Az október 23-i beszédek és tüntetés után heves vitákkal kezdte heti munkáját az Országgyűlés. A napirend előtti felszólalások témái között szerepelt a magyar érdek, a gazdaságpolitika, az oktatás, valamint a migráció.
Keresztes László Lóránt felszólalása elején hangsúlyozta, fejet hajtanak az 1956-osok előtt.
Az LMP politikusa azzal folytatta, hogy az egyik legkomolyabb kihívás Magyarországon ma az ivóvízellátási rendszer helyzete, majd több példát sorolt arra, hogy sárgás, ihatatlan víz folyt a csapból.
A probléma egyáltalán nem ismeretlen, évről évre a szakma és az önkormányzati szövetség erre felhívják a figyelmet. Semmiféle érdemi elmozdulást nem látunk
– húzta alá az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a jövő évi költségvetésben sem szerepelnek azok a százmilliárdok, amelyekkel meg lehetne állítani a víziközmű-szolgáltatás összeomlását. A legfontosabb lépésnek a jövő évi költségvetés módosítását nevezte, valamint nemzeti, alapvetően önkormányzati kézben tartaná az infrastruktúrát.
Abban nincs közöttünk vita, hogy a vizeink tisztaságát mindenáron meg kell védeni
– kezdte válaszát Koncz Zsófia.
A vezetékes ivóvíz szinte minden háztartásba eljut, az elmúlt tíz évben a szennyvíztisztító telepek száma megduplázódott, „a magyar emberek számára biztosított az ivóvíz”, a kormány kiemelt figyelmet fordít a vizek állapotára.
Az államtitkár kitért arra is, hogy jelenleg a hálózatok korszerűsítése az a feladat, amit fontosnak tartanak, és ezt végzik. A szektor fenntartható működése és a vízszolgáltatás biztosítása érdekében készült el a rövid és hosszú távú megoldásokat nyújtó víziközmű-stratégia.
Novák Előd, a Mi Hazánk képviselője pártja 7 antikommunista követelését ismertette. Elmondta, hogy olyan köztársaságban élünk, amelyet az MSZMP egyik vezetője, Szűrös Mátyás kiáltott ki, illetve a rákosista alkotmány helyére egy egypárti alkotmány került.
A képviselő szerint az elmúlt 3 évtized az MSZP- és a Fidesz-kormányok közös szégyene, mert nem történt meg az ügynöklisták feltárása, a pártállami vezetők elszámoltatása és az állami cégek éléről való kitiltása, továbbá a kommunista luxusnyugdíjak megvonása, valamint a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolítása. Novák Előd azt is mondta, hogy „van már holokausztmúzeum, de nincs 56-os múzeum”.
Azt is kritikaként rótta fel a kormánynak, hogy a Mi Hazánk hiába szorgalmazta, hogy a szélsőbaloldali Antifát nyilvánítsák terrorszervezetté. Az Antifáról azt mondta, hogy ők határozzák meg, ki és mi a náci, „nekik Trockijtól jobbra mindenki fasiszta”, és szabadon bántalmazhatnak embereket az utcán. Novák Előd azt is megjegyezte, hogy nem ismerhető számos kormánypárti kommunista exügynök háttere sem (név szerint említette pl. Martonyi János korábbi külügyminisztert is). Sérelmezte azt is, hogy továbbra is titkosítva van, a kommunista kitüntetések után hányan kapnak még nyugdíjpótlékot.
Felszólalását kérdéssel zárta: a kormány miért nem támogat a Mi Hazánk 7 antikommunista követeléséből egyet sem?
Répássy Róbert államtitkár válaszként idézte az Alaptörvény U) cikkét, amely úgy kezdődik:
Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek. A Magyar Szocialista Munkáspárt és jogelődei, valamint a kommunista ideológia jegyében kiszolgálásukra létrehozott egyéb politikai szervezetek bűnöző szervezetek voltak, amelyek vezetői el nem évülő felelősséggel tartoznak.
Az államtitkár a vonatkozó cikk több pontját is felolvasta, majd elmondta, hogy ezeket a rendelkezéseket az Alaptörvény negyedik módosításával iktatták be, ugyanakkor ezeket – a kommunizmus bűneit elítélő rendelkezéseket – nem szavazta meg Novák Előd.
Szabó Tímea kiemelte, hogy tegnap ünnepelték az ’56-os hősöket, „érdemes ilyenkor ránézni arra, hogy ki, mit gondol a magyar szabadságról és függetlenségről”.
Orbán Viktor miniszterelnök úr nem mert kiállni a magyar emberek elé, zárt kordonok mögött, bértapsolók előtt volt hajlandó megemlékezni. Novák Katalin is inkább úgy döntött, hogy Ausztráliáig repül. Teljesen világos, hogy a fideszes vezetők tisztában vannak azzal, nincs érvényes és hiteles mondanivalójuk a magyar szabadságról
– vélekedett a Párbeszéd frakcióvezetője, hozzátéve, a miniszterelnök az izraeli konfliktusról szóló EU-csúcson nem vett részt, helyette az osztrák kancellár képviselte Magyarországot. „Az lenne a szuverenitás, hogy egy másik ország kancellárja képviseli a magyar kormányt egy uniós csúcson?”
Szabó Tímea szerint van abban valami nyugtalanító, hogy az ’56-os forradalom emléknapja előtt néhány nappal „Orbán Viktor a Kínai Kommunista Párt meghívására a háborús bűnös Vlagyimir Putyinnal ráz kezet”.
Az ellenzéki politikus megjegyezte, „Orbán Viktor Magyarország számára életveszélyes külpolitikát folytat, nem szolgálja hazánk érdekét, cselédként tekintenek a kínai és az orosz diktatúrák Magyarországra, hazánkat kizsákmányolni akarják”.
Szabó Tímea még beszélt, amikor Kövér László házelnök megadta a szót Menczer Tamásnak. Szabó Tímea ezt felháborodva fogadta, mire Kövér László közölte: „méltányosan jártam el önnel szemben”.
Menczer Tamás egy vallomással kezdte: „Engem is meglep, de örülök, hogy hallhattam a felszólalását és válaszolhatok rá. Fontos kérdést érint, a magyar érdeket, azt, hogy mi is a magyar érdek”. Az államtitkár arra hívta fel Szabó Tímea figyelmét, hogy a Medián felmérésében nem találta a Párbeszéd támogatottságát.
Önöket egyetlen magyar sem támogatja. Ön olyan pártot képvisel, amely még a baloldali felmérések szerint sem rendelkezik egyetlen magyar támogatóval sem. Zéró, nulla. Honnan tudhatnák önök, hogy mi a magyar érdek? Vagy megfordítva, önök tudják, hogy mi a magyar érdek, de nem azt csinálják, ezért nem támogatják önöket.
Menczer Tamás felszólalását Szabó Tímea bekiabálásai kísérték, mire az államtitkár megjegyezte: „Értem a feszültséget, én is ideges lennék, ha 0 százalék lenne a támogatottságom”.
Az államtitkár feltette a kérdést, amikor a német kancellár és a francia elnök tárgyalt az orosz elnökkel, „akkor nem volt probléma?”. Leszögezte azt is, hogy a békéért mindig hajlandók tárgyalni.
Brenner Koloman, a Jobbik-Konzervatívok képviselője „1956 forradalma velünk él!” címmel szólalt fel, és idézte az 56-os szabadsághős, Pongrátz Gergely szavait: „Nem fasiszta csőcselék, hanem magyar hazafiak voltunk, akik szabadon szerettek volna élni”. A képviselő szerint ezért is nehezen élték meg annak az orosz tankönyvnek az állításait, amely szerint fasiszták voltak az 56-os forradalmárok.
Brenner Koloman felidézte, hogy a külügyi bizottság alelnökeként felszólította Szijjártó Pétert, rendelje be az orosz nagykövetet, de erre nem volt hajlandó, pedig sokkal bátrabb külpolitikára lett volna szükség, amit azonban a kormány képvisel, illeszkedik a külpolitikai egyensúlyvesztésbe.
A Jobbik azonban továbbra is tartja a jelszavát: „Ruszkik, haza!” A képviselő azt is megjegyezte: szégyen, hogy nem hozták még nyilvánosságra az ügynöklistákat. Brenner Koloman arról is beszélt, hogy nemrég benyújtott egy javaslatot, helyezzék át a Szabadság téri szovjet emlékművet, de a kormányoldalon leszavazták.
A Jobbik politikusai ezért is takarták le fekete fóliával az emlékművet, de „milyen érdekes”, „a fideszes média és a nagyon független balliberális média” semmilyen tudósításban nem számolt be erről. Brenner Koloman szerint az is hiba volt, hogy Orbán Viktor Pekingben „gazsulált” Vlagyimir Putyinnal, és ezért Magyarország „oroszpártinak” tűnik, ez pedig veszélyes a magyar nemzeti érdekre nézve.
Brenner Koloman azt is elmondta, hogy a Pongrátz Gergelytől kapott 56-os lyukas zászlót kiakasztották az Országgyűlés hivatalára október 23-án. A képviselő a kormánypárti politikusoknak azt mondta: egyszer minden a helyére kerül, „a kommunisták is, akik az önök padsoraiban ülnek”.
Rétvári Bence államtitkár szerint Brenner Koloman elfelejtette: a Pongrátz családnak korábban az volt a kérése, hogy a Jobbik ne hivatkozzon többet Pongrátz Gergelyre és az általa adott 56-os zászlóra, „mert forog a sírjában” a Jobbik árulása miatt.
Az államtitkár idézte a Jobbik 2003-as alapító nyilatkozatát is, amellyel szerinte szembement a párt, mert „a volt kommunista utódpárttal és a velük összeforrt liberálisokkal indultak együtt” a 2022-es választáson.
Önök elárulták a saját választóikat, a saját elveiket
– jelentette ki Rétvári Bence, majd azt kérdezte:
Ki hisz még önöknek?
Azt is mondta: a logójukban lévő kettős keresztből hashtaget csináltak, hogy kompatibilisek legyenek a kommunistákkal.
Az államtitkár szerint „KGBéláról” (Kovács Béla volt jobbikos EP-képviselőről) is elfelejtett szót ejteni a jobbikos képviselő, majd kifejtette: nem az a szabadság, hogy ennek vagy annak a birodalomnak leszünk a szolgái, vagy kinek a vazallusai. A kormánynak csak egy fix pont van, a magyarok érdeke, és ez a szabadság, ez a függetlenség.
Bedő Dávid szerint a megszorítások kormánya van hatalmon, „a miniszterelnök hazudott”.
Ez a kormány mást sem csinált a választások óta, mint adót emelt és megszorításokkal sújtotta a magyarokat. A felszólalásom előtt egy serleget tettem Orbán Viktor asztalára. Az ötven megszorítással és húsz adóemeléssel kiérdemelte az év megszorítója díjat, amit át is adnék neki, ha befáradna a parlamentbe, de így csak az asztalára tudtam tenni
– fogalmazott a Momentum politikusa.
Bedő Dávid úgy látja, az a kormány szerencséje, hogy a propagandagépezet miatt még nem jutott el minden magyarhoz az igazság. A Momentummal viszont elviszik az „igazságot az ország minden szegletébe. Faluról falura mutatjuk be a kormány siralmas teljesítményét”.
Az ellenzéki képviselő hangsúlyozta, hosszú távon teljes modellváltásra van szükség, amelynek része az euró bevezetése, az állam kivonulása a versenypiacról, valamint „több állam a közszolgáltatásokba”.
„Nagyon sajnálom, hogy egyetlen képviselőtársa sem tartotta annyira fontosnak a felszólalását, hogy erre a pár percre részt vegyen a parlamenti ülésen” – szúrt oda válaszában Dömötör Csaba.
Az államtitkár kiemelte, a legfontosabb céljuk az, hogy mások hibás döntéseit ne a magyar családoknak kelljen elviselni, nem ők tehetnek a háborúról, a kártékony energiapolitikai döntésekről, és nem miattuk ürült ki az uniós kassza.
Dömötör Csaba kitért arra is, hogy a baloldal költségvetési módosítói 3200 milliárdnyi adóemelési javaslatot jelentettek.
Azt nem várja önöktől senki, hogy fejbólogatva támogassanak minden kormányzati lépést, de ha nem segítenek, legalább ne ártsanak. Ha azért kampányolnak, hogy Magyarország ne kapja meg a neki járó uniós pénzeket, akkor azzal ártanak.
Dömötör Csaba úgy látja, a baloldal „az üres cirkuszolást” választotta október 23-án, vörös festéket öntöttek egy közintézmény elé, amit ötlettelenségnek nevezett.
Komjáthi Imre, az MSZP képviselője a közlekedéssel kapcsolatban arról beszélt, hogy az emberek többsége azért ül autóba, mert muszáj, mert emberi körülmények között akar utazni, illetve időben szeretne megérkezni, ugyanakkor vonattal és busszal hosszú a menetidő. A képviselő szerint a színvonal rohamos csökkenését az olcsó „Lázár-bérlet” sem tudja ellensúlyozni.
Arról is beszélt, hogy Lázár János a szétrohadt vonatokról az utazókat átültetné a zsúfolt buszokra, de valójában érdemben javítani kell a most nyújtott szolgáltatások színvonalán, ez pedig elsősorban szándék kérdése. Komjáthi Imre azt mondta, baloldaliként, szociáldemokrataként keresi a konszenzust, azonban hozzátette: annyi ügy van, ahol jogos és szükséges a vita, de nem lehetne megegyezni arról, hogy javítsanak a vasút állapotán?
Ágh Péter államtitkár szerint akkora vita nincs, mert a vasúti szolgáltatás mindenkinek fontos. Azt azonban sérelmezte, hogy a szocialista képviselő lesajnálóan beszélt a vármegyebérletről, pedig több mint 2 milliót adtak el belőle, tehát az emberek hisznek ebben a lehetőségben.
Az államtitkár elmondta: 2010 és 2020 között komoly vasúti pályamunkálatokat végeztek, 1500 kilométert tudtak felújítani, és több mint 5000 kilométer felújítása még hátravan, a minisztérium be akarja pótolni az elmaradásokat. Ehhez forrásokat kívánnak bevonni, illetve hangsúlyozta, hogy a járműbeszerzéseket is folytatni kell. Ágh Péter arról is beszélt, a baloldal akadályozza, hogy megérkezzenek az országnak járó uniós források, szerinte ha Komjáthi Imrének fontos a vasút, akkor harcoljanak azért, hogy az uniós forrásokat megkaphassa az ország.
Barkóczi Balázs úgy fogalmazott, hogy
amit önök az elmúlt bő tíz évben a magyar oktatással tettek, az ép ésszel felfoghatatlan és megbocsáthatatlan. A magyar diákok több mint egyharmada hátrányos helyzetű vagy speciális nevelési igényű.
A DK képviselője arról is beszélt, hogy „önöknek egy egyházi intézménybe járó gyerek négyszer annyira fontos, mint az állami intézménybe járó társa”.
Az ellenzéki politikus szerint teljesen világos, hogy az oktatásban is szociáldemokrata fordulatra van szükség, „a jövő iskolája gyerek- és diákközpontú, esélyteremtő, korszerű tudást biztosító. Az állam és az önkormányzatok feladata az iskolák finanszírozása”, valamint mindenkinek biztosítanák a világnézetileg semleges képzést.
Rétvári Bence válaszában közölte:
Önök azzal próbálkoztak sikertelenül az elmúlt hónapokban, hogy megpróbáltak rátelepedni a pedagógusokra. Egyik kezükkel Brüsszelben akadályozták, hogy megérkezzen a magasabb fizetésemeléshez szükséges forrás, másrészt pedig itthon buzdították a pedagógusokat, hogy menjenek utcára, mert magasabb fizetést érdemelnének.
Az államtitkár azzal egyetért, hogy magasabb fizetést érdemelnek a tanárok, de arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor a baloldal vezette az országot, akkor tandíjat vezettek be a pedagógusképzésre. „Önök voltak az egyetlen kormány Magyarország történetében a rendszerváltás óta, amelyik csökkentette a pedagógusbért. Olyan léptékű leépítés volt egy tanév alatt, ami sem azelőtt, sem azután nem történt meg.”
Hollik István, a KDNP képviselője „Nemet mondunk a terrorelosztási kvótára” címmel kifejtette: a Hamász kegyetlen és brutális terrortámadást hajtott végre Izrael ellen, majd azt lehetett látni, hogy szélsőséges bevándorlók bújtak elő Nyugat-Európában és tüntetéseket szerveztek, ezzel párhuzamosan pedig ismét megjelent a terror Európában. Hollik István szerint ez tökéletesen rámutat a brüsszeli bevándorláspolitika csődjére. Megemlítette a brüsszeli terrortámadást, és azt is, hogy több száz szélsőséges jelent meg Németországban az utcákon.
A politikus hozzátette: az elmúlt hetekből látszik, hogy felbátorodtak a szélsőséges nézeteket valló bevándorlók Európában, ráadásul a közel-keleti helyzet újabb bevándorlási hullámot indíthat el, és ez tovább növeli a terrorveszélyt. Kiemelte, a terrorszervezetek és az embercsempészek célja, hogy minél több szélsőségest, illetve terroristát juttassanak be Európába.
Hollik István szerint azonban ezek után sem hajlandóak levenni Brüsszelben a szemellenzőt, pedig bebizonyosodott, hogy a migrációs paktum a terrorveszélyt importálja Európába, és a migrációs kvóta valójában már terrorelosztási kvóta. A politikus azt is hozzátette, hogy a dollárbaloldal asszisztál ehhez, „Dobrev Klárától Gyöngyösi Mártonig”.
Zsigmond Barna Pál államtitkár szerint mára egyértelművé vált, hogy a migráció halálos fenyegetést jelent Európára, merénylet a közbiztonság ellen, a migrációs paktum megbukott. A külső határokat meg kell védeni, de az elhibázott brüsszeli döntések miatt már repedezik a schengeni övezet, és ez kihat az áruforgalomra is. „Véget kell vetni a brüsszeli ámokfutásnak” – jelentette ki az államtitkár.
Kósa Lajos arról beszélt felszólalásában, hogy ma Európa keleti felén véres háború dúl, több százezer halálos áldozattal, „borzalmas terror dúl a Közel-Keleten is”.
Ennek ellenére állítom azt, hogy ma Európa legnagyobb problémája a migráció. Azt látjuk a déli határainkon, hogy valóságos háború dúl
– húzta alá Kósa Lajos.
A kormánypárti képviselő hangsúlyozta, ma már célzott lövéseket adnak le a magyar és szerb járőrökre a határon, „teljesen világos, hogy előbb utóbb ez a helyzet oda vezet, hogy valaki meg fog sérülni”.
Kósa Lajos hangsúlyozta, „a migráció az Európai Unió egyik leghasznosabb vívmányát, a schengeni rendszert nem alapvetően veszélyezteti, hanem összeomlasztotta. Ma a schengeni határok 40 százaléka le van zárva”.
Válaszában Rétvári Bence közölte, amikor az EU-t létrehozták, volt pár alapvető érték és célkitűzés, ezek között volt a béke, „most pedig azt látjuk, hogy az Európai Békealapból fegyverszállításokat finanszíroznak”. Szintén alapvető érték volt a konszenzus, „ezt az elvét is felrúgta az Európai Unió, most már jól látható a migrációs paktummal kapcsolatban, ha nem jön össze a konszenzus, akkor visszaélnek a hatalmukkal”. A harmadik érték volt a belső átjárhatóság, „az utóbbi hónapokban ezen is óriási repedés keletkezett”.
(Borítókép: Kövér László házelnök az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. október 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)