December 4-én szavaznak a képviselők arról a törvénymódosításról, amely többszörösére emeli a kiszabható fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti bírságot. A minimális bírságösszeg a jelenlegi 15 ezerről százezer forintra, míg a maximálisé ötmilliárdra nő. A kormány indoklása szerint a magasabb bírságösszegek hangsúlyosabb hatósági fellépést tesznek lehetővé a kötelező akció és az árfigyelő rendszer betartásának ellenőrzésekor.
A parlament a héten zárta le az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény általános vitáját. A törvényjavaslat egyebek között módosítja a fogyasztóvédelmi, valamint a piacfelügyeleti törvényt, mivel az előterjesztéshez fűzött indoklás szerint a minimum és maximum bírságösszegek nem rendelkeznek visszatartó erővel. Jelenleg ugyanis a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti hatósági eljárásoknál jellemzően alacsonyabb összegű bírságokat szabnak ki, még abban az esetben is, ha termékbiztonsági szempontból veszélyes termékeket vonnak ki a forgalomból.
Napjainkban 15 ezer forint a bírság alsó határa, és csak az elektronikus kereskedelemmel összefüggő, ismételt jogsértésekre ír elő a jogszabály ennél jóval szigorúbb, legalább kétszázezer forintos minimum bírságösszeget. Ráadásul a fogyasztóvédelmi bírság alsó határa 2008, míg a piacfelügyeleti bírság minimuma 2012 óta változatlan.
Márpedig a kormányzati előterjesztés szerint a százezer forint alatti bírságoknak nincs visszatartó erejük.
Ennek megfelelően a kis- és középvállalkozások (kkv-k) esetében a bírságsáv százezer forinttól kétmillió forintig húzódna. A fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésnél a bírság kétszázezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, míg a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozásnál 6,5 millió forintig terjedne.
A webáruházak elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, három éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege nem kkv-k esetén kétmillió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig, de legfeljebb 3 milliárd forintig, míg a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértésnél négymillió forinttól ötmilliárd forintig terjedne a bírság összege.
A módosítás megteremti annak lehetőségét is, hogy az egy márkanév (brand, franchise) alatti kereskedők nettó árbevételei összeadódjanak a jogsértő vállalkozás nettó árbevételének meghatározásakor. Nem beszélve arról, hogy
a kötelező akcióra és az árfigyelőrendszerre vonatkozó előírások betartásának ellenőrzése kapcsán kiszabható fogyasztóvédelmi bírságok tekintetében az újonnan bevezetett szabályozás már hangsúlyosabb hatósági fellépést tesz lehetővé a magasabb bírságösszegek előírásával.
Az Országgyűlés december 4-én szavaz a törvénymódosítási csomagról, míg az új szabályozás a kihirdetését követő nyolcadik napon (várhatóan még karácsony előtt) hatályba lép.
(Borítókép: Németh Emília / Index)