„Kicsit az volt az érzésem, mintha a miniszterelnök csak le akarná tudni ezt a feladatot, hasonlóan a '80-as évek pártfunkcionárius ünnepi beszédeihez. Nem érzékeltem a szokásos tüzet. Rövid is volt a beszéd, bár ez nem feltétlenül hátrány” – fogalmazott lapunk kérdésére Horn Gábor az október 23-i miniszterelnöki beszédről, hozzátéve: „Elfogadható, hogy nem Budapesten volt a beszéd, azt viszont nem értem, hogy miért nem lehet ezt nyilvánosan csinálni, miért kell regisztrálni a részvételhez. Nem gondolom, hogy Orbán Viktornak van oka félni ebben az országban”.

A Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke érdekesnek tartotta

az indításképpen elhangzott erőteljes Budapest-ellenességet, bár ez nem volt újdonság. Nem maradt el az ünnepi alkalomhoz nem illő brüsszelezés és migránsellenség sem, ahogy az abszolút nem ide tartozó nemváltástól kezdve valamennyi zavaros gondolat sem, amelyet a miniszterelnöktől és csapatától évek óta hallhatunk. Ebben az értelemben a mostani beszéd nem különbözött Orbán Viktor nyári megszólalásaitól.

Horn Gábor hiányolta a beszédből az orosz–ukrán háborút, mondván, „valami hasonló történt Ukrajnában, ami 1956-ban. Sajátos, hogy ez egy fél mondatot sem ért a miniszterelnöknek”. Azt szintén sajátosnak nevezte az elemző, hogy „erőteljes mondatok hangzottak el a diktatúrákról, miközben Orbán Viktor nemrég érkezett haza Kínából, ahol hosszasan szorongatta Vlagyimir Putyin kezét. Az egyetlen új elem, hogy a miniszterelnök mintha optimistább lenne az Európai Unióval kapcsolatban mint eddig, javíthatónak nevezve azt”. Horn Gábor szerint a kormányfő a jobboldali, szélsőjobboldali pártok jövő évi EP-választási áttörésére gondolhatott, de az elemző nem tart valószínűnek egy ilyen forgatókönyvet.

Gyurcsány Ferenc többek között arról beszélt hétfőn, hogy október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni. Horn Gábor viszont mindig úgy érezte, hogy október 23. megosztja a magyar társadalmat, „egyrészt a bűnösök és áldozatok leszármazottainak kell megbékélést találniuk, de ehhez fontos dolgok nem történtek meg Magyarországon, ennek elemei közé sorolható az ügynökügy és a történelmi szembenézés is. Talán az egyetlen kivétel az 1989-es újratemetés volt, ami nem október 23-án történt, de 1956-hoz kötődött”.

Karácsony Gergely október 23-án vállalta, hogy heteken belül létrehozza az ellenzéki pártok budapesti szövetségét az önkormányzati választásokra.

Horn Gábor ezt azért tartja teljesíthetőnek, mert már egyébként is közel lehet a megállapodás.

Egy-két helyet leszámítva Budapesten megszületett az informális megállapodás, de ez nem is annyira bonyolult feladat. A fővárosban győztes pozícióból indul az ellenzék, sok gyakorló polgármesterrel és a főpolgármesterrel. Mindenki elmondta a saját álláspontját, hogy erősítse a pozícióit, de a megállapodás teljesíthető és teljesíteni is kell az önkormányzati választásokra. Karácsony Gergely az EP-választásra nem ígért ilyet, de ha jól értettem, azzal összefüggésben is kritizálta az ellenzéket.

A főpolgármester október 23-án úgy fogalmazott, hogy az aznapi rendezvényt egy hídnak tartja a köztársasági eszmét képviselő civilek és önkormányzatok között, „ez fontos szövetség, de nem teljes. A köztársasági oldal pártjainak is csatlakozniuk kell hozzá. Sajnos ők időnként azzal vannak elfoglalva, hogy ki közülük a legnagyobb kicsi. A jövő évi EP-választás és önkormányzati választás egy napra tétele csapda, amibe nem szabad belegyalogolni. Vállalom, hogy heteken belül létrehozom az ellenzéki pártok budapesti szövetségét a jövő évi önkormányzati választásra”.

„Egyben volt megemlékező ünnepi és aktuális üzeneteket megfogalmazó beszéd”

Boros Bánk Levente lapunk kérdésére kifejtette,

Orbán Viktor beszéde egyben volt megemlékező ünnepi és aktuális üzeneteket megfogalmazó beszéd. A miniszterelnök ívet vont 1956, azaz a forradalom, 1990, a rendszerváltoztatás, és 2023, a jelenkor hármasában, azt mutatva be, hogy az a szabadság, amelyért '56 forradalmárai az életüket áldozták 1990-ben érkezett el. De folyamatos támadás alatt áll, így még napjainkban is védeni kell a külső beavatkozók ellen, jöjjenek ezek keletről (Moszkva) vagy nyugatról (Brüsszel).

A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója hozzátette, a miniszterelnök ugyanakkor a szabadság fogalmának jelentését is világossá tette, miszerint nem az éppen aktuális divatnak való önfeladó megfelelést vagy a más hatalmaktól érkező elvárások teljesítését jelenti, hanem a saját nemzeti, családi és egyéni identitásunk megőrzését, valamint annak megélését.

Boros Bánk Leventétől azt is megkérdeztük, Gyurcsány Ferenc jól látja-e, hogy október 23. megszűnt a nemzet közös ünnepének lenni.

„Minden nemzeti ünnep mára átpolitizált alkalommá vált, ahol egyes politikai szereplők a saját ízlésük szerint értelmezik, értelmezhetik az adott történelmi esemény emlékét. Ez viszont nem jelenti azt, hogy nincs objektív mércéje az adott ünnepnek, hiszen március 15-e és október 23-a ténylegesen a nemzeti szuverenitás megteremtéséről, a függetlenség kivívásáért folytatott küzdelemről, míg augusztus 20-a magának a független magyar államnak a megalapításáról szól” – mutatott rá az elemző.

Boros Bánk Levente hangsúlyozta: „Ebből kifolyólag a hétköznapi ember számára igenis van közös alap a megemlékezésre még akkor is, ha pártok vagy politikusok a megosztottságot kívánják láttatni. Ugyanakkor meglehetősen ironikus hallani Gyurcsány Ferencet október 23-ával kapcsolatban megosztottságról beszélni, aki saját politikai karrierjét és vagyonát a kommunista állampárti rendszernek köszönhetően alapozta meg, és akinek családtagjai annak a rendszernek fenntartásában, sőt az 1956-os forradalom megtorlásában vállaltak aktív szerepet. Ahogy Gyurcsány Ferenc volt az is, akinek kormányzása alatt 2006-ban a rendőrség intézett brutális támadást az október 23-ai rendezvény békés résztvevői ellen”.

A Nézőpont politikai elemzési igazgatója Karácsony Gergely vállalásáról úgy vélekedett, hogy a főpolgármester

nem a maga ura a fővárosban, így vajmi kevés az esélye, hogy saját akaratából képes lenne – saját elhanyagolható támogatottsággal rendelkező pártjához hasonló politikai formációkon kívüli – összellenzéki együttműködés megvalósítására akár Budapesten, akár országosan. A kezdeményezés hangzatos kijelentés, de kizárólag Gyurcsány Ferencen és pártján múlik, mind egy ilyen együttműködés tető alá hozása, mind pedig Karácsony Gergely újraindulása, azaz politikai jövője.

Boros Bánk Levente szerint, „ha a DK akarja, lesz ellenzéki szövetség, ha nem akarja, nem lesz – ez nem Karácsony Gergelyen múlik”.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc 67. évfordulóján tartott veszprémi ünnepi megemlékezésen 2023. október 23-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)