Több mint három és fél éve élünk a különleges jogrend szerinti veszélyhelyzetben. 2020 márciusában a koronavírus-világjárvány miatt állt át az ország veszélyhelyzeti, majd tavaly májustól háborús veszélyhelyzeti üzemmódra. Ebben az időszakban a korábbiaknál több jogszabály született – esetenként rekordgyorsasággal. A parlament ma kezdi tárgyalni a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítását célzó törvényjavaslatot, amely felhatalmazza a kormányt a különleges jogrend 2024. május 23-ig történő meghosszabbítására.
A kormány először 2020. március 11-én hirdette ki az Alaptörvény különleges jogrendje szerinti veszélyhelyzetet – mégpedig a koronavírus-világjárvány miatt. Ezzel lehetővé vált, hogy a kormány rendeletekkel felülírja az Országgyűlés által elfogadott törvényeket, amire egyébként „rendes” körülmények között nem lett volna lehetősége. Ezt követően született meg a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény, az úgynevezett felhatalmazási törvény, amellyel arra kapott felhatalmazást, hogy a veszélyhelyzet idején rendeleteivel akár egyes törvények alkalmazását is felfüggeszthesse, eltérhessen azok rendelkezéseitől, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson.
Az Országgyűlés 2022. május 24-én fogadta el az Alaptörvény tizedik módosítását, valamint a katasztrófavédelmi törvény kiegészítését. A két jogszabály még aznap megjelent a Magyar Közlöny 84. számában, ami egyúttal azt is jelentette, hogy mindkettő a kihirdetését követő napon, május 25-én hatályba is lépett. Május 24-én egy újabb Magyar Közlöny is napvilágot látott, mégpedig a 85. szám, amely az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 180/2022. (V. 24.) korm.-rendeletet tartalmazta.
Az Alaptörvény tizedik módosítása 2022. május 25-étől hatályos alaptörvényi szövegbe iktatta a veszélyhelyzet új esetkörét:
A kormány szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
Az Alaptörvény kilencedik és tizedik módosításával 2022. november 1-jétől a korábbi hatról háromra csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, kikerült ugyanis az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett. Így jelenleg a következő különleges jogrendi helyzetek lehetségesek:
Aztán 2022. november 22-én a parlament elfogadta A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló 2022. évi XLII. törvényt, amely már a kihirdetése napján, 21 órakor hatályba is lépett.
Ez a törvény tette lehetővé a háborús veszélyhelyzet egymás utáni többszöri meghosszabbítását, alkalmanként legfeljebb 180 nappal. A 2022. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2023. évi XI. törvénnyel eddig két ízben kapott a kormány felhatalmazást meghosszabbításra, a hatályos szabályozás alapján 2023. november 26-ig.
A parlament október 25-én kezdi tárgyalni az újabb meghosszabbítást célzó törvényjavaslatot, amely az Alaptörvény 51. cikk (3) bekezdése alapján felhatalmazza a kormányt a veszélyhelyzet 2024. május 23-ig történő meghosszabbítására.
A zárószavazást november 20. és 23. között rendezik.
A veszélyhelyzetben hihetetlen mértékben felpörgött a rendeleti jogalkotás. 2020-ban összesen 1367 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, 2021-ben 1517, míg 2022-ben 1446. Összehasonlításképpen: ugyanez a szám 2019-ben 912, 2018-ban 849, 2017-ben 1192, 2016-ban 1235 volt.
Ugyanakkor viszont látványosan lerövidült a jogszabályok terjedelme. Míg például a 2016-ban kihirdetett jogszabályok összesen 86 578 oldalnyi Magyar Közlönyben láttak napvilágot, addig 2020-ban 11 824, 2021-ben 13 012, 2022-ben pedig 11 882 oldalon.
Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy míg egy jogszabály 2016-ban átlagosan 70 oldalt tett ki, tavaly csak nyolcat.
2020-ban a veszélyhelyzetre hivatkozva 257 kormányrendelet született. Ez az összes jogszabály 18,8 százaléka volt, de ha csak a kormányrendeleteket vesszük alapul (732), akkor ezek több mint harmada sorolható a veszélyhelyzeti jogalkotásba. Az első veszélyhelyzeti évhez képest tavaly tovább nőtt a veszélyhelyzeti kormányrendeletek száma és aránya: 2022-ben a 637 újonnan megalkotott kormányrendeletből már 267 (42 százalék) hivatkozott a veszélyhelyzetre.
Idén valamelyest mérséklődött a veszélyhelyzeti kormányrendeletek száma: az október 24-ig hozott 469 kormányrendeletből „csupán” 90 (19 százalék) sorolható ebbe a körbe.
A veszélyhelyzeti rendeletalkotás több extrém jogalkotói megoldást is hozott. Ezek közül kettő a hatósági benzinárak alkalmazását érintette.
Miután 2022. május 26-án a Kormányinfón bejelentették, hogy másnaptól új szabályok lesznek érvényesek, a 23 óra 59-kor megjelent Magyar Közlönyben a 186/2022. (V. 26.) korm.-rendelet már megszabta, hogy egy perccel később hogyan kell működniük a benzinkutaknak. A rendelet ugyanis kimondta, hogy éjféltől „az üzemanyag nem hatósági áras termék, ha azt külföldi rendszámú jármű töltésének céljából értékesítik”.
Aztán fél év múlva, december 6-án 22 óra 35 perckor Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte, hogy a kormány kivezeti az árstopot a magyar kutakról, méghozzá azonnali hatállyal, ugyanis a 494/2022. (XII. 6.) Korm-rendelet 25 perccel később, 23 órakor már hatályba is lépett. Ez azt jelentette, hogy onnantól kezdve senki sem tankolhatott 480 forintért sem benzint, sem dízelt.
Október 4-én késő este jelent meg az a háborús veszélyhelyzetre hivatkozó kormányrendelet, amely szerint november 16-tól mentesülnek az adófizetési kötelezettség alól a reprezentációs céllal adott borászati termékek. Mivel a rendelet vendéglátást is említ, így az év vége felé a cégek által látogatott borkóstolók, borvacsorák is adómentesek lehetnek. A jogszabályváltozás várhatóan jelentős keresletet teremt „a palackozott kiszerelésben vásárolt, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati termékek” iránt az év végi időszakban, ami kétségkívül jól jön majd a gondokkal küzdő hazai borágazatnak.
Ilyen gyors hatálybalépés korábban teljeséggel elképzelhetetlen volt. Azt ugyanis tudni kell, hogy a jogszabályokat a Magyar Közlönyben történő megjelentetéssel hirdetik ki. Amíg csak papíralapon jelent meg a hivatalos lap, behatároltak voltak a jogalkotók lehetőségei. Manapság viszont a Magyar Közlöny elektronikus, a szerkesztő elektronikus aláírásával és időbélyegzővel ellátott változata minősül hitelesnek.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [k] és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes [első sor b] szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 24-én. Ezen a napon az új kormány szerkezeti keretéről a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályokról, valamint az Alaptörvény tizedik módosításáról is határozott a Ház. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)