Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszámolóját kedden hallgatta meg az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. A tárcavezető rekordokról beszélt, viszont az ellenzéki politikusok nem kímélték a minisztert.
Szijjártó Péter azzal kezdte beszámolóját, hogy „a hidegháború lezárását követően most van a legrosszabb állapotban a globális biztonsági helyzet”, ráadásul Magyarországot két irányból is biztonsági kockázat éri. A miniszter szerint az orosz–ukrán háború európai kezelése olyan helyzetet idézett elő, amely a magyar gazdaság struktúrájától függetlenül rendkívüli kihívások elé állította a gazdaságot. Az inflációt és az energiaárak emelkedését is ennek tulajdonította.
A tárcavezető kitért arra is, hogy az elmúlt években kétszer bomlott meg a világgazdasági status quo, először az egészségügyi vészhelyzet következtében, majd a háború kirobbanása után.
Új világrend van kialakulóban, a végeredményét ma még senki nem tudja, de az biztos, hogy rendkívüli megpróbáltatások elé állítja a világ országait, gazdasági és politikai szereplőit
– húzta alá Szijjártó Péter.
A miniszter beszámolójában hangsúlyozta, hogy 2022-ben a magyar gazdaságban több rekord is megdőlt: az exportrekord, a beruházási rekord, valamint a foglalkoztatási rekord.
Szijjártó Péter számokat is hozott: a magyar gazdaság exportteljesítménye 142 milliárd euró volt, ez a világon a 34. legnagyobb exportvolumen. Tavaly 6,5 milliárd eurónyi magyarországi beruházásról született megállapodás.
A tárcavezető elárulta,
a beruházások és az export tekintetében már most biztosra vehető az új nemzetgazdasági rekord megszületése. A beruházások idén elérik a 13 milliárd eurót, az exportteljesítmény 160 milliárd euró körül lehet.
214 beruházás Magyarországra hozataláról egyeztek meg, ez 19 ezer új munkahelyet jelent, a legtöbb Kínából érkezik, a második helyen Németország, a harmadikon az Egyesült Államok áll.
Szijjártó Péter szerint a rekorddöntés azért volt lehetséges, mert sem a koronavírus, sem a háború jelentette válság idején nem adták fel a 2010-ben elkezdett stratégiájukat, ami a munkaalapú társadalmon alapszik, valamint támogatja a beruházásokat, a munkahelyteremtést.
A miniszter kitért arra is, mostanra nem túlzás annak kijelentése, hogy a keleti és a nyugati országrész beruházásvonzó képessége kiegyenlítődött, a következő időszakban a déli országrészre, például Szeged környékére fókuszálnak új ipari parkok kijelölésével.
Szijjártó Péter azzal zárta beszámolóját, hogy egy ország biztonsága alapvetően három pilléren nyugszik:
A tárcavezető aláhúzta: a fizikai biztonság javulása érdekében Magyarország a jövőben is mindent megtesz a béke érdekében, a gazdasági biztonságot a beruházások idevonzása segíti, az energiaellátásra pedig továbbra sem hajlandók politikai kérdésként tekinteni.
Tordai Bence többek között arról érdeklődött, hogy számszerűen ugyan jól néznek ki a rekordok, de „hogyan viszonyulnak ahhoz a filozófiához, hogy Európa minél inkább próbálja függetleníteni magát a kockázatos partnerektől, például Oroszországtól és Kínától?”. A Párbeszéd – Zöldek társelnöke rámutatott, hogy természeti területek válnak ipari parki fejlesztések áldozatává.
Az ellenzéki képviselő kitért a Paksi Atomerőműre is, a nukleáris energiát érintő potenciális szankciókkal kapcsolatban a fűtőelem-ellátásról kérdezett. Tordai Bence feltette azt a kérdést is, hogy a helyi lakosságnak milyen lehetőségeket biztosítanak, ha ellenérzéseik vannak például az akkumulátorgyárak építésével kapcsolatban.
Csárdi Antal az akkumulátorgyárakkal összefüggésben arra volt kíváncsi, hogy van-e felső határ a gyárépítést illetően, hány ilyen beruházás lehet még. Az LMP-s politikus úgy vélekedett, hogy a kormány szuverenitásról szóló kommunikációja nincs összhangban „azzal a multipártisággal, ami jellemzi a politikájukat”, ezért extrém magas a kiszolgáltatottsága az országnak. „Miért nem a hazai gazdaságot támogatják?” – tette fel a kérdést az ellenzéki képviselő, hozzátéve: a magas hozzáadott értékű munkahelyek számát kellene növelni, ráadásul az akkumulátorgyáraknak „magas a környezetterhelése, és nem rendelkezünk sem alapanyagokkal, sem kellő munkaerővel”.
Z. Kárpát Dániel szerint többek között az a kérdés, van-e nyitottság a kormányban arra, hogy erősebben kinyissa a vissza nem térítendő támogatások körét a magyar vállalkozások irányába. A Jobbik – Konzervatívoknak van javaslata a magyar kvótára vonatkozóan is, „magyar adófizető magyarok által betöltött munkahelyet támogasson”.
A Jobbik képviselője megemlítette azt is, hogy százezres nagyságrendben kellene ingyenes átképzéseket indítani, Magyarország aktívabb lehetne például a mesterséges intelligenciával összefüggő álláshelyek területén, „ehelyett azt látjuk, hogy áramvonalasítják a külföldiek behozatalának rendszerét”, ráadásul százezrével hagyták el magyarok az országot. Z. Kárpát Dániel a munkásszállók építésével kapcsolatban azt a szempontot is beemelte, hogy „magyar adófizetők pénzéből a vendégmunkások lakhatását finanszírozzák”.
Dávid Ferenc szerint a tájékoztatás akkor lett volna kiegyensúlyozottabb, ha a rekordok közé sorolta volna Szijjártó Péter az inflációs rekordot, valamint a reálkeresetek csökkenését is. A DK-s képviselő arról érdeklődött, ha ilyen ütemben érkeznek a beruházások az országba, „akkor hogyan lehetséges az, hogy Magyarország tartósan recesszióban van?”.
Az ellenzéki politikus több témában is kérdezte a külügyminisztert, az egyik a fel nem használt lélegeztetőgépek sorsára vonatkozott, míg egy másik arra, hogy „a közmeghallgatás intézményét nem kellene-e komolyabban venni?”.
Szijjártó Péter az autóipar elektromossá történő átalakításáról kifejtette, az elmúlt években megingathatatlanul ment előre az autóipar változása. Az európai autóipar kényszerpályára került, mert a politikai döntés következtében az elektromosautó-gyártásba kellett fektetni. A miniszter leszögezte, az elektromos autóhoz akkumulátor kell, enélkül csak akkor indul el az autó, ha elé fognak két lovat. A legnagyobb akkumulátorgyártók pedig ázsiai cégek, a tíz legnagyobból hat kínai.
Gazdaságstratégiai döntés, hogy egy ország beszáll-e abba a versenybe, amely azért zajlik, hogy a gyárak és kapacitások hol jöjjenek létre, hol hozzanak létre munkahelyeket, fejlesztéseket. Lehet egy döntés, hogy Magyarország ebből maradjon ki
– fogalmazott Szijjártó Péter, hozzátéve: az autóipar Magyarországon százezreknek ad munkát, „a tradicionális autóipari munkahelyekre egy idő után nem lesz szükség, és akkor tömeges munkanélküliség lesz. Én ezt nem javaslom. A tradicionális autóipari kapacitások egy részét úgy fedjük le, hogy az új autóipari beruházásokat idehozzuk”.
Szijjártó Péter szerint abban igaza van Tordai Bencének, hogy ma Európában az európai–kínai együttműködés korlátozásáról van szó, „érdekes kísérlet lehet a kínai és az európai gazdaság szétválasztása, ennek a következménye mélyütés lenne”.
A miniszter kiemelte, a német autóipari vállalatok kínai beszállítókkal dolgoznak, ezért érkeznek tőlük olyan kérések, hogy a kínai gyárakat hozzák ide. Magyarország azon három ország közé tartozik a világon, ahol a három német prémiummárka gyárral rendelkezik, vagyis a BMW üzeme még készül. Szijjártó Péter szerint Európában a politikai megközelítés és a gazdasági realitás elválik, „a keleti nyugati gazdasági együttműködésre nem kockázatként, hanem tényként, nem függőségként, hanem egymásra utaltságként tekintek”.
Szijjártó Péter elmondta azt is, hogy Gödön nem messze lakik a Samsung-gyártól, ráadásul Győrben élt, amikor épült az Audi-gyár, akkoriban ha valaki köhögött a városban, a diagnózis az volt, hogy a beruházás miatt van, „ma Győr elképzelhetetlen az Audi nélkül”. A miniszter közölte, el kell mondani az embereknek, hogy miért nem jelent kockázatot, ha egy akkumulátorgyár betartva a legszigorúbb szabályokat működik.
A magyar államnak vannak hatóságai, ezek a felelősek azért, hogy környezetvédelmi és minden egyéb szempontból a gyárak a jogszabályoknak megfelelően, az emberek életét, egészséget, környezetét nem veszélyeztetve működnek. Nem venném a bátorságot ahhoz, hogy azt gondoljam, a magyar hatóságok nem végzik el a munkájukat.
Szijjártó Péter az ellenzéki kérdésekre tisztázta azt is, hogy 2022-ben a harmadik legtöbb beruházást Magyarországon a magyar vállalatok hajtották végre, és ezeket is támogatják. Azzal egyetértett, hogy növelni kell a kutatási, fejlesztési beruházások arányát, „de ahhoz, hogy valamit kutatni és fejleszteni lehessen, tapasztalat kell, ahhoz pedig termelés”.
A tárcavezető úgy vélekedett, egy ország szuverenitását erősíti a gazdasági ereje, egy ekkora méretekkel rendelkező ország esetében a külföldi működő tőke beáramlása nem szuverenitást sért, hanem gazdasági erőt növel. Jelenleg a világon a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártási kapacitással rendelkezünk, ha minden beruházás termelőre fordul, a második helyen leszünk, „nagyon régen volt olyan forradalmi jelentőségű változás a világgazdaságban, amelyben Magyarország ennyire fontos szerepet töltött be”.
A migránsok összemosása a vendégmunkásokkal kicsit meredek. A migránsok a déli határnál lövöldöznek, a vendégmunkások pedig úgy jönnek Magyarországra, hogy a szükséges engedélyeket kérik és megkapják
– tért át a munkaerőkérdésre Szijjártó Péter, hozzátéve: a vendégmunkások behozatalára vonatkozóan azt a célkitűzést, hogy minden munkahelynél a magyaroknak van elsőbbsége, nem adják fel.
A külgazdasági és külügyminiszter a nukleáris szankciókat érintő kérdésre egyértelművé tette, ilyenről nem lesz megállapodás, mert a magyar kormány nem járul hozzá.
(Borítókép: Szijjártó Péter / Facebook)