Jelenleg nem kevesebb mint tizennégy Alaptörvény-ellenes jogszabály korrekciójával adós az Országgyűlés, ráadásul közülük tizenegynek lejárt a határideje, a legrégebbié már több mint tíz éve. Azaz hiába szabott meg méltányos határidőt a mulasztások orvoslására az Alkotmánybíróság, a jogalkotó a füle botját sem mozdítja. De bátran megteheti, hiszen a mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója.
Az Alkotmánybíróság jelenleg tizenöt teljesítetlen jogalkotói mulasztást tart nyilván, amelyek közül tizennégynek az Országgyűlés, míg egynek a közlekedésért felelős miniszter a címzettje. A tizenöt megállapított mulasztásból tizenkettőnek már lejárt a határideje, három jogalkotói mulasztást viszont még határidőn belül orvosolhat a parlament.
Mit takar a jogalkotói mulasztás? Ha az Alkotmánybíróság eljárása során a jogalkotó általi mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet állapít meg, akkor határidő megjelölésével a mulasztást elkövető szervet felhívja feladatának teljesítésére. Az alkotmánybírósági törvény szerint a jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha
Ennek az alkotmánybírósági hatáskörnek az az elvi alapja, hogy a jogalkotói mulasztás miatti alaptörvénysértő helyzet megszüntetése nem az Alkotmánybíróság, hanem a jogalkotó feladata, vagyis az alkotmánybírák nem vehetik át a törvényhozó felelősségét. Ugyanakkor a jogalkotó mérlegelés nélkül köteles (lenne) a mulasztást megállapító határozatban megjelölt határidőben olyan normát alkotni, amely megszünteti az alkotmányellenes helyzetet. Csakhogy a mulasztásnak nincs semmiféle jogi szankciója.
Íme a tizenöt jogalkotói mulasztás:
Az Alkotmánybíróság11/2013. (V. 9.) AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a törvényhozó az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény hatálybalépésekor nem alkotott átmeneti rendelkezéseket, és ennek következtében az állami tulajdonban álló erdőingatlanokra bejegyzett vagyoni értékű jogok jogosultjai az ingatlanok forgalomképtelenné nyilvánítása következtében megfelelő biztosíték nélkül maradtak. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2013. szeptember 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság 19/2015. (VI. 15.) AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a tengelyterhelés ellenőrzése során az ellenőrzéssel érintett személy (ügyfél) számára a jogalkotó nem biztosította a tisztességes eljáráshoz való jog [Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés] érvényesülését. Ezért felhívta a közlekedésért felelős minisztert, hogy jogalkotói feladatának 2015. szeptember 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság 27/2017. (X. 25.) AB határozata szerint mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 28. §-ának 2016. évi módosításával egyidejűleg a jogalkotó nem gondoskodott olyan szabály megalkotásáról, amely biztosítaná a Nemzeti Földalap sarkalatos szabályokkal védett vagyonának hosszú távú megőrzését, és kizárná annak lehetőségét, hogy egyszerű többséggel elfogadható törvények alkalmazása a Nemzeti Földalap céljainak, a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok védelmének, fenntartásának, a jövő nemzedékek számára megőrzésének megvalósítását veszélyeztető mértékű vagyonvesztéshez vezessen. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. május 31-ig tegyen eleget. Öt alkotmánybíró (Balsai István, Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Hörcherné Marosi Ildikó és Stumpf István) különvéleményt fogalmazott meg.
Az Alkotmánybíróság 28/2017. (X. 25.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 földrészletek Alaptörvény P) cikk (1) bekezdésében foglalt céloknak megfelelő értékesítése és hasznosítása természetvédelmi szempontjainak érvényesítését szolgáló biztosítékokat nem alakította ki. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. június 30-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság 6/2018. (VI. 27.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság 22/2018. (XI. 20.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a polgári törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényben nem határozta meg a jogbiztonság követelményének megfelelően a jogszabály rendelkezésén alapuló szerződésátruházás részletszabályait. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. március 31-ig tegyen eleget. Öt alkotmánybíró (Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Stumpf István és Szalay Péter) különvéleményt írt.
Az Alkotmánybíróság 27/2019. (X. 22.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 144. § (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulás kapcsán nem alkotta meg a politikai hirdetés indokolatlan és aránytalan korlátozásának kizárását biztosító szabályokat. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. december 31-ig tegyen eleget. Öt alkotmánybíró (Horváth Attila, Hörcherné Marosi Ildikó, Salamon László, Sulyok Tamás és Varga Zs. András) különvéleményt csatolt.
Az Alkotmánybíróság 7/2020. (V. 13.) AB határozata szerint a jogalkotó mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenességet valósított meg azáltal, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3a) bekezdésébe foglalt tájékoztatási kötelezettség nem teljesülése esetére nem biztosít hatékony bírói jogvédelmet az adatigénylőnek. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2020. december 31-ig tegyen eleget. Hat alkotmánybíró (Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Salamon László, Szívós Mária és Varga Zs. András) különvéleményt fogalmazott meg.
Az Alkotmánybíróság 15/2022. (VII. 14.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 157. § (2), (3) és (10) bekezdése, valamint 159/A. §-a szerinti szabályozás nem áll összhangban az Alaptörvényben foglalt magánszféra tiszteletben tartásához való joggal és a személyes adatok védelméhez való jog alkotmányos elvárásaival. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. december 31-ig tegyen eleget.
Az Alkotmánybíróság 18/2022. (VIII. 1.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította, hogy a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem a jogbiztonság és kétszeres értékelés tilalma követelményének megfelelően szabályozta a halvédelmi törvény szerinti hatósági eljárást, valamint az orvhalászat miatt folytatható, a büntető törvénykönyvben szabályozott büntetőeljárást. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2022. szeptember 30-ig tegyen eleget. Hat alkotmánybíró (Handó Tünde, Juhász Miklós, Márki Zoltán, Salamon László, Sulyok Tamás és Szívós Mária) különvéleményt írt.
Az Alkotmánybíróság 30/2022. (XII. 6.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta az Alaptörvényben foglalt jogbiztonság és tulajdonhoz való jog érvényesülésének megfelelően az Eötvös Loránd Kutatóhálózat és a kutatóintézeti hálózat korábbi működtetője, a Magyar Tudományos Akadémia közötti vagyoni viszonyokat. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. június 30-ig tegyen eleget.
Ugyanebben a határozatban az alkotmánybírák arra is rámutattak: önmagában az a körülmény, hogy egy közfeladatot az állam más szerven keresztül kíván ellátni, még nem Alaptörvény-ellenes. A kutatóhálózat leválasztása a Magyar Tudományos Akadémiáról pedig a kisajátítás szintjét el nem érő tulajdoni korlátozásnak minősül.
Az Alkotmánybíróság 3/2023. (IV. 17.) AB határozata szerint a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő, mert
Nem alkotta meg az információszabadság érvényesülését biztosító garanciális szabályokat a közpénzzel gazdálkodó Magyar Export-Import Bank (Eximbank) által kezelt, közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő banktitok megismerhetőségére.
Az alkotmánybírák, akik közül négyen (Handó Tünde, Juhász Miklós, Márki Zoltán és Szívós Mária) nem értettek egyet a döntéssel, felhívták az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. szeptember 30-ig tegyen eleget.
Az ügy háttere: a Magyar Természetvédő Szövetség több mint hat éve közérdekű adatigénylési kérelemmel fordult az Eximbankhoz, és a pénzintézet által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm.-rendelet szerinti projektekhez kapcsolódó információkat kért. A kért adatok egy részét kiadták, azonban a kedvezményezettek neve, a hitel összege, vagy a projekt adományelemének mértéke szerintük banktitkot képez.
Az Alkotmánybíróság 2/2023. (II. 23.) AB határozatában – hivatalból eljárva – megállapította: a jogalkotó mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta a tartósan vagy véglegesen fennálló, önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szoruló beszédfogyatékosok támogatási jogosultságának feltételeit. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. december 31-ig tegyen eleget. Három alkotmánybíró (Handó Tünde, Juhász Imre és Márki Zoltán) különvéleményt fogalmazott meg.
Az ügy háttere: az indítványozó kommunikációs képességét korlátozó betegségben szenved, amelyre tekintettel 2019-ben fogyatékossági támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kormányhivatal járási hivatalához. Az elsőfokú hatóság szakértői bizottsága az ügyében arra a következtetésre jutott, hogy nem minősül a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szerint súlyosan fogyatékosnak.
Az Alkotmánybíróság 18/2023. (VIII. 3.) AB határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy nem szabályozta az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése szerinti kár megtérítésének szabályait abban az esetben, ha a szabálysértésekről, szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény szerinti elzárásra a jogerős bírósági döntésben foglalt és végrehajtott büntetést követően alaptalanul kerül sor. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2023. december 31-ig tegyen eleget. Három alkotmánybíró (Horváth Attila, Sulyok Tamás és Szívós Mária) különvéleményt fogalmazott meg.
Az Alkotmánybíróság 23/2023. (X. 25.) AB határozata szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló Alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem alkotta meg a kár megtérítésének szabályait, ha a személy szabadságát az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 199. § szerinti sürgősségi és kötelező pszichiátriai gyógykezelés elrendelése során alaptalanul vagy törvénysértőn korlátozták. Ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2024. március 31-ig tegyen eleget.
Az ügy háttere: a panaszos, akinek a kötelező pszichiátriai intézeti gyógykezelését rendelték el, utólagosan személyiségi jogi pert indított, mert a gyógykezelést elrendelő bírósági végzést nem kézbesítették részére, így az ellen nem tudott fellebbezni.
Az Alkotmánybíróság ugyan elutasította a kúriai ítélet megsemmisítésére irányuló indítványt, de hivatalból eljárva megállapította: az Alaptörvény IV. cikk (4) bekezdése garanciális jelleggel rögzíti, hogy
akinek szabadságát alaptalanul vagy törvénysértő módon korlátozták, kárának megtérítésére jogosult.
Ezzel az alaptörvényi rendelkezéssel nem áll összhangban az, hogy a törvényi szabályozás kizárólag arra az esetre vonatkozik, amikor a közhatalmi jogkörben okozott kárért való felelősség feltételei fennállnak.
(Borítókép: Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke (hátsó sor k) beszél az Ab nyilvános határozathirdetésen, amelyen a testület a kormány devizahiteles indítványával kapcsolatos döntését ismertette Budapesten az Alkotmánybíróság székházában 2014. március 17-én. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)