Átmeneti jelleggel segítséget nyújtott a Fővárosi Önkormányzat az Oltalom Karitatív Egyesületnek annak érdekében, hogy megelőzze Budapest hajléktalanellátási rendszerének megrogyását. Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az Indexnek arról beszélt, tudomása van arról, hogy a kormány akár törvénymódosítással is biztosítaná, hogy a profittermelő gazdasági társaságok a jövőben is rezsicsökkentett áron kaphassák az ivóvizet a Fővárosi Vízművektől.
Már a budapesti szociális ellátásra is hatással van az Iványi Gábor lelkész által vezetett Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET), illetve a kisegyházhoz tartozó Oltalom Karitatív Egyesület és a Magyar Állam (adóhatósága) közötti vita, ezért a Fővárosi Közgyűlés szerdai döntésével az egyesület segítségére sietett. Amint arról korábban beszámoltunk, az egyház mára 500 millió forint körüli adótartozást halmozott fel, így a csőd szélére sodródott. Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár álláspontja szerint azonban a szervezetnek ebben a helyzetben is teljesítenie kell fizetési kötelességeit.
A fővárosi szociális ellátás keretében a MET, illetve az Oltalom Karitatív Egyesület működtet:
Mivel a fennálló pénzügyi helyzetben az egyesület a munkavállalói számára már bért sem tud fizetni, ezért a főváros – a szakemberek elvándorlásának megakadályozása érdekében – arról döntött, hogy november 1-től közel 70 munkavállalót vesz át a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményeihez (BMSZKI). Ezzel lehetőséget teremt számukra, hogy bért kapjanak, és folytathassák szociális munkájukat. Szaniszló Sándor polgármester az Indexnek azt mondta, a baloldali vezetésű kerületi önkormányzatok egyszeri 3 millió forintos támogatást nyújtanak az Oltalom munkatársai októberi béreinek rendezésére.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes azt hangsúlyozta, hogy
a helyzet rendezése a kormányzat feladata, a mostani segítségnyújtásra átmeneti megoldásként tekintenek, így a főváros nem válik a felsorolt szociális intézmények fenntartójává sem.
Éjszakai szállásként Budapesten összesen 1764 férőhely áll rendelkezésre, ebből eddig 260-at működtett az Oltalom, ha ez kiesne, az a fővárosi szociális ellátás számára érzékeny veszteséget jelentene. A Fővárosi Önkormányzatnak nincs hatásköre a MET által fenntartott, hasonló nehézségekkel küzdő oktatási, nevelési intézmények esetében, azonban a szociális területen dolgozók átvétele így is több 10 milliós pluszkiadást jelent havonta Budapest kasszájának.
Arról is döntött a közgyűlés, hogy a kerületi önkormányzatok üres, lakhatatlan állapotú lakásainak felújításához 50 millió forint keretösszegben támogatást nyújt hajléktalanokat segítő civil szervezetek számára annak érdekében, hogy ezzel is segítse a fedél nélküliek otthonhoz juttatását. Összesen négy civil szervezet adta be pályázatát nyolc lakás felújítására. Az egyik közülük épp az Oltalom Karitatív Egyesület. Mind a négy pályázat megfelelt a kiírásnak, ugyanakkor ez utóbbi esetében problémát jelent, hogy az önkormányzat nem köthet támogatási szerződést köztartozást felhalmozó szervezettel.
A hajléktalanok efféle lakáshoz juttatása még a 2021-es közösségi költségvetés „Gondoskodó Budapest” kategóriában szerepelt, és lakossági ötletként vetődött fel, majd a szavazatok alapján kapott zöld utat a megvalósítása. A pályázatok kiírásáról azonban csak 2023 februárjában hozott döntést a főváros.
A szerdai délutáni közgyűlés ülésére ezúttal az ellenzéki Fidesz–KDNP képviselőcsoportja is beadott egy javaslatot. Wintermantel Zsolt frakcióvezető indítványozta, hogy
a főpolgármester a jövőben ne dönthessen egy személyben a főváros cégek vezetőinek prémiumairól, ez a jogosultság illesse a Fővárosi Közgyűlést.
Emlékezetes, hogy Karácsony Gergely idén nyáron közel 300 millió forint kifizetését engedélyezte, ebből csak a BKK és a BKV felsővezetői 65 millió forintot vihettek haza. A kifizetéseket még februárban ajánlották a főpolgármesternek a fővárosi cégek felügyelőbizottságai, mások mellett Wintermantel Zsolt frakcióvezető is. A Fidesz politikusa akkor azzal érvelt, hogy ők még akkor tettek javaslatot a prémiumok kifizetésére, amikor főváros nem folyószámlahitelből finanszírozta a működését. A főpolgármesteri döntés azonban nyáron született, amikor már Budapest vezetése szerint is 1,1 milliárdos hiány mutatkozott a számlán. Az előterjesztésben azt írta, a prémiumok kifizetése ilyen körülmények között szakmaiatlan és észszerűtlen döntés volt. A Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége a Fidesz-KDNP frakcióvezetőjének javaslatát végül leszavazta.
Napirend előtt Wintermantel Zsolt egyébként azt is kifogásolta, hogy a főváros év végére a működési hiány áthidalására 50 milliárd forint összegben faktoráltatja a BKK követeléseit (kvázi hitelt vesz fel) úgy, hogy erről a főpolgármester egy személyben döntött – Wintermantel Zsolt értelmezése szerint – Draskovics Tibor sugallatára és tanácsát elfogadva. Ezzel kívánta a következő önkormányzati választásra a DK támogatását megnyerni magának. Nehezményezte, hogy egyszemélyes döntés született, meghozatalakor kikerülte a Fővárosi Közgyűlést.
Karácsony Gergely emlékeztetett, bíróság monda ki, hogy a kormányzati megszorítások kizárják a budapesti közszolgáltatások színvonalának megőrzését. A szolgáltatások megfelelő szintű, folyamatos biztosítása miatt adósodott el a főváros, ezért kényszerült e döntés meghozatalára.
A kormányzat nemzetbiztonsági érdekre hivatkozva egy törvénymódosítással 30 évre titkosítaná a vízhálózatra, létesítményre és berendezésre vonatkozó adatokat. A Népszava információit megerősítve Tüttő Kata főpolgármester-helyettes az Indexnek azt mondta, a törvény jövő januárban lépne hatályba, addig pedig egy kormányrendeletben biztosíthatnák az adatok titkosítását.
Amint arról korábban beszámoltunk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a főpolgármester-helyettes kérésére és közérdekűadat-igénylésére sem közölte hivatalosan, hogy mennyibe kerül a Fővárosi Vízművek számára egy köbméter ivóvíz előállítási önköltsége, ezért Tüttő Kata bírósághoz fordult. A bíróság első fokon kimondta, hogy ez nem döntéselőkészítő adat, ezért nyilvánosságra is kell hozni.
Az adat közlésének jelentőségét az adja, hogy ezzel kiderülne, hogy az ivóvíz előállítási költsége és a rezsicsökkentett vízdíj közti különbözeten mekkora vesztesége keletkezik a szolgáltatónak. A kormányzatra nézve kedvezőtlen bírósági döntés akár kártérítési jogalapot is teremthetne a közszolgáltatók számára egy állam elleni perben. Az energiaügyi miniszter, Lantos Csaba feladata lenne egyébként, hogy a vízszolgáltatók számára évente meghatározza a szóban forgó adatok alapján azt a vízdíjat, ami alapján ez a közszolgáltatás fenntartható módon működhet.
Adatok hiányában azonban a szakminiszter nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének.
Tüttő Kata azt szeretné elérni, hogy az erőművek, gyógyszergyárak, autómosók és egyéb, profitot termelő gazdasági szereplők megfizessék a víz piaci árát. A Fővárosi Vízművek 33 millió köbméter vizet ad különböző gazdasági társaságoknak rezsicsökkentett áron, közvetlen vesztesége egy köbméter vízen 300 forint körül alakul, azaz a cégek számára is igénybe vehető szabályozott ár miatt csak a cégek vízfogyasztásán 10 milliárdos vesztesége keletkezik a főváros vízszolgáltatójának.
A lap úgy tudja, a MEKH várhatóan fellebbez az elsőfokú eljárásban született ítélet ellen, és jó esély van arra, hogy a törvény még a másodfokú ítélet megszületése előtt (2024. január 1-én) hatályba lép.