Az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt hazánkban is a drónfelhasználók száma, hiszen az új technológiában számos lehetőség rejlik – az ipari felhasználástól kezdve egészen a hobbicélú alkalmazásig. A drónokkal például eddig nem látott légi felvételek és videók készíthetők.

Az illetékes minisztérium statisztikája szerint 2022 májusáig 2622 üzembentartót és 5940 drónt vettek nyilvántartásba. Azóta a regisztrált drónok száma közelíti a tízezret. De hiába a kötelező regisztráció, a szakemberek szerint a nyilvántartott adatok és a valóság között szakadék tátong. A Groupama Biztosító szakértői például úgy vélik, hogy a százezret is meghaladhatja az ilyen légi járművek száma Magyarországon.

Pilóta nélküli légi járművek

A drónhasználat kezdetektől jogi kérdéseket vetett fel, ezért aztán az Európai Unió 2019-ben átfogó szabályozást fogadott el, amelyet a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CLXXIX. törvény ültetett át a magyar jogba.

A szabályozás három műveleti kategóriát különböztet meg:

1. Nyílt kategóriában a drón legfeljebb 120 méterre távolodhat el a föld legközelebbi pontjától, továbbá a távpilótának segédeszköz, például távcső nélkül folyamatosan látnia kell a drónt.
2. Speciális kategóriába tartozik a művelet, ha 25 kilónál súlyosabb a drón, vagy például több kilométer hosszú vezeték-ellenőrzés, autópálya vagy más vonalas létesítmény felmérését végzik, amelynek során nem látható a jármű a teljes művelet alatt. Ebben a kategóriában művelettípustól függően bejelentés vagy engedély beszerzése szükséges.
3. Engedélyköteles kategóriába tartozik, ha a művelet közben a drón embertömeg fölött repül, például egy fesztiválon, illetve akkor, ha a drónnal veszélyesáru- vagy személyszállítás valósul meg.

A jogszabály szerint minden olyan drónt regisztrálni kell, ami nem minősül játéknak, illetve minden magánszemélynek vagy jogi személynek regisztrálnia kell magát, ha játéktól eltérő eszközt működtet. Játéknak pedig azt a pilóta nélküli légi járművet nevezik, amely megfelel a játékokra vonatkozó előírásoknak, 120 grammnál kisebb tömegű, és adatrögzítővel, például kamerával fel nem szerelt, továbbá a távpilótától legfeljebb csak 100 méterre képes eltávolodni.

A büntetőjog nem tesz különbséget

Nemrégiben került fel az ügyészség honlapjára az a videó, amelyben Bertényi Imre legfőbb ügyészségi ügyész arra a kérdésre válaszol, hogy lehet-e drónnal közlekedési bűncselekményt elkövetni. A válaszadó a téma szakértője, hiszen idén ő vehette át a Kozma Sándor tudományos pályázat első díját A drónnal elkövetett közlekedési bűncselekmények és bizonyításuk című pályamunkájáért.

Bertényi Imre szerint a büntetőjog nem tesz különbséget a drónt irányító távpilóta és az egyéb légi járművek vezetői között. A drónt reptető ugyanazokat a közlekedési bűncselekményeket elkövetheti, mint általában a légijármű-vezetők. Néhány példát is említett:

• A légiközlekedés biztonsága elleni bűncselekményt valósítja meg a távpilóta, ha a drónt egy mozgó közúti járműnek vezeti.
• A légiközlekedés veszélyeztetésének minősül, ha a távpilóta a repülőtér légterébe vezeti a drónt, és ha a reptér üzemében jelentős mértékű zavar keletkezik, akkor a közérdekű üzem megzavarását is megvalósítja.
• A közérdekű üzem megzavarása bűncselekményt valósítja meg a távpilóta akkor is, ha a drónt magasfeszültségű távvezetéknek vezeti, és a hálózat kiesése miatt jelentős üzemzavar lép fel.
• Mivel a távpilóta a légi jármű felelős parancsnokának és egyben vezetőjének minősül, hiszen ő az, aki irányítja a drónt, mozgását meghatározza, uralma alatt tartja, ezért az ittas vagy bódult járművezetésért is felelősségre vonható.
• A segítségnyújtás elmulasztásáért felel a távpilóta, ha a drón kameráján például egy segítségre szoruló hegymászót észlel, és nem hívja a 112-t.

(Borítókép: Oláh Tibor / MTI)