Jávor Benedek a Zöld Hangon megjelent cikkében hajmeresztőnek nevezte az atomenergiáról szóló törvény módosítására tett javaslatot.

A politikus kifejtette, hogy az atomtörvény engedélyezési eljárásról szóló fejezetét átírva létrehoznának két új eljárási formát a „bejelentés tudomásulvételi eljárást” és az „eltérés bejelentés tudomásulvételi eljárást”

A Párbeszéd-Zöldek európai parlamenti listavezetője úgy értelmezte a javaslatot, hogy

amit eddig engedélyezett (érdemben vizsgált és jóváhagyott vagy elutasított) a hatóság egy hatósági engedélyezési eljárásban, azt mostantól csak tudomásul venni lesz joga a kérelmező által beadott dokumentáció alapján. Méghozzá példátlanul rövid, 15 napos határidővel (ez valóban precedens nélküli: a teljesen jelentéktelen részletkérdésekben is 42 nap a legrövidebb határidő a törvényben, de inkább a 90, 120, 150 napos terminusok a jellemzőek). Itt viszont műszaki fődarabok gyártásáról van szó, ezek esetében kellene majd az OAH-nak 15 napon belül dönteni arról, hogy ezek megfelelőek-e, vagy elfogadható-e, ha a Roszatom el kíván térni az eredeti tervektől vagy a szabványoktól.

„Méghozzá hosszabbítási és hiánypótlási lehetőség nélkül, vagyis gyakorlatilag azonnal (ha 15 napon belül nem születik döntés, az a tervezet szerint egyenlő a kérelem elfogadásával)” – mutatott rá Jávor Benedek.

Mi lesz ennek a következménye? – tette fel a kérdést a politikus, aki úgy látja, „a magyar hatóságnak két lehetősége lesz, ha ismét aggályos vagy nyilvánvalóan biztonsági kockázatot hordozó orosz engedélykérelmet kell jóváhagynia. Vagy feladja a szakmai álláspontját, és belemegy a »jólvanazúgy« megoldás elfogadásába, akkor is, ha nem tartja megfelelőnek, vagy pedig kimondja az egyértelmű nemet – ebben az esetben viszont szembekerül a halva született beruházás felgyorsítását célzó kormányzati akarattal”.

„Változatlanul magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot”

A Lantos Csaba energiaügyi miniszter által benyújtott javaslat indoklásában leszögezték, hogy 

a módosuló szabályozás változatlanul magas szinten garantálja a nukleáris biztonságot, elősegíti a hatósági felügyelet hatékonyságának növelését. A hatósági felügyelet során szisztematikusan érvényesíti a fokozatos megközelítés elvét, optimalizálja a rendszerelem szintű engedélyezést és erősíti a létesítményi szintű engedélyezést.

Kitértek arra is, hogy „ugyanakkor kiemelt hangsúlyt helyez az engedélyes irányítási rendszerének, belső folyamatainak, biztonsági kultúrájának, az engedélyesi felelősség érvényesülésének ellenőrzésére, valamint lehetővé teszi egy független harmadik fél (ellenőrző szervezet) szélesebb körű bevonását az ellenőrzések végrehajtásába.

A független harmadik fél általi ellenőrzési tevékenység végzéséhez a nemzeti akkreditálásról szóló törvény szerinti akkreditált státusz megszerzése mellett az Atv. szerinti nyilvántartásba vétel is szükséges”.

Az Országos Atomenergia Hivatal a hvg.hu kérdésére hangsúlyozta, szó sincs arról, hogy a cél a Paks II./Roszatom dolgának megkönnyítése lenne, és egyáltalán nem kell attól tartani, hogy az új eljárás miatt lazulna a nukleáris engedélyezés és felügyelet, végső soron a biztonság, sőt, az atomtörvény, valamint a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről szóló OAH-rendelet módosítása megalapozza „a jelenleginél jobban tervezhető, hatékonyabb ellenőrzési rendszer kialakítását, a követelmények betartatását, így jobban érvényesül az engedélyes jogszabályban rögzített elsődleges felelőssége, amely hozzájárul a biztonsági kultúra fejlődéséhez is”.

A hivatal szerint az új szabályok a nemzetközi gyakorlatnak megfelelők, az eddigiekhez képest adminisztratív könnyítést jelentenek az OAH számára, illetve néhány új szabályelem erősíti is a hivatal felügyeleti munkáját.

(Borítókép: A Paks II. atomerőmű építési területe 2023. szeptember 22-én. Fotó: Illyés Tibor / MTI)