Az Index információi szerint 2027 őszén adják át a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) új campusát Budapest VIII. kerületében. A Palotanegyedben, az egykori Magyar Rádió területére tervezett új egyetemi épülettel jelentősen nő a zöldfelület, megújul az Esterházy- és a Károlyi-palota, valamint az egyetemi negyed több utcája is. Az építkezés összesen 200 milliárd forintba kerül.
„A történelmi Budapestnek ez az igazi központja. Nem véletlen, hogy annak idején ide álmodták a Magyar Nemzeti Múzeumot” – mondta az Indexnek Lánszki Regő. Az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára szerint a Palotavárosnak stratégiai és szimbolikus jelentősége van Budapesten. Az államtitkár hozzátette: az egykori Magyar Rádió egy szétszabdalt, túlépített, főleg a szocreál időszakban beépített zilált terület, aminek kihasználtsága kifejezetten alacsony, funkciójában pedig egyfajta zárvány. A tömbnek ugyanakkor amellett, hogy a szélén a Festetics-, az Esterházy- és a Károlyi-palota áll, megvan a maga eleganciája és dicsősége.
„Városszöveti vagy városfejlesztési szempontból az egyik legjobb megoldás, ha a negyedben oktatási intézmény létesül” – mondta az államtitkár, aki emlékeztetett arra, hogy a Palotanegyedben található az ELTE, a PPKE, a Semmelweis Egyetem, a Károli Gáspár Egyetem és a Rabbiképző is.
Az egykori Magyar Rádió lezárt területét teljesen megnyitják, és egyfajta funkcionális városközpontként működhet majd.
A parkok, az éttermek és a sportközpont a környék lakói számára is látogathatók lesznek. A beépítettség 62 százalék helyett 57,5 százalék lesz, a jelenlegi 7 százalékos zöldfelület 20 százalékra nő. A tervezés folyamata közben alapvetően csökkent az épület mérete, igazodva a felmerülő észrevételekhez.
Az Esterházy- és a Károlyi-palota már régóta használaton kívül áll és folyamatosan romlik az épületek állaga. Törekszünk arra, hogy az ilyen kincseket megmentsük és méltó funkciót adjunk nekik
– közölte Lánszki Regő, aki hozzátette: a korszerűtlen és értéktelen ingatlanokat részlegesen vagy teljesen el fogják bontani. „Törekszünk arra, hogy a bontási és a mélyépítési munkálatokat minél rövidebb idő alatt befejezzük. Szeretnénk, ha mindez minél kevesebb zajjal és porral járna a környéken lakók számára” – fogalmazott az államtitkár.
Egy éve folyik az építészeti törvény megalkotása, amelynek során a minisztériumnak számos urbanisztikai problémával kell szembesülnie. Az egyik legégetőbb kérdés a városok parkolási gondjainak orvoslása.
Azt gondolom, hogy Budapest belvárosában nem nagy kapacitású parkolókat és mélygarázsokat kell létrehozni, hanem – mint más nemzetközi nagyvárosokban is – ezeket minimalizálni kell. Így a campusnak csupán 40 új parkolóhelye, ugyanakkor 350 kerékpártárolója lesz
– közölte Lánszki Regő, hozzátéve: az új egyetemi campus több mint 57 ezer négyzetméter lesz, és a becslések szerint 200 milliárdos lesz a beruházás.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) jelenleg Budapesten és Esztergomban működik. Korábban az egyetem bölcsészkara Piliscsabán székelt, de a hallgatók inkább a budapesti intézménybe jelentkeztek. Ekkor döntött úgy a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia, hogy a fővárosra összpontosítanak, és a széttagolt egyetemet egy helyre koncentrálják.
A PPKE-nek azonban komoly gondot okoz az ingatlanbérlés, az állandó költözködés, valamint a hallgatók kollégiumi ellátása is.
A bibliai pusztai vándorláshoz hasonló átmeneti időszakban van az egyetemünk is. Az épülettel az intézmény több évtizedes sivatagi vándorlása érne véget
– nyilatkozta az Indexnek Kuminetz Géza. A PPKE rektora emlékeztetett arra, hogy a katolikus egyetem 1992-ben indult, amikor a bölcsészkar a hittudományi kar mellé szegődött. Ezt követően egyik kar a másik után indult be az egyetemen. A jogi kar a Szentkirályi utcában, az egykori Szent István Társulat székhelyét kapta meg, amit jelentősen át kellett alakítaniuk, hogy alkalmas legyen az oktatásra.
A rektor szerint idén a bölcsészkarra 30 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly, az informatikai karra pedig 20 százalékkal több lett a jelentkező.
„Mi nem olyan egyetem vagyunk, hogy csak a katolikusokat fogadjunk. Szívesen látunk mindenkit, aki a keresztény értékekkel egyetért” – tette hozzá a rektor, aki szerint az új campusszal egy 200 férőhelyes kollégiumot is meg tudnának nyitni.
„A campusprojekt egy nagy tervpályázattal indult, melynek bírálóbizottságában az egyetem és a fenntartó Magyar Katolikus Püspöki Konferencia képviselői mellett a kerület és a főváros szakemberei is helyet foglaltak” – tette hozzá Kuminetz Géza rektor.
A tervezési munkát – a nyertes nemzetközi pályázat eredményeként – 2022-ben kezdte meg a Tima Zoltán és Kruppa Gábor Ybl-díjas építészek által vezetett KÖZTI-Hamburg C tervezői konzorcium. Az elmúlt két évben többször egyeztettek a VIII. kerületi önkormányzattal, kéréseiket elfogadták és beillesztették a tervekbe.
A Károlyi és az Esterházy-paloták kertjeit „visszacsempészték” közparkok formájában. Éttermeket, kávézót, könyvtárat és egy – a pinceszinten működő – sportcentrumot terveztek az épülethez, amelyet a környéken élők is használhatnak majd.
A Magyar Rádió az 1920-as évek második felétől folyamatosan fejlődve működött Palotavárosban egészen 2015-ig, amikor a közszolgálati rádió új helyre költözött. „Az egykori Magyar Rádió csaknem 100 évig elzárt területét végre ki lehet nyitni a kerületben lakók számára” – nyilatkozta az Indexnek Tima Zoltán, a KÖZTI tervezési igazgatója. Az építész emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum környékén kialakult egy egyetemi negyed. „Lényegében ez a negyed teljesedik ki. Minket az vezetett, hogy egy olyan kontextust hozzunk létre, ami illeszkedik a városi rendszerbe, az utca térhálózatba, ami ennek a negyednek a sajátossága” – tette hozzá Tima Zoltán.
„A palotanegyedben több épület építőanyaga a tégla. Ilyen például a Pázmány Péter Egyetem főépülete, valamint az Eszterházy-palota homlokzata is téglaburkolatos” – mondta el Kruppa Gábor a Hamburg C vezető tervezője. Szerinte egy téglaépület egy semleges összekötő kapocs lehet az egyébként többféle stílusú épület között. Az építész szerint a másik fontos stíluselem: az ismétlődő árkádsor.
Egy campusnak tulajdonképpen össze kell hoznia az embereket, így mi ezeket a tereket akarjuk megteremteni
– foglalta össze Kruppa Gábor.
„A campus a kétezer éves hagyomány és a mai kor innovatív gondolkodásának ötvözete” – állította Tima Zoltán, aki hozzátette: ügyelniük kellett a tervezésnél arra is, hogy az épületegyüttes 50 év múlva se menjen ki a divatból. „A tégla nagyon sok egyetemi kampusz építőanyaga az angolszász világban és több budapesti egyetemnél is. A tégla egyfajta örökérvényűséget jelenít meg az építészetben” – tette hozzá az építész.
Információink szerint hamarosan egy új, a leendő campus épületét bemutató honlap indul, amelyen bárki elmondhatja véleményét, javaslatait, illetve felteheti kérdéseit a projekttel kapcsolatban.
(Borítókép: PPKE - KÖZTI)