Miközben a parlament hétfőn felhatalmazást adott a kormánynak a veszélyhelyzeti jogalkotás folytatására jövő májusig, az Alkotmánybíróság kedden tárgyalja először azt az ellenzéki indítványt, amely szerint egy januárban hozott kormányrendelet a háborús veszélyhelyzethez nem kapcsolódó kérdésben korlátoz alapjogokat, mégpedig a törvényi jogforrási szintet és az ahhoz kapcsolódó garanciákat megkerülve.
A 4/2023. (I. 12.) korm.-rendelet az orosz–ukrán konfliktusra hivatkozva szabályozta újra az iskolában dolgozó közalkalmazottak elbocsátását, megkönnyítve, hogy rendkívüli felmentéssel vagy azonnali hatályú felmondással kirúgják a polgári engedetlenségben részt vevő tanárokat.
A rendelet, amely a különleges jogrend alapján felülírja a vonatkozó törvényi rendelkezéseket, kimondja, hogy a munkáltatónak a korábbiakhoz képest nem 15 napja van kirúgni a szerinte kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegő pedagógust, hanem az adott tanév végéig bármikor gyakorolhatja a rendkívüli felmentés jogát. A jogszabály január 13-án lépett hatályba, ám visszamenőleg is alkalmazható.
A Belügyminisztérium azzal magyarázta a szabályozást, hogy
a köznevelésben a gyermekek, tanulók tanuláshoz való joga az első. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy a köznevelési intézményben megkapja a törvények által előírt oktatást, nevelést.
A tárca szerint az állam feladata, hogy a gyermekek tanuláshoz való jogát érvényesítse, és biztosítsa az oktatás-nevelés zavartalanságát. Mint kiemelték, Magyarországon a jogszerűen tervezett és végrehajtott – előre bejelentett, elégséges szolgáltatást biztosító – sztrájk és a munkaidőn kívül szervezett demonstráció a véleménynyilvánítás elfogadott, következmények nélküli formái.
A Belügyminisztérium január 12-i közleménye szerint egyes köznevelési intézményekben már jelenséggé vált a politikai célú és nem törvényesen szervezett munkabeszüntetés, amely a gyermekek tanuláshoz való jogát sérti.
Az a közalkalmazott (pedagógus), aki a véleménynyilvánítás törvénytelen formáját választja, a rendkívüli felmentésének alapját teremti meg
– közölték, hozzátéve, hogy a munkáltató jogszabály alapján is rendkívüli felmondásra jogosult, ha a pedagógus kötelezettségét szándékosan vagy jelentős mértékben megszegi, és a rendelet nagyobb mozgásteret teremt a munkáltatónak a köznevelési intézmények zavartalan működése, a gyermekek oktatásának biztosítása érdekében.
Május 19-én iktatták az Alkotmánybíróságon azt az ötvenhat ellenzéki, illetve független parlamenti képviselő által aláírt, utólagos normakontrollra irányuló indítványt, amelyben kérték a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességének megállapítását és hatálybalépésére visszamenőleges megsemmisítését. Továbbá azzal fordultak az Alkotmánybíróság elnökéhez, hogy tekintettel a támadott rendelkezés jelentős hatására, a pedagógustársadalom egészét érintő voltára, beadványukat gyorsított vagy soron kívüli eljárásban bírálják el.
Az indítványozó képviselők hangsúlyozták, hogy a kormányrendelet Alaptörvény-ellenességét nem a tiltakozó pedagógusok munkajogi szankcionálhatóságában jelölik meg, hanem a szankció alkalmazhatóságának szükségtelen és aránytalan, diszkriminatív, valamint egyes esetekben visszamenőleges hatályú szabályozásában.
Miközben a kormány indoklása szerint a rendelkezés célja „a köznevelési intézmények zavartalan működésének” és „a gyermekek oktatásának” biztosítása, az indítványozók úgy vélik, hogy
nem derül ki, milyen összefüggés van az oktatás zavartalansága és a szomszédban dúló háború között, miért szükséges a háborúra tekintettel a támadott szabályozás.
A képviselők álláspontja szerint a kormány a háborús veszélyhelyzettel, a szomszédban zajló fegyveres konfliktussal összefüggésben nem álló kérdésben korlátozott alapjogokat, mégpedig a törvényi jogforrási szintet és az ahhoz kapcsolódó garanciákat megkerülve.
Pintér Sándor belügyminiszter június 30-i amicus curiae (a bíróság barátja) beadványában reagált az ellenzéki képviselők indítványára.
A miniszter levele szerint az indítvány vizsgálatakor abból kell kiindulni, hogy a jogalkotó különleges jogrend idején rendkívüli intézkedéseket hozhat az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdése és a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény rendelkezései által szabott korlátok között. A különleges jogrendet kiváltó esemény magyarországi hatásainak megelőzéséhez, kezeléséhez, felszámolásához kaphat a kormány rendkívüli intézkedési jogosultságot, amelyek veszélyhelyzeti kormányrendeletek formájában öltenek testet.
Álláspontom szerint annak eldöntése, hogy a háborús veszélyhelyzet leküzdéséhez mi szükséges, célszerűségi kérdés, amelynek mérlegelése a kormány hatáskörébe tartozik
– állítja a belügyminiszter, aki szerint az Ukrajna területén zajló háború következményei a magyarországi köznevelést is hátrányosan érintik. Ugyanis nemcsak hogy energiaválság következett be, amellyel az államnak meg kellett és kell küzdenie minden szektort érintően, beleértve a köznevelési szektort is, mely energiaválság miatt a nevelési-oktatási intézmények fűtésével kapcsolatosan is külön intézkedésekre került sor, hanem az Ukrajnából menekült és hazánkban a köznevelésbe bekapcsolódó gyermekek, tanulók helyzetének rendezésével kapcsolatosan is felelősséget kell vállaljon.
Egyébiránt – olvasható a 14 oldalas beadványban – a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos védelme sem fordulhat a visszájára, és nem járhat azzal, hogy más alapjog (gyermekek testi, szellemi fejlődéséhez, művelődéséhez való jog), alkotmányos érték (közoktatás zavartalan működésének) súlyos sérüléséhez, akár kiüresítéséhez vezessen, ugyanis azzal elfogadhatónak mondaná ki az Alkotmánybíróság, hogy alkotmányos teret enged más alapjog, valamint a munkavégzési kötelezettség kiüresítéséhez vezető jogellenes munkabeszüntetések tartására, azzal indokolva, hogy permanens módon véleménynyilvánítás történik munkavégzés hiányában.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)