Az Országgyűlés hétfői ülésének több napirend előtti felszólalása L. Simon László menesztéséről szólt. A képviselők vitáztak a Corvinus vizsgabotrányáról, valamint a kórházi fertőzésekről is.
Ungár Péter felszólalása, ahogy az egész ülés, Turi-Kovács Bélára történő megemlékezéssel kezdődött. Az Országgyűlés korelnöke november harmadikán hunyt el.
Az LMP társelnöke felszólalásában arról beszélt, hogy Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter menesztette L. Simon Lászlót, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját a World Press Photo kiállítást érintő ügy után, amelyet Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom képviselője indított el.
„Volt egy sajtófotó kiállítás, amelynek egyik képén szerepel egy homoszexuális tematikájú kép. Nem aktust megjelenítő kép. A világ életszerűtlenségének a szimbólumaként azt mondták, hogy a Nemzeti Múzeumban – ahova rendszeresen járnak kamaszok, ugye – meglátnak egy képet, amely elérhető az interneten is, rossz hatással lesz rájuk” – mutatott rá Ungár Péter.
Azért van ez, mert önöknek valójában nem az volt a problémájuk, hogy ezen a kiállításon milyen képek szerepeltek, hanem nem engedhetik meg maguknak azt, hogy a homofóbia vámszedői, a Mi Hazánk Mozgalom a homofób szavazókat önöktől elvegye
– vélekedett az LMP társelnöke.
Az ellenzéki politikus szerint a nyári hónapokban a köztévében semmi más nem folyik, mint a különböző nyugat-európai Pride-ok bemutatása.
Ungár Péter szerint a művészetnek az is a feladata, hogy kérdéseket vessen fel, és kimozgassa az embert a komfortzónájából, az erről szóló vitát pedig a művészetnek kell lefolytatnia. A frakcióvezető megjegyezte, a kormányoldal egyetlen dolgot akart elérni, „hogy megmutassák a magyarok többségének, vannak olyan emberek, akiknek az ábrázolása önmagában probléma”. Ungár Péter úgy látja, amit Csák János tett, az „szégyenteljes és kártékony”.
Válaszában Vitályos Eszter kiemelte: egyrészt a gyermekek védelme a legfontosabb, ezért mindent megtesznek, másrészt a törvényeket minden magyar állampolgárnak be kell tartania.
Szó sincs homofóbiáról. Gyermekvédelemről van szó, és a gyermekvédelmi törvény betartásáról
– hangsúlyozta az államtitkár, majd idézett a vonatkozó törvényből. A kiállításnak voltak olyan képei, amelyek megsértették az erről szóló passzust, „a törvényeket a Magyar Nemzeti Múzeum vezetősége nem tudta betartani, ez vezetett ahhoz, hogy a mai napon ez a döntés született”.
Dúró Dóra, a Mi Hazánk képviselője arról beszélt, hogy egy mondattal szerette volna lezárni L. Simon László elbocsátásának ügyét, mégpedig azzal, hogy köszönetet mond Csák Jánosnak, amiért helyreállította a Nemzeti Múzeum tekintélyét.
A képviselőnő szerint azonban Ungár Péter hazugságokat mondott, ezért még a felszólalásában kifejtette: nem az volt a probléma a múzeum fotókiállításával, hogy homoszexuális embereket fényképeztek le, de az már igen, hogy a képeket állami intézményben állították ki, vagyis szerinte „normává tették”, ez pedig „felháborító és törvényellenes”, valamint szembemegy a gyermekvédelmi törvénnyel.
Dúró Dóra szerint ráadásul a kiállításon történelemhamisítás történt, mert a 2022-es év legnagyobb problémájának az LMBTQ-kisebbség elleni erőszakot nevezték meg. A képviselő hozzátette: ez így propaganda, miközben a 2022-es évben háború dúlt és például gyermekek szerveivel kereskednek a világban. Azt is elmondta, a kiállításon az is propaganda, hogy a legnagyobb problémának állították be: az USA Legfelsőbb Bírósága az abortusz ellen hozott döntést, és ez ellen tüntetések voltak. Dúró Dóra szerint ezt is ki lehet emelni, de azt is, hogy a döntés miatt szívhangrendeletet hoztak Texas államban, és így több ezer gyermek születhetett meg, továbbá világszerte életvédő szervezetek üdvözölték a döntést.
A képviselőnő hangsúlyozta: a probléma nem az volt, hogy ki milyen képeket nézegethet az interneten, de az nem mindegy, hogy ezeket még hol lehet megnézni. Hozzátette: ha egyébként rajta múlna, akkor a fiatalok sehol nem nézhetnének ilyen képeket.
Dúró Dóra többek között elmondta, a gyermekvállalásban hisz, és a jövőben is azt fogja képviselni, hogy az ilyen értékeket a magyar állam védje, illetve támogassa.
Vitályos Eszter államtitkár azt mondta: a gyermekeink védelme a legfontosabb, és a törvények betartása minden magyar állampolgár számára kötelező, senki sem beszélt homofóbiáról. Hozzátette, hogy az Ungár Péter és a Dúró Dóra közötti értékvitát nem kívánja kommentálni.
Mellár Tamás a Corvinus vizsgabotrányáról beszélt, amelyről itt írtunk részletesen. Az ellenzéki képviselő arról beszélt, hogy az Orbán-kormány 2021-ben egy tucat állami egyetemet „kényszerített” a modellváltásra, amelynek egyik deklarált célja az egyetemi autonómia megteremtése volt, de az „egyetemek kuratóriumait teletömték fideszes káderekkel, sajnos a kételkedőknek lett igaza”.
„A szóban forgó diák nem azt tette, amit a többi diáktársa, hogy a sikertelen félévi teljesítés után ismét felveszi a tantárgyat. Ő a kiválasztott elitcsalád gyermekeként szólt anyucinak, hogy intézze már el a dolgot. Aki fizeti a muzsikust, az mondja a nótát” – foglalta össze a corvinusos vizsgaügyet Mellár Tamás.
A Párbeszéd-Zöldek képviselője úgy gondolja, az oktató elbocsátása azt mutatja, „a fideszes kormányoknak 13 év alatt sikerült visszavinni az országot száz évvel, a Horthy-korszakban volt ez a módi. De hasonló mutyi volt a kommunista időszakban is, befolyásos elvtársak gyermekei bejutottak a legjobb egyetemekre, és minden erőfeszítés nélkül tudtak diplomát szerzeni, majd jól fizető állást kaptak.”
Az egyetem vezetése szolgai módon teljesítette az uralkodó elit kérését. A félelem és a hatalomnak való megfelelés vált meghatározó viselkedési móddá 2023 Magyarországán
– vélekedett Mellár Tamás.
Vitályos Eszter válaszát azzal kezdte,
ön nem először próbálja a kormány felsőoktatással és kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos döntéseit a lehető legrosszabb színben feltüntetni. Felmerül bennem kérdésként, hogy nem a saját lelkiismerete szólalt-e meg. Egy filmben azt állította, hogy majd amikor a Gyurcsány nevű hallgató megy vizsgázni, odafigyel rá.
Az államtitkár a Corvinus vizsgabotrányát belügynek nevezte, amit az egyetem haladéktalanul kivizsgált és megtette a szükséges lépéseket. A politikus úgy gondolja, büszkék lehetünk a tudományban arra, hogy újabb két Nobel-díjasunk van, Karikó Katalin és Krausz Ferenc.
Vitályos Eszter az egyetemek modellváltását sikeresnek nevezte, amit az elitligás egyetemek számának emelkedése bizonyít, „hiába próbálja képviselő úr befeketíteni a modellváltást, nem fog sikerülni”. A kormánypárti politikus kitért arra is, hogy több programot indítottak kutatási programok és innovációs projektek támogatására.
Ander Balázs, a Jobbik-Konzervatívok képviselője két „elborzasztó mondattal” kezdte felszólalását: „évente 10 ezer gyerek megy a lecsóba”, illetve „úton vagyunk egy újabb Trianon felé”. A képviselő szerint a kormánypárti oldalról sem vehetik félvállról ezeket a mondatokat, mert az egyiket a fideszes Pokorni Zoltán mondta, a másikat Székely János megyés püspök.
Ander Balázs kifejtette, hogy óriási gond, ha megfelelő képesség nélkül kerülnek a fiatalok a munkaerőpiacra. Arról is beszélt, hogy „iszonyatos” különbségek vannak az oktatás tekintetében a különböző országrészek között. Példaként említette azt is, hogy a cigány fiatalok harmada morzsolódik le, hagyja el az iskolát. Ezzel szemben a képviselő szerint a kormány az „ázsiai migránsmunkásoknak” adott zöld jelzést, ennek pedig következménye lesz, hogy a gazdasági és kulturális szakadékok növekednek, illetve áthidalhatatlanná válnak. Ander Balázs kiemelte: új klebelsbergi fordulatra lenne szükség, vagyis minőségi oktatásra.
Rétvári Bence államtitkár elmondta: nagy szavak ezek egy olyan parlamenti oldalról, amely kormányon bevezette a tandíjat és iskolákat zárt be. Azt is mondta, hogy a Jobbik kritika nélkül olvadt be a baloldalba, és csak Gyurcsány Ferenc kegyéből lett frakciója az ellenzéki pártnak. Az államtitkár ezután felsorolta, hogy a kormány milyen intézkedéseket hozott: például ingyenessé tették a tankönyveket, tanszercsomagot indítottak, több mint megháromszorozták a szociális étkeztetési forrásokat.
Önök semmi mögött nem sorakoztak fel
– szegezte Ander Balázsnak az államtitkár. Hangsúlyozta: a kormány mindenben úgy lépett, hogy minden gyereknek esélye legyen Magyarországon.
Orosz Anna a kórházi fertőzésekről beszélt felszólalásában. A Momentum politikusa leszögezte, nem tudjuk a valós számokat, „a statisztikánál valószínűleg jóval magasabbak az igazi számok, ami annak tudható be, hogy a kórházak sokszor nem is végzik el a megfelelő vizsgálatokat, vagy ha megteszik, nem jelentik le azt a hatóságoknak”.
A képviselő a lehetséges megoldások közé sorolta az ápolók létszámának drasztikus emelését, fertőtlenítő pontok létrehozását, külön mosdókat, az egyágyas kórtermek számának növelését, valamint a kórházi fertőzésekről szóló információk transzparens kezelését.
A kormány felelőssége és nem történelmi adottság, hogy ilyen állapotban vannak a magyar kórházak. A kormány tétlenül nézi, ahogy emberek feleslegesen szenvednek
– jelentette ki Orosz Anna.
Rétvári Bence válaszul közölte, hogy minden ember életét minél inkább meg kell védeni, ezért mindent meg kell tenni, ez közös ügy.
A jelentések nyilvánosak. Ezeket egy nemzetközi rendszerben is közzétesszük. Magyarország ebben a legtranszparensebbek közé tartozik. Semmiféle titkolózás nincs, ez csak a mítoszkeltés része
– szögezte le az államtitkár, hozzátéve: Orosz Anna nem a saját gondolatait olvasta fel, hanem az oktatási téma kifutása után egy másik témát építenek fel a médiában.
Rétvári Bence elismerte, hogy vannak kórházi fertőzések Magyarországon, de a nemzetközi adatok alapján ezek ellen a magyar orvosok, ápolók az európai átlagnál jobban tudnak védekezni.
Komjáthi Imre, az MSZP képviselője arról beszélt, hogy folyamatosan kérdezte a kormány tagjait, de mellébeszélnek, fölényeskednek, komcsiznak. Hozzátette: ha ez egy sörözőben zajlana, kevésbé lenne probléma, de ő a miniszterek munkájáról szokott érdeklődni. Kiemelte, hogy a miniszterelnök elismerte, hogy az akkugyárakban szükség lesz külföldi vendégmunkásokra.
Az MSZP-s politikus hangsúlyozta: nem az ipari fejlesztések ellen politizálnak, hanem többek között a magyar dolgozók kizsákmányolása ellen, ugyanakkor szerinte a kormány nem készült fel, nincs érdemi válasza arra, hogy megoldják a vendégmunkások egészségügyi ellátását, lakhatását, illetve további kérdés, mit kezdenek a munkaügyi és munkavédelmi kihívásokkal.
Fónagy János államtitkár azt mondta: 2023 az infláció letörésének az éve, utána gazdasági fellendülés lesz, ehhez munkaerő kell. A fellendülést alapvetően a magyar munkaerővel, annak képzésével és így alkalmassá tételével akarják elérni.
Fónagy János azt is kijelentette: nem vitatja azt a véleményt, hogy Magyarországon van néhány százezer ember, akinek évszázados hátrányán javítani kell, és a munkaerőpiac részévé kell tenni őket. Az elmúlt 12 évben sokat tett ezért a kormány. Azt is mondta, csak ott alkalmaznának külföldi vendégmunkásokat, ahol nincs magyar munkaerő.
Fónagy János szerint az ország egyébként felkészült a minimális számú vendégmunkás fogadására, azok integrálására.
Arató Gergely úgy érezte, Rétvári Bence vágyik arra, hogy az ellenzék elismerje a kormány eredményeit. A DK politikusa ezután kijelentette: elismeri, soha nem volt olyan jó ebben az országban a fideszes milliárdosoknak vagy a multinacionális nagyvállalatoknak, mint ma, „én és közel tízmillió honfitársam ugyan nem tartozik ebbe a körbe”.
Ha valaki új luxusjachtra vágyik, nagyobb kastélyba költözne, vagy nagyobb teljesítményű helikoptert szeretne, ma könnyebben megteheti. Azt is megteheti, hogy a távoli és egzotikus Szegedre is helikopterrel utazzon
– mondta a DK politikusa.
Arató Gergely szerint a magyar nép is támogatja a kormányt ebben, többek között a legmagasabb inflációval és áfával fizetnek az emberek, de erről nem indít tájékoztató kampányt a kabinet. Az ellenzéki képviselő úgy látja, a kormány létrehozta a magyar történelem leggazdagabb milliárdos elitjét.
A DK-s politikus felszólalása végén hangsúlyozta, ők szociáldemokraták és tudják, hogy a kormány mit tett Magyarországgal, „ezért kell bukniuk, ezért dolgozunk”:
Dömötör Csaba erre válaszul három kérdést tett fel:
A cinikus megjegyzéseire nem szeretnék reagálni, de szeretnék három kérdést feltenni: az ön pártelnöke nem egy luxusvillában él? Az ön pártelnöke véletlenül nem a privatizációkból gazdagodott meg? Nem az a helyzet, hogy az ön pártelnöke sok-sok évvel a privatizációk után is százmilliókat vett ki osztalékként?
Az államtitkár a gazdasági kérdéseket illetően azzal egyetértett, hogy nehézségek vannak, de abban nem értenek egyet, hogy mi ennek az oka, „hiába próbálják az egészet a kormány nyakába varrni, egész Európa gazdasági válsághalmazzal néz szembe”. Dömötör Csaba szerint rossz döntések születtek Európában.
„Nagy türelemmel várjuk annak a bármilyen baloldali erőnek az eljövetelét, amelynek politikája nem megszorításokról, adóemelésekről és a jól működő programok leépítéséről szól. Egyelőre nyomát sem látjuk és hírét sem halljuk az ilyen politikai erőnek a baloldalon, önök nem azok, akikre várunk” – zárta válaszát Dömötör Csaba.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője elmondta: az európai civilizáció egyre mélyebb válságba kerül, példaként megemlítette, hogy Németországban bezártak két templomot, amelyeknek harangjai azonban Esztergomba kerülnek. „Elgondolkodtató, hogy Németország hova jutott” – jegyezte meg a kereszténydemokrata politikus.
Arról is beszélt, hogy korábban is láttak már furcsa dolgokat Brüsszeltől, miközben súlyos dolgok történnek manapság. Kiemelte: az EU nem tudta megakadályozni a háborút a kontinensen, ezt aztán elhibázott szankciós politika követte; a migráció ügyében másképp látja a jövőt Magyarország és Brüsszel, utóbbi szét akarja osztani a migránsokat, emiatt növekedhet a terrorveszély. Simicskó István azt is hozzátette: nincs béketerv, még több fegyvert és pénzt akarnak küldeni Ukrajnába, a kormány azonban a józan ész talaján áll. Kijelentette: a migrációt meg kell állítani, azonnali tűzszünetre és békére van szükség. Továbbá a kormány szeretné a rezsicsökkentést is megvédeni, mert Brüsszel meg akarja szüntetni, el akarja törölni a kamatstopot és az extraprofitadót is, miközben kötelező migránskvótát akar.
A KDNP támogatja a kormányt, meg kell óvni a magyar emberek biztonságát. Üdvözlik az új nemzeti konzultáció bejelentését is, fontos, hogy minden stratégiai kérdésben kikérik az emberek véleményét.
Dömötör Csaba államtitkár elmondta: az európai elitista hozzáállás szerint nincs szükség párbeszédre, de a magyar kormány szerint igenis érdemes párbeszédet folytatni az emberekkel. Európa kitárja kapuit a beérkező néptömeget előtt, akik nem integrálódtak, a migrációnak a közbiztonságra van a legsúlyosabb következménye. Hozzátette, hogy mostanra azonban a Magyarországot kioktató hangok eltűntek, a kijózanító valóság megérkezett, az elmúlt 1 hónapban 1000 antiszemita cselekmény történt Franciaországban.
Arra is kitért, hogy az ellenzék ellenezte a kerítést, támogatta a migrációs kvótát. Dömötör Csaba szerint a migránsgettók támogatóit a parlamenti patkó bal oldalán kell keresni.
Varga Judit szerint különösen fontos időszak előtt áll Magyarország, 2024-ben másodszorra töltjük be az Európai Unió tanácsi elnökségét. A képviselő arra hívta fel a figyelmet, ez több szempontból is hungarikum lesz, mert olyan még nem fordult elő, hogy ugyanaz a kormány ül a székben, amely 2011-ben, ez folytonosságot, stabilitást jelent.
Olyan hangok jönnek a baloldali irányban elfogult és a sok ideológiai trend túszává vált Európai Parlamentből, hogy meg kellene fosztani hazánkat az uniós elnökségtől. Emlékeztetnék, hogy az Európai Parlamentben ebben a kérdésben nem osztottak lapot.
A volt igazságügyi miniszter három témakört emelt ki: a migrációt, az orosz–ukrán háborút, valamint az uniós költségvetést. Varga Judit úgy vélekedett, a migrációs paktumban rossz beidegződések vannak, ami az illegális migrációt és a terrorizmust erősíti, „nagyon sok európai vezetői túl magasra mászott a Willkommenskultur fájára”.
Varga Judit a költségvetést illetően megjegyezte, Európa túlköltekezett, elszámította magát, most pedig azoktól az országoktól várják el, hogy fizessék a kamatokat, amelyek a tőkét még meg sem kapták, „hiszen politikai zsarolás áldozatává váltak”.
Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter válaszában kifejtette, az elnökségi felkészülés tartalmi, szervezési, személyi szempontból ütemezetten halad. Folyamatban van a magyar elnökségi program előkészítése, augusztus óta személyesen megbeszéléseket folytatott több ország képviselőivel. Az eseménynaptár előkészítése is zajlik, személyi szempontból a brüsszeli állandó képviselet megerősítése két ütemben történik.
Magyarország a lojális együttműködés szellemében pártatlan közvetítőként fogja ellátni az elnökségi feladatokat. Sem nekem, sem európai kollégáimnak nincs kétsége a tekintetben, hogy a magyar közigazgatás és diplomácia képes a feladat végrehajtására. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejtenénk, kik vagyunk és mi a felelősségünk Magyarországgal, a magyar emberekkel és Európával szemben. A célunk, hogy a magyar elnökség valódi problémákra valódi megoldásokat kínáljon
– mutatott rá Bóka János, konkrét területként megemlítve a demográfiai kihívások kezelését, a kohéziós politika jövőjét, a migrációt, az európai biztonság és védelempolitikát, valamit szeretnének előrelépést elérni a bővítésben is, különösen a Nyugat-Balkán esetében.
(Borítókép: Az Országgyűlés plenáris ülése 2023. november 6-án. Fotó: Kovács Attila / MTI)