Mint megírtuk, az Országgyűlés november 6-án hétfőn megszavazta a veszélyhelyzet 2024. május 23-ig történő meghosszabbítását. Az indoklásban úgy fogalmaztak, hogy „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa, valamint ezek magyarországi – különösen menekültügyi, gazdasági és energetikai – következményei az elmúlt időszakban nem változtak”.

A Magyar Helsinki Bizottság társadalmi egyeztetésre bocsátott álláspontja szerint a meghosszabbított háborús veszélyhelyzet több szempontból is aggályos, mivel azok nemzetközi sztenderdeket is sértenek. A jogvédő szervezet úgy véli, hogy a veszélyhelyzet teljes szabályozásának újragondolására lenne szükség.

Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke a Szabad Európának elmondta, hogy szerinte két alapvető probléma van a három és fél éve tartó rendeleti kormányzással.

Az egyik, hogy ezzel bizonyos alapvető jogok nagyon egyszerűen kikapcsolhatók, vagy olyan módon korlátozhatók, ahogy békeidőben nem lehetne. A hatalom sokkal többet engedhet meg magának, mint ha nem lenne veszélyhelyzet

– fogalmazott a társelnök.

A másik probléma pedig az, hogy a rendeleti kormányzásból az a kevés kontroll is hiányzik, amelyet a parlament működése jelent a jelenlegi erőviszonyok mellett – tette hozzá.

Szerinte „hiába tud a kormány mindent kétharmados többséggel átnyomni az Országgyűlésen, ott mégiscsak kell valamiféle indoklást fűzni a törvényjavaslatokhoz”, mert magának a folyamat – a parlamenti vita, a javaslat bírálata – nyilvánosságának is van jelentősége, ami a rendeleti kormányzásnál nem történik meg.

Ha most a kormány rendezni akar egy kérdést, akkor a hivatalban leül valaki a számítógép elé, begépeli a rendeletet, megnyomja az enter gombot, és ebből akár másnapra jogszabály lehet

– mondta Kádár András Kristóf, aki szerint a veszélyhelyzet egyik legabszurdabb felhasználása az volt, amikor egy rendeletben eltörölték az augusztus 20-i tűzijátékért fizetendő közterület-használati díjat. De ide sorolta még az élő önkormányzati közmeghallgatások kötelezettségének eltörlését is.

Szerinte egy ilyen rendelkezés a koronavírus-járvány alatt indokolt lehetett volna, hogy ne gyűljön össze sok ember egy helyen, de azt nem érti, hogy ez hogyan kapcsolódik a háborúhoz.

Valószínűleg azért, mert az akkumulátorgyárak ügyében meg néhány környezetvédelmi szempontból problémás ügyben az érintettek nem akartak szemtől szemben találkozni a lakosok álláspontjával, kényelmesebb volt bevezetni az írásos »meghallgatásokat« 

– jelentette ki, hozzátéve, hogy szerinte „a kormány nagyon megszerette a rendeleti kormányzást, amely rendkívül kényelmes körülményeket teremt a hatalom számára”.