Rétvári Bence, államtitkár Kanász-Nagy Péter, LMP képviselő kérdésére adott válaszából arra lehet következtetni, hogy a magyar közoktatásban a pedagógusok 1 százalékát diploma nélkül is alkalmazzák. Ez adat önmagában nem tűnik drasztikusnak, viszont a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke egy fontos tényre hívta fel a figyelmet a jelenlegi helyzettel kapcsolatban.
Kanász-Nagy Máté arra volt kíváncsi, miként is alakult éves bontásban a diploma nélkül tanítók száma a közoktatásban. Rétvári Bence ugyan pontos adatot nem tudott közölni, de a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a 2022/23-as tanévben 147,2 ezer volt a főállású pedagógusok száma, aminek 1 százaléka 1472 – írja a Népszava.
Totyik Tamás, a PSZ elnöke elmondta,
ez az adat alacsonynak tűnhet, de a rendszerváltás óta nem voltak ennyien, akik diploma nélkül pedagógusként dolgozhattak oktatási-nevelési intézményekben.
Az utóbbi egy-két évben egyre beváltabb szokássá vált, hogy végzős tanár szakos hallgatókat is alkalmaznak az iskolák, és felügyelet nélkül is megtarthatják óráikat, holott a törvényi előírás ezt nem engedélyezné.
Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője kiemelte, a szakmai gyakorlatot sok helyen normális tanításként értelmezik már és „a hallgatókat egyből bedobják a mély vízbe”, hogy tartsák meg a hiányzó órákat. Olyan esetről is mesélt, hogy egy hallgatót
gyakorlati ideje lejárta után arra kértek, folytassa a tanítást az iskolában, egyetemi tanulmányai mellett.
A kialakult oktatási helyzet miatt a kormány 2024. január 1-től bevezeti az új pedagógustörvényt (státusztörvény), ami azt is lehetővé teszi, hogy az utolsó éves tanárhallgatókat ne csak szakmai gyakorlat keretében, hanem legfeljebb egyéves időszakra szóló, határozott idejű megbízási szerződéssel is lehessen óraadóként alkalmazni.
Ezen esetben már mentortanárra vagy szaktanárra sem lesz szükség, akinek felügyelnie kéne a kezdő tanár óráit.