Hamarosan megkezdi a parlament annak a törvényjavaslatnak a vitáját, amely szigorúan szabályozza a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezését, miközben négymillió forintig terjedő reklámbírságot is bevezet. Az új szabályozás célja, hogy eltűnjenek a településképet romboló reklámhordozók.
Az Országgyűlés ülésterve szerint a november 6-án kezdődő héten kezdik meg a képviselők a magyar építészetről szóló törvényjavaslat általános vitáját. A csaknem 300 paragrafusból álló előterjesztés, amelynek első koncepcióját még márciusban tették közzé a kormány honlapján, többek között szigorú szabályokat fogalmaz meg a reklámok, reklámhordozók és reklámtartó berendezések elhelyezéséről.
Lázár János építési és közlekedési miniszter március elsején a Facebook-oldalán úgy fogalmazott, „talán meglepő, hogy már a törvénytervezet koncepcióját is társadalmi egyeztetésre bocsátjuk, de – miután a szakma véleményét már kikértük – szeretnénk, ha minél nagyobb társadalmi egyetértés támogatná az új szabályrendszert”.
A törvényjavaslatban külön fejezetet alkotnak a reklámok és plakátok elhelyezésének szabályai. Az előterjesztéshez csatolt indoklás szerint a szabályozás célja, hogy a településképet romboló reklámhordozók eltűnjenek („levételre kerüljenek”). De azt is alapelvként rögzítették, hogy a közterületről látható reklámhordozókat és reklámokat csak olyan helyen és olyan méretben, megjelenési formában lehessen elhelyezni, ami a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát nem sérti.
A jogszabály tárgyi hatálya nem terjed ki a kampányeszköznek minősülő politikai reklámokra,
a cégtáblákon, kirakatokban és járműveken elhelyezett gazdasági reklámokra, ugyanakkor – ellentétben a településkép védelmét szabályozó, jelenleg is hatályos törvénnyel – a közlekedési területek mentén (a közút úttesten kívüli burkolatlan részén és a közút tengelyétől száz méteren belül) elhelyezett reklámokra viszont igen.
A törvényjavaslat szerint tilos lesz elhelyezni reklámot, reklámeszközt
A törvény ennek kapcsán kimondaná, hogy nem terheli az államot kártalanítási kötelezettség a településkép-védelmi és örökségvédelmi célból bevezetett tiltó szabályozás miatt.
Az országos tiltással nem érintett területeken is csak bizonyos keretek között lehet majd reklámot elhelyezni, így utcabútoron, hirdetőoszlopon és villanyoszlopon, reklámhordozót tartó berendezésen, valamint épületekhez kapcsolódva (reklámhálón, építési hálón, tűzfalon és tetőreklámként), de minden esetben a törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott méretmegkötéssel.
Az építési hálón való reklámozás és a reklámháló elhelyezése például időbeli korláthoz lesz kötve.
A reklámháló elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy a hálók gyengítik a benapozást, csökkentik a természetes megvilágítást, ezért a törvény szerint a rendszeres emberi tartózkodásra szolgáló helyiségek ablakainak eltakarását indokolt elkerülni. A tűzfalon festett reklám elhelyezése ellenben megengedett lesz.
Azok az eszközök, amelyek kihelyezését a hivatal tudomásul vette, rákerülnek az úgynevezett reklámzajtérképre. A 2024. január 1-jétől létrejövő országos reklámkataszter az előterjesztés indoklása szerint nemcsak a településkép védelme miatt lesz fontos, hanem a reklámágazati piaci szereplők részéről is megfogalmazott igény.
Az új törvény értelmében a reklámelhelyezés csak az országos reklámkataszterben szereplő reklámeszközökön lesz jogszerű.
Az országos reklámkatasztert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) fogja vezetni. Az NMHH költségvetéséről szóló törvényjavaslat szerint a hatóság létszámát jövőre 750 főről 775-re emelik. A létszámemelés alapvető indoka, hogy az NMHH feladatává tették az országos reklámkataszter vezetését.
A tilalmak és korlátozások megszegése esetén a járási (fővárosi kerületi) hivatal kötelezést és bírságot szabhat ki, amelynek végrehajtásáért 2024. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal lesz a felelős.
A reklámbírság mértéke 650 ezertől négymillió forintig terjedhet majd, és a jogsértő állapot megszüntetésének elmulasztásakor ismételten is kiszabható lesz.
Aki pedig egy jelenleg engedélyezett reklámhordozó tulajdonosa vagy használója, arra jövő május elsejéig nem vonatkozik majd a tilalom, de 2024. február 1-jéig be kell jelentkeznie a hatósághoz ahhoz, hogy felvegyék az országos reklámkataszterbe.
(Borítókép: Óriásplakát 2016-ban. Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index)