A magyar egészségügyi rendszerből 30 ezer egészségügyi szakdolgozó hiányzik, közülük legalább 15 ezren 60 év felettiek, ha ők egyszerre vonulnak nyugdíjba, kártyavárként omolhat össze a rendszer – jelentette ki Balogh Zoltán, a szakdolgozói kamara elnöke a Magyar Kórházszövetség konferenciáján. Közben kiderült, hogy a területen hasonló fizetéseket folyósító Romániában még exportra is jut az ápolókból.
Nem kérdés, hogy a hazai egészségügy legaktuálisabb problémája a szakdolgozóhiány – nyitotta meg Velkey György János a Magyar Kórházszövetség elnöke a szakmai konferenciát. Balogh Zoltán a szakdolgozói kamara elnöke elmondta, hogy 130 ezer egészségügyi szakdolgozó van hazánkban, a 90-es évekhez képest nagyjából 30 ezerrel kevesebb. Ezt már minden szinten érezni. Szakorvosok lapunknak arról számoltak be, hogy bizonyos kórházakban operációk maradnak el, illetve tolódnak amiatt, mert a kevés műtőssegédet nehéz beosztani. Sőt, van olyan a médiában népszerű orvos, aki emiatt fontolgatja, hogy más országban folytatja munkáját.
Mészáros Magdolna a Békés Vármegyei Központi Kórház ápolási igazgatója az ápolói helyzetképet vázolva példaként hozta fel Szakmány Tamás professzor, a Walesben dolgozó intenzíves orvos válaszát arra az újságírói kérdésre, hogy miért haltak meg többen Magyarországon a pandémia alatt koronavírusfertőzésben.
„Pontosan annyival volt magasabb a magyarországi halálozási ráta, mint amennyivel kevesebb ápoló dolgozik a kórházakban. Amíg az Egyesült Királyságban egy ápolóra egy beteg jutott, addig Magyarországon 3-4 beteget kellett egyetlen embernek ellátnia” – idézte a szigetországban dolgozó magyar szakember szavait. Ahogy Balogh Zoltán a MESZK elnöke az Indexnek is kiemelte: „a világjárvány idején a szakmát az egész lakosság elismerte, de úgy tűnik ezt mára elfelejtették a magyarok”.
A gyulai kórház ápolási vezetője elmondta, hogy a szakmát tanulók körében végzett felmérés szerint sokan az alacsony presztízs miatt mégsem helyezkednek el a területen. „Ma már csak néhány ezer fő a pályakezdők száma. Három éve még tudtunk Romániából ápolókat hozni, de a már csak párezer forinttal magasabb bér miatt nem éri meg nekik Magyarországra jönni”– ismertette Mészáros Magdolna.
Szomszédunkban 2019-ben 41 ezer ember szerzett szakdolgozói képesítést, ugyan náluk is csökkent a hajlandóság, de jelentősen nagyobb számban, 30 ezren helyezkedtek el a területen 2022-ben. A békés vármegyei kórház ápolási igazgatója rámutatott: ott orvosból és ápolóból is annyit képeznek, hogy exportra is jut. A célország persze már inkább Nyugat-Európa.
Egy felmérés rávilágított arra, hogy a hazánkoz hasonló körülmények és fizetés ellenére miért jóval népszerűbb Romániában a szakma, ott ugyanis a dolgozók 42,8 százaléka a társadalmi megbecsültség miatt helyezkedett el a területen. A kamara elnöke szerint a hazai duális képzési rendszer szintén elősegítheti a pályaorientációt, de 2023-ban mindössze 1264-en kaptak munkaszerződést a gyakorlati idejüket töltők közül a központi kórháztól, miközben sokan az oklevél megszerzése előtt kapnak külföldről állásajánlatot.
Balogh Zoltán arra is kitért, hogy erősen elöregedő a szakterület korfája, legalább 15 ezren dolgoznak nyugdíjkorhatár felett, ha ők egyszerre vonulnak ki a rendszerből, az katasztrófához vezethet.
Hankó Balázs a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára elmondta, hogy vitathatatlan a magyar egészségügyi és orvosképzés nemzetközi elismertsége, 42 ezer külföldi hallgató erre a területre érkezik Magyarországra, a legtöbben Németországból. Célként emelte ki, hogy 2030-ra legyen egy olyan egyetemünk, amit a világ száz legjobbjai között jegyeznek, és három, ami felkerül az Európai Unió százas listájára, innovációban pedig a mostani 33. helyről a 10-re lépjünk elő. A hazai orvosi egyetemek ezért is kaptak összesen 16,5 milliárd forintos támogatást a digitális megoldások oktatására.
„Idén 76 százalékkal többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. Ma a diákok 53 százaléka dolgozik az egyetem mellett, de csak 25 százalék a képzési területén, ezt emelve pluszkreditpontokkal ösztönözzük a szakterületen való munkavégzést”– húzta alá az államtitkár. A szakdolgozói képzésre való jelentkezést is ösztönözni akarják azzal az új törvénytervezettel, ami szerint a legjobb tanulmányi eredménnyel rendelkező középiskolai hallgatók automatikus felvételt nyernek a megjelölt felsőoktatási intézménybe.
Takács Péter egészségügyi államtitkár szerint a szakdolgozói hiány felszámolására a következő lépcsős, 2024 márciusban esedékes béremelés ösztönző erejű lehet. „Ezzel az orvosok és az asszisztensek közti bérolló 38 százalékra zsugorodik, és a nemzetgazdasági átlagkeresetet is meghaladja majd, ami az orvosok esetében már háromszoros, ez pedig a fiatalok nagy arányát itthon tartotta”– hangsúlyozta.
Hozzátette: ápolónak lenni hivatás, ha az ember hazájában a saját szakmájában tisztességes bért kap, nem fog más területen elhelyezkedni. Mint kiemelte: a bérpótlék szocialista mementó, nyugdíj, táppénz szempontjából is jobban jár a dolgozó, ha ez beépül a fizetésébe. A szakdolgozói béreket terhelés szerint, sávosan differenciálják. „A diabetológus mellett dolgozó asszisztens más munkaterhelésnek van kitéve, mint a pszichiátrián az éjszakai felvételes nővér”– érzékeltette.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)