Index Vakbarát Hírportál

Reisz András elárulta, hogy milyen lesz az idei tél

2023. november 14., kedd 17:48

A meteorológus azzal kezdte a beszélgetést, hogy megosztotta a Kibeszélő nézőivel, hol és hogyan készülnek a világ legpontosabb, negyedéves előrejelzései.

Furcsa volt nemrégiben sarkifény-jelenséget látni Magyarországon. Reisz András elmagyarázta, hogy erőteljesebb naptevékenység idején miért látható alacsonyabb szélességi körök mentén is ez a gyönyörű jelenség, amelynek semmi köze a meteorológiához, sokkal inkább a fizikához. 

Beszélgettünk arról is, hogy várhatóan 2023 lesz a legmelegebb év, mióta rendszeresen feljegyzik az időjárási adatokat a világon. Vajon a klímaváltozás vagy az El Nino-jelenség okozta a rettenetes, pusztító árvizet idén nyáron Líbiában, a soha meg nem élt perzselő hőséget Dél-Amerikában, és a heteken át lángoló erdőtüzeket Kanadában? A szakember szerint a klímaválság és az El Nino felerősítik egymás hatásait.

Miért pusztítóbb az El Nino-jelenség?

Reisz András felidézte, hogy azokban az években, amikor az El Nino velünk van, annak hatására a szokásosnál jóval több hő és vízpára kerül a tengerekből a légkörbe, nagyobb lesz a párolgás. Ráadásul, ha még jelen van a klímaváltozás is, akkor ez a kettő együtt durván extrém időjárásváltozást okozhat az egész világon, ciklonok, viharok formájában.

A baj az, hogy idén a világ tengerei az átlagosnál jóval melegebbek voltak, és még több párát juttattak a légkörbe, így növelve a csapadékos időszakokat.

125 ezer év alatt az idei volt a legmelegebb esztendő!

Szóba került, hogy az ENSZ egyik szakmai szervezete, az IPCC, legújabb tanulmánya szerint vélhetően az idei volt 125 ezer éve a legmelegebb esztendő. Ezzel kapcsolatban a meteorológus elmondta, hogy ezeket az adatokat a fák évgyűrűinek elemzése, a korallszigetek élővilágának tanulmányozása, vagy az izotópos vizsgálatok segítségével szedik össze a kutatók.

Ezek az adatok mégsem olyan pontosak, mint azok, amelyek az időjárási adatok rögzítésének kezdete, vagyis a XX. század eleje óta állnak rendelkezésre. Ugyanakkor a földtörténet különböző korszakaiban az éghajlatváltozások sokkal extrémebben zajlottak le.

A meteorológus úgy véli, ha minden változatlanul megy tovább, akkor a felmelegedés miatt előbb-utóbb bajba kerülünk. Viszont ha azonnal megszüntetnénk minden káros tevékenységet és kibocsátást, a légkörnek akkor 50-100 évre lenne szüksége, hogy visszatérjen normális állapotához.

Régen a telek havasak és hidegek voltak

Beszélgettünk arról is, hogy miért mondják az idősebbek, bezzeg régen milyen havasak és hidegek voltak a telek, ez manapság már nincs így. Reisz András nem cáfolja, hogy voltak ilyenek, de szerinte soha nem volt jellemző, hogy mindig havasak voltak a teleink. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy télen az Atlanti-óceán felől mindig enyhe, nedves levegő áramlik felénk, és csak akkor állnak be a mínuszok, esik a hó, ha mondjuk nem nyugatról, hanem például a sarkvidék vagy Szibéria felől tör be egy hidegfront. Tehát ahhoz, hogy fagyos, hideg, havas telünk legyen, bizony sok különféle tényező együttállása szükséges.

Ha ez összejön, akkor alakulhat ki olyan extremitás, mint ami például 1987 januárjában is történt, amikor gyakorlatilag napokra megállt az élet az országban a lehullott hatalmas mennyiségű hónak és az érkező rettentő hidegnek köszönhetően.

Végül elemeztük, hogy milyen tél elé nézünk idén. Ezt most itt nem árulom el, már csak ezért is érdemes megnézni/meghallgatni a beszélgetést!

A műsorban szó volt még arról is, hogy:

(Borítókép: Reisz András. Fotó: Kaszás Tamás / Index)

Rovatok