Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a honvédség volt vezérkari főnöke a Népszavának adott interjút, amelyben többek között az Izrael és a Hamász közötti fegyveres konfliktusról, Oroszország Ukrajna elleni háborújáról és nemrég megjelent kötetéről is beszélt.

• Leszerelése után fél évvel megjelent könyve a katonai stratégiáról, amelyet már tíz évvel ezelőtt elkezdett írni, így nincs köze a témaválasztásnak a felmentéséhez kapcsolódó indoklásnak, miszerint „harcászati szintről hadműveleti szintre kell emelni” a seregvezetést. Egyszerűen érdekli, hogy a háborúk végeredménye miért nem olyan, mint amilyennek tervezik őket. Ezt fejtegeti kötetében. 
• Mindig is tudta, hogy nem a honvédség éléről megy nyugdíjba, hanem az aktuális politika dönt a sorsáról. Egyelőre azért nem ír a saját történetéről, mert nem akarja, hogy a magyar haderő rovására menjen. Egyébként mindent a lelkiismeretének megfelelően tett, ahogyan azt a katonáitól is elvárta. 
• Szerinte csak akkor érdemes háborúba kezdeni, ha érvényesül egy hármas elv, nevezetesen: ha a terv megvalósítható, végrehajtható, és az így kialakult állapot fenntartható. Ráadásul úgy látja, hogy a pontos célmeghatározás érdekében folyamatosan kommunikálni kell a baráti erőkkel, ez pedig szerinte sokszor elmarad. 
• Ruszin-Szendi Romulusz állítja, nagyon fontos a személyes tapasztalat, „érezni a puskaport a levegőben”, ezért is ment ki Valerij Zaluzsnij ukrán vezérkari főnökhöz látogatóba a háború kitörése után. Így kapott árnyalt képet az ukrán haderő állapotáról. 
• Arról, hogyan látja az ukrajnai háború végkimenetelét, elmondta, szerinte Oroszország nyugodt lehet, hiszen a katonai erő, a gazdasági erő és a lélekszám fölénye is nála van.
• Fontos kérdésnek tartja, hogy a nyugat-európai társadalom meddig akarja finanszírozni a háborút. „Mi történik majd a lőszergyárak többleteivel?” – teszi fel a kérdést. 
• Úgy látja, az Izrael és a Hamász háborúja könnyen eszkalálódhat. Az Európában is elindult erőszakos tüntetések pedig az egész világon elterjedhetnek. Azt látja, hogy „vallási, kulturális köntösbe öltöztetik, és felhasználják a sztereotipizálás egyszerű, de hatékony módját a józan gondolkodás csökkentéséhez”.
• Hangsúlyozta, hogy a magyar katona presztízse nagyon magas: fizikailag, mentálisan nagyon erős. Ráadásul azt tapasztalta, hogy a magyar ember karaktere alkalmasabbá teszi a műveleti területeken a helyiekkel a jó kapcsolat kialakítására.