Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert hallgatta meg az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága. A testület ellenzéki tagjai közül egyedül a Mi Hazánk Mozgalom politikusa, Novák Előd vett részt, ő próbálta megizzasztani a tárcavezetőt.
„Korszakváltás zajlik a magyar hadseregben, mindent, amit teszünk, a magyar emberek biztonsága érdekében tesszük”– mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, aki szerint a régió egyik meghatározó haderejét kívánják létrehozni, de ehhez a honvédség átalakítása megkerülhetetlen. A miniszter úgy vélte, hogy a magyar hadseregnek egy összeszedett, felfegyverzett és kiképzett haderővé kell válnia.
A honvédséget egy esetleges háború előtt nulla fázisba kell hozni, ehhez pedig modern NATO-kompatibilis eszközrendszerre lesz szükség
– mondta meghallgatásán a honvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy a cél eléréséhez mélyreható szervezeti kultúraváltásra is szükség van, miközben a biztonsági helyzet fokozatosan romlik, és újabb kihívások jelennek meg. A miniszter hosszasan sorolta, hogy milyen konfliktusokra kell figyelni amellett, hogy a szomszédunkban jelenleg is zajlik az orosz–ukrán háború. Szalay-Bobrovniczky szerint mindent meg kell tenni a magyar emberek biztonsága érdekében, és fontos momentum, hogy Magyarország nem sodródott bele a háborús konfliktusba.
A miniszter kijelentette, komoly anyagi támogatásra van szüksége a a Magyar Honvédségnek, és 2023-ban már elérjük a NATO által elvárt 2 százalékos költési szintet.
Komolyan vesszük a NATO-elkötelezettséget. Elkötelezettek vagyunk a NATO működése mellett
– jelentette ki a miniszter, aki szerint a kormány továbbra is úgy véli, hogy a problémákat és konfliktusokat helyi szinten kell kezelni. A miniszter azt mondta, hogy a katasztrófa sújtotta területeken is kiemelkedő teljesítményt nyújtott a honvédség.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szerint az egyéni felszerelések és a szimulációs képességek területén is jelentős előrelépés történt, miközben a védelemipar integrálódott a tárcához, zajlik a stratégiailag fontos eszközök gyártása, ami az export révén a magyar nemzetgazdaságot is erősíteni fogja.
A tárcavezető aláhúzta, hogy a vezérkari főnök cseréjével párhuzamosan a harcászati szintről hadműveleti szintre emelték a honvédség képességeit. „Már összhaderőnemi hadgyakorlatra is képessé váltunk, a vezérkar teljes cseréjének köszönhetően.
„A cél egy modernebb, fittebb, nyelveket beszélő parancsnoki gárda” – tette hozzá a honvédelmi miniszter, aki szerint a katonai nevelés legalább olyan fontos, mint a hadsereg fejlesztése.
A hagyományainkra építve, támaszkodva tudunk egy 21. századi, modern hadsereget építeni
– mondta.
Novák Előd volt az egyetlen ellenzéki képviselő, aki részt vett a bizottság ülésén. A Mi Hazánk Mozgalom politikusa szerint 40 százalékkal csökkent a honvédség létszáma. A honvédelmi miniszter szerint Novák téved, és nem is érti, honnan veszi ezeket az adatokat. „Ezek a számok a fasorban sincsennek” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf.
Novák az ülésen sérelmezte, hogy a Magyar Gárda vagy a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagjai nem mennek át a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat átvilágításán, ezért nem lehetnek a honvédség tagjai.
A Magyar Gárda egy kitűnő szervezet volt, de páros lábbal üldözik el a hazafiakat a hadseregtől. A meghalnál a hazádért helyett azt a kérdést kell feltenni, hogy ölni tudnál-e a hazádért
– mondta Novák, aki szerint nincs elég óvóhely, és elhanyagolt a polgári védelem infrastruktúrája. A Mi Hazánk politikusa szerint a 12-13 Leopard harckocsi beszerzésére nem lehet büszke a kormány. Novák egyúttal háborúpártisággal vádolta a kabinetet, és kijelentette, hogy idegen haderőnek nincs helye Magyarországon, utalva különböző nemzetközi együttműködésekre.
„Bízom a magyar fiatalokban, optimista vagyok, továbbra is nagy számban csatlakozni fognak a Magyar Honvédséghez” – mondta a miniszter Nováknak címzett válaszában, hozzátéve, hogy jelenleg 12 Leopard 2-es harckocsival rendelkezik hazánk.
A magyar hadseregbe az léphet be, akit alkalmasnak találnak, ez nem játszótér, nincs helye ideológiának és politikuskodásnak, mindennek megvan az oka
– mondta a miniszter arra reagálva, hogy szélsőséges szervezetek tagjai miért nem lehetnek katonák. Szalay-Bobrovniczky válaszában különválasztotta a humanitárius segítségnyújtást és a háborúban való aktív részvételt.
„Magyarország nem szállított és nem is fog fegyvert szállítani a háború sújtotta Ukrajnába” – fogalmazott a honvédelmi miniszter meghallgatásán.