Kedden Budapesten a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) és az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) rendezvényén a szakemberek elmondták, hogy ugyan a kórházi fertőzésekkel szemben zéró toleranciát kell hirdetni, de mindig lesznek az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések.
Surján Orsolya infektológus beszélt arról, hogy a kórházi fertőzések jelentési rendszere (Nemzeti Nosocomialis Surveillance Rendszer, NNSR) 2004 óta működik amerikai mintára, a rendszer az adatfeldolgozással együtt folyamatosan fejlődik. A szakember hangsúlyozta, hogy ezek a jelentések nem automatizáltak, és soha nem is lesznek azok – írja az MTI.
A rendszer kötelező moduljainak adatai közé tartozik a specifikus és nem specifikus járványok jelentése. Utóbbiak közé tartoznak azok, amelyek a kórházon kívül is okoznak megbetegedést, például a koronavírus vagy egy hasmenést okozó calicivírus-fertőzés.
Ezeket a legnehezebb megakadályozni a kórházban, és a kórházi járványok nagy részét ezek a fertőzések teszik ki
– mondta.
Surján hozzátette, hogy a specifikus járványok 8 százalékkal csökkentek 2022-ben 2021-hez képest, a nem specifikusaké 55 százalékkal nőtt 2021-hez képest, azonban ezeket a járványokat többségében a koronavírus okozta.
A helyettes országos tiszti főorvos szerint nem helytálló és veszélyes az egészségügyi intézményeket a kórházi fertőzések előfordulása alapján összehasonlítani.
Szondi Zita, az OKFŐ alap- és szakellátásért felelős főigazgató-helyettese azt mondta, a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos információkat helyén kell kezelni. Hozzátette, hogy törekszenek az infekciókontroll maximalizálására és a fertőzési kockázatok csökkentésére, de azokat teljesen kiiktatni nem lehet.
Kitért arra, hogy az OKFŐ a kórházakkal együttműködve azon dolgozik, hogy az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések csökkenjenek, hozzájárul ehhez a vármegyei irányítórendszer erősítése is.
Wikonkál Norbert, a Honvédkórház főigazgatója elmondta, a kórházi fertőzéseket az intézmény napi szinten követi.
Kórházi fertőzések mindig lesznek, de az átláthatóság az intézményeknek is fontos
– hangsúlyozta az intézményvezető.
Surján György, az NNGYK prevenciós és epidemiológiai igazgatója arról beszélt, hogy az eltérő kórházi fertőzéses adatok sok mindenből adódnak: az infrastruktúrából, az ellátás jellegéből és a betegösszetételből is. A szakirodalom szerint nem létezik olyan tudományosan megalapozott, validált módszer, amely ezeket a különbözőségeket ki tudná küszöbölni, hogy a kórházi adatokat egymáshoz lehessen mérni.
Szintén szakirodalmi adat az is, hogy az összes kórházi fertőzés mindössze 20-40 százaléka elkerülhető.