényekként ismerünk. A kutatók azt próbálták megfejteni, mi a közös ezekben a nem öregedő sejttípusokban. Kiderült, hogy van egy biológiai folyamat bennük, amely nem engedi, hogy beinduljanak az ugráló gének.
Vellaiék egyetlen lényben, a fonálféregben tudtak eljutni odáig, hogy egy molekuláris eljárással fonálférgekben az ugráló gének egyik családjának az összes tagját egyszerre sikerült kikapcsolniuk. Amit tapasztaltak, megdöbbentő volt.
Kiderült, hogy az általunk a kísérletekben használt fonálférgek az átlagos fonálférgeknél 40 százalékkal tovább éltek, vagyis összefüggés van az ugráló gének és az öregedés között
– tette hozzá az egyetemi tanár. A következő lépés az lesz, hogy megpróbálják az összes ugráló gént kikapcsolni a fonálférgek egy csoportjánál, és ha igaz a feltételezésük, akkor akár egy több évig élő törzshöz jutnak el, szemben a fonálférgek átlag kéthetes életével szemben.
Vellai professzor nem tartja kizártnak, hogy évek múlva már néhány emberi ugrálógén-családot képesek lesznek blokkolni, méghozzá úgy, hogy tudnak majd fejleszteni olyan gyógyszerhatóanyagokat, amelyek elvezethetnek oda, hogy az embernél az egészségben eltöltött élettartam jelentősen megnövelhető lesz.
Ha tehát gátoljuk ezeket a géneket, akkor nemcsak a rák vagy az Alzheimer-kór, hanem az összes öregkori betegség kialakulását is késleltethetjük, és az aktív időszak az embernél akár 80-90 éves korig is kitolódhat. A rák esetében azok a sejtek, amelyek tumort növesztenek, nem öregedő sejtek. Éppen ezért ezeknél a sejteknél majd, ha eljutunk odáig – mondta a Kibeszélőben Vellai professzor –, akkor be kell tudnunk kapcsolni azt a mechanizmust, amellyel ezek is öregedni, majd pedig pusztulni kezdenek.
A genetikus elmondta, hogy azért kísérleteznek fonálférgekkel, mert ebben az élőlénycsoportban még soha nem mutattak ki tumort.
A kérdésre Vellai professzor azt mondta, hogy akár még tovább is, hiszen ehhez bőven adva van a genetikai potenciálunk. Elárulta azt is, hogy mitől indulnak be az ugráló gének. Idővel úgynevezett epigenetikai változások kezdődnek, és a DNS-hez egyre nagyobb számban kapcsolódnak például metilcsoportok, a DNS-metiláció mértéke pedig megbízhatóan jelzi a korosodást.
Vannak azonban a világon olyan helyek, ahol a helyiek körében a 100 éves kor teljesen normális. Rákérdeztünk a professzornál, aki el is árulta, mi az a négy kritérium, amelynek teljesülnie kell ahhoz, hogy különösebb problémák nélkül megérjük a magas kort.
A műsorban még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Vellai Tibor. Fotó: Lapat Lili / Index)