A hazai közellátásban a leghosszabb várólista a csípőprotézis-műtéteknél van, sokszor csak 2025-re tudnak időpontot adni. A magánegészségügyben azonban 2,5 millió forintért heteken belül megtörténhet az operáció. A szektor kiadásai az energiaárak emelkedésével, az orvos- és a szakdolgozói bérek növekedésével jelentősen nőttek, a piaci szereplők azt állítják, hogy áremelésük ezt nem követte – hangzott el a Magánpraxisnapon.
„Tavaly még menekülőutat jelentett a közellátásból a magánegészségügy, de idén már arról számoltak be a piaci szereplők, hogy a hónap végére alig van betegük” – jegyezte meg a konferencián Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. A Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese elmondta, hogy gyakran már csak 2025-re tudnak sebészeti időpontot adni az állami intézményekben.
A 2023 februárjáig érvényben lévő átlagfinanszírozást nevezte meg okként, amely véleménye szerint bebetonozta a szolgáltatásokat. Ezt követően a járóbeteg-ellátás már 90 százalékos kihasználtsággal működött, a kórházak ennél kicsit jobban teljesítettek, de igazán csak az egyetemi klinikáknak sikerült felpörgetniük a teljesítményüket.
A magánszektor korábban jelezte, hogy fogadja be a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő ellátásaikat, de a helyzeten ront, hogy pontosan egy év múlva államosítják a CT, MRI képalkotó vizsgálatok elvégzését.
Harminc éve nézem az egészségügy teljesítményét, de ennyire szétesve még sosem volt a rendszer: hosszúra nyúlt várólisták, tombolnak a kórházi fertőzések, hatalmas kórházi adósságok
– emelte ki az egészségügyi közgazdász, hozzátéve: ez a magánellátásra sincs jó hatással. A szakértő szerint ahhoz, hogy az állami rendszerben színvonalasabb ellátást kapjanak a betegek, határidőkre, a betegutak pontosabb követésére és teljesítményalapú bérezésre lenne szükség. Ez utóbbihoz hozzátette, hogy Takács Péter egészségügyi államtitkár a szakdolgozói bérek emelésénél ugyan törekszik erre, mivel a nagyobb leterheltség magasabb fizetést indokolna, de kérdés, hogy ez valóban megvalósul-e. Sinkó Eszter szerint sem motiváló az életkor alapján meghatározott bérsáv.
Végh Attila, az Eurohealth Ltd. vezérigazgatója is hasonló tapasztalatokról számolt be:
egy, a hónapban csípőprotézis-műtétre jelentkező hozzátartozóm az állami kórházban 2025. decemberre kapott időpontot, egy magánklinikától pedig olyan ajánlatot kapott, hogy a náluk 2,5 millió forintos operációt akár már a következő héten el tudják végezni
– érzékeltette.
A szakember kiemelte: az ortopédia speciális terület. „Ha mondjuk egy szívműtétről lett volna szó, ott nincs magánalternatíva, a közellátásban is hamarabb elvégzik”– emelte ki. A csípő- és térdprotézis-operációk 20 százalékát már magánklinikákon végzik, korábban 3-4 százalék volt ez az arány. A drágább szolgáltatóknál visszaesett a kereslet, a középosztály helyett már egy annál szűkebb csoport veszi igénybe a magánegészségügyet, ez a szektor átrendeződéséhez vezet.
Mári Róbert a Wáberer Medical Center ügyvezető igazgatója elmondta, hogy ők nyereséget termeltek, de van egy plafon, ezért nem lehet nagy volument elérni. Rámutatott: ötezer magyarnak 40 millió forintnál drágább autója van, amit ötévente cserélnek, a prémiumszolgáltatóknak ők a célközönsége.
Ha nem lennének magánszolgáltatók, megduplázódna a közellátásban a várólista
– emelte ki. Vannak olyan esetek, mikor a gyorsaság óriási előnnyel jár a betegre nézve. Példaként említette, hogy egy CT-vizsgálatuk során felfedezett tumor klinikájukon két héten belül eltávolításra került. Kiderült, hogy ez a műtét 2,5 millió forintba került a páciensnek.
Nagymihály Attila a Budai Szemészeti Központ szemsebésze elmondta, hogy a szürkehályogműtétek várólistája évek óta nem csökkent, hiába van emelt finanszírozása. „Egyértelműen itt nőtt meg a forgalmunk, nemcsak az alapműtétet, a szemlencse-operációt is sok beteg kéri. Átlagban 400-500 ezer forintot fizetnek, amit a kamatkörnyezet miatt inkább összegyűjtenek a részletfizetés helyett”– ismertette.
Sinkó Eszter szerint nem jó, hogy a magán- és a közellátórendszer élesen elválik, a magasabb jövedelműek jobb ellátást kapnak, ezen a teljesítményindikátorok bevezetésével is lehetne javítani.
Végh Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a magánegészségügyi kiadásokat 90 százalékban zsebből fizeti a beteg. Nyugat-Európában vannak bizonyos szolgáltatások, amelyeket állami térítés ellenében is igénybe lehet venni. Kelet-Európában azonban van egy bizonyos félelem attól, hogy az állami költségtérítést a magánellátó „lerabolja”. Az Eurohealth vezérigazgatója szerint egy független felügyeleti szerv kellene, amit akár a NEAK alá lehetne rendelni. „Ez megoldás lenne arra, hogy komplex műtéteket el lehessen végezni, 5-10 milliós műtéteknél ezt akár 35 ezres havi egészségbiztosítási befizetéssel is el lehetne érni, ezzel megszüntethető lenne a hosszú, akár éves várakozás” – hangsúlyozta.
Lengyel Lívia egészségügyi közgazdász a Top 30 Legbefolyásosabb szereplő a magánegészségügyben kiadvány főszerkesztője lapunknak úgy reflektált, a szektor szereplői egyetértenek abban, hogy jobb megoldás lenne erre, ha a cégek béren kívüli juttatásként egészségügyi szolgáltatások térítését vagy egészségpénztári kártyát adnának dolgozóiknak. A szakértő rámutatott, hogy a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, mint az energiaárak növekedése, a forint gyengülése az eszközigényes magánegészségügyre is kihatott. A költségeik 40 százalékát pedig az orvosok és a szakdolgozók bére jelenti, a béremelésekkel kiadásaik is jelentősen nőttek, de a versenyképesség fenntartása érdekében az áremelések mértéke ezt nem követte ilyen arányban.
Lancz Róbert, a Doktor24 vezérigazgatója is ezt támasztotta alá: az árazás szinten tartásának legnehezebb része az orvosbérezés, miközben a cél a jó szakemberek megtartása. Kiemelte: a korábbi 15-20 ezer forint helyett ma egy alapvizsgálat 30-35 ezer forint, egy gyors fejszámolással
nettó 3 millió forintot keres egy orvos a magánellátásban, amit munkáltatója fizet ki neki.
Fábián Kálmán, az Emineo Magánkórház stratégiai igazgatója elmondta: arra építve, hogy egyes vizsgálatoknál orvoshűek az emberek, tapasztalták a munkaerő egyenlőtlen eloszlását intézményükben is. Emiatt a szállásadókhoz, a légitársaságokhoz hasonlóan dinamikus árazást vezettek be, ami azoknál az orvosoknál, akik korábban 30-40 százalékos betegforgalmat jegyeztek, 80-90 százalékos elfoglaltságot eredményezett. A részletfizetés lehetőségét pedig a bankszektorhoz hasonlóan hitelképesség vizsgálathoz kötik.
(Borítókép: Christopher Furlong / Getty Images)