„A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakulva 9,9 százalékra, másfél éves mélypontra mérséklődött az infláció októberben az előző hónapban mért 12,2 százalékos éves drágulási ütemről” – nyilatkozta a Szabad Európának Horváth András. Virovácz Péter szerint sok a felfelé mutató kockázat, mint például az üzemanyag jövedéki adójának emelése vagy a hulladékpiacon bevezetésre kerülő kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere.
Az MBH vezető elemzője szerint a mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy megállt a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése, ami a forinterősödésnek, valamint a lassuló keresletnek is köszönhető. A vezető elemző arra számít, hogy az év utolsó hónapjaiban az erőteljes bázishatások, a lassuló fogyasztás és kereslet, az élelmiszereknél megjelenő, egyre szélesebb körű árkorrekciók és akciók, a versenyt erősítő lépések, továbbá a forinterősödés miatt az infláció tovább mérséklődik.
Horváth András szerint az a kérdés, hogy mikor térünk vissza a jegybanki inflációs célhoz. A szakember emlékeztetett arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú inflációs célja három százalék.
Szerinte akkor érhet véget az infláció elleni küzdelem Magyarországon, ha három, de legalább négy százalék alá csökken az éves átlagos index.
Erre jelen állás szerint 2024–2025-ben kerülhet sor. „Idén az éves átlagos inflációs ráta 17,8 százalék lehet, jövőre pedig az üzemanyagok év eleji jövedékiadó-emelése ellenére 3,9 százalékos lehet az éves átlagos ráta, azonban a piaci szereplők év eleji átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot” – fejtette ki az elemző a Szabad Európának.
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője úgy nyilatkozott: senki sem fogadott arra a piacon, hogy már most tíz százalék alá csökken a mutató. „Márpedig megtörtént, összhangban az elmúlt hetekben-hónapokban felerősödő kormányzati kommunikációval” – tette hozzá.
Az ING vezető elemzője szerint első ránézésre egyértelműen pozitív az inflációs folyamat, viszont a szolgáltatások 13,2 százalékos áremelkedési üteme – amely az üzemanyagok mellett a második legfontosabb, inflációt tápláló tétellé lépett elő – továbbra is kiemelt figyelmet érdemel.
Különös tekintettel a várható, 10-15 százalékos minimálbér-emelésre, ami a munkaintenzív gazdasági területek, így a szolgáltató szektor számára újabb komoly költségnövekedést és áremelkedési potenciált rejt
– tette hozzá. Virovácz Péter szerint idén 17,8 százalék körül lesz az éves átlagos infláció, ami jövőre öt-hat százalékra mérséklődhet.
Kiemelte, hogy sok a felfelé mutató kockázat. Ilyen az üzemanyagok jövedéki adójának emelkedése, amelynek hatására január 1-jétől negyven forinttal is megdrágulhat a benzin és a gázolaj literenkénti ára.
Emellett az inflációt növelheti a hulladékpiacon bevezetésre kerülő kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere, a betétdíjas visszaváltási rendszer beindítása, a magas béremelkedés, a geopolitikai kockázatok erősödése és a költségvetési helyzet.