A magyar lakosság 60 százaléka túlsúlyos vagy elhízott, a kettes típusú cukorbetegek 80-90 százaléka jelentős súlyfelesleggel rendelkezik. Mindezek a kórállapotok jelentős mértékben hajlamosítanak korai kardiovaszkuláris halálozásra – hangzott el a diabétesz világnapja alkalmából, a Magyar Diabetes Társaság és a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.
Hazánkban 750 000 diagnosztizált cukorbeteg van, becslések szerint viszont ugyanennyi ember élhet úgy Magyarországon, hogy nem tud anyagcsere-betegségéről. Az elhízás fontos kóroki tényező a 2-es típusú diabétesz kialakulásában, egyúttal jelentősen megnehezíti a megfelelő vércukorszint elérését és tartós fenntartását – hangsúlyozták a szakértők a Magyar Tudományos Akadémián rendezett sajtóeseményen.
Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos videóüzenetében kiemelte, hogy az elmúlt években élénk párbeszéd folyt a cukorbetegeket képviselő szervezetekkel. Hozzátette: a kormányzat részéről is fontosnak tartják a diabétesz témájának napirenden tartását. A betegség visszaszorítása érdekében reformálták meg a közétkeztetést, az érintettek terheinek csökkentésére pedig mind az 1-es, mind a 2-es típusú diabéteszben szenvedők számára adókedvezményt biztosítanak.
A Magyar Diabétesz Társasággal egyeztetve még idén fontos előrelépés várható az ügyben
– jelentette ki.
Bidló Judit, a Belügyminisztérium egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt: számos kutatás bebizonyította, hogy a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz sokszor egyszerre jelentkezik. Mint rámutatott: mindkettő népbetegségnek számít Magyarországon, az elhízás és a dohányzás nagy aránya is közrejátszik ebben. „Ezek mind hozzájárulnak a szomorú statisztikákhoz, miszerint a nőknél kevéssel, a férfiaknál pedig 3,5 évvel marad el a nyugdíjkorhatártól az egészségben eltöltött évek száma” – emelte ki. A népegészségügyi szűrések körét ezért is bővítik ki a szív- és érrendszeri betegségekre egy keretprogramban, amihez a házi- és üzemorvosok segítségét is kérni fogják.
Torzsa Péter a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán a Családorvosi Tanszék vezetője erre úgy reflektált, hogy
a háziorvosok egyre csökkenő száma jelentős probléma, 790 betöltetlen praxis van Magyarországon. Az alapellátásban ugyanakkor sokat tudnának tenni mind a prevenció, mind a diabéteszesek gondozása ügyében.
Ha egy praxisközösségben egy vagy kettő ilyen licenc képesítéssel rendelkező, felsőfokú végzettségű asszisztens segíteni tudná ezt a munkát, az jelentős lakossági előnyökkel járna. Az Indexnek elmondta, hogy az elhízáshoz köthető 2-es típusú cukorbetegek száma valóban növekedést mutat, az utóbbi időszakban leginkább a kamaszoknál érezhető ez a negatív tendencia. „Ez összefügg azzal, hogy egyre több időt töltenek a képernyő előtt, és a mozgásszegény életmód mellett egészségtelen ételeket fogyasztanak”– szögezte le.
Wittmann István, a Magyar Diabétesz Társaság (MDT) elnöke lapunknak kiemelte, egyértelmű, hogy rendszeres testmozgással, a honlapjukon közzétett ajánlás szerint, kiegyensúlyozott, cukor- és sószegény, rostdús étrenddel sok betegség megelőzhető lenne. „A kóros elhízás megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kockázatát” – jegyezte meg. Az MDT vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy még most is rizikócsoportnak számítanak ezek az emberek a fertőzéses eredetű betegségek és a koronavírus szempontjából.
Simonyi Gábor, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára ismertette: 35-ször nagyobb az esélye annak, hogy egy elhízott férfi diabéteszes lesz, mint egy normális testsúlyú. Sok érintett még sincs a rendszerben, a rögzített adatok szerint ugyanis csupán 66 elhízott van hazánkban, és nagyjából 700 ezren lehetnek, akik nem tudnak cukorbetegségükről.
Bereczki Dániel igazgató, a Semmelweis Egyetem ÁOK Neurológiai Klinika igazgatója elmondta, hogy évente 35 ezer ember kerül Magyarországon kórházba, nagyjából minden ötödik diabéteszes. „Az elhízás és a cukorbetegség az egész szervezetre hatással van, a koszorúér-betegség és a stroke előfordulási gyakoriságát 2-4-szeresére, a szívelégtelenség előfordulási esélye 2-6-szorosára növeli” – fejtette ki. A kerekasztal-beszélgetésen megemlítették, hogy a 2-es típusú diabéteszesek 40 százaléka idült vesebetegségben is szenved. A szakemberek hangsúlyozták, hogy életmódváltással éveket nyerhetünk.
(Borítókép: Dr. Torzsa Péter, Füzesi Brigitta, prof. dr. Wittmann István, dr. Bidló Judit, dr. Simonyi Gábor, Gémes Renáta, prof. dr. Bereczki Dániel. Fotó: Aradi Barna)