Csütörtökön maratoni hosszúságúra sikeredett a Völner–Schadl-büntetőper tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, ahol F. Vivien koronatanú válaszolt a kérdésekre. Tóth Erzsébet tanácsvezető bírónő úgy határozott, hogy az elsőrendű vádlott, Schadl György és a harmadrendű vádlott, R. Róbert esetében megszünteti az előzetes letartoztatást, és házi őrizetet rendelt el. Előbbi budapesti, utóbbi kecskeméti otthonában kerül ilyen típusú őrizetbe. A büntetőügy januárban folytatódik. A védők szerint elsőfokú ítélet 2024 végén vagy 2025 elején várható.
Csörgő láncokkal és kommandósok kíséretében jelent meg a Fővárosi Törvényszéken a Völner–Schadl-perként elhíresült büntetőügy elsőrendű vádlottja, a végrehajtói kar egykori elnöke, valamint a harmadrendű vádlott, R. Róbert. A per immáron több mint két éve, 2021. november 5-e óta tart.
A csütörtöki tárgyalási napon az ügy koronatanúját, F. Vivient zárt videóláncon keresztül kérdezte a bíróság, valamint a nő által megvádolt Schadl György. F. Vivien és védője az Óbudai Bíróságon foglaltak helyet, miközben maga a tárgyalás a Fővárosi Törvényszék Markó utcai épületének földszintjén folyt.
F. Vivien már korábban is tett tanúvallomást a tárgyaláson, de ragaszkodott ahhoz, hogy zárt videóláncon keresztül hallgassák meg, mert nem akart az általa megvádolt Schadl Györggyel találkozni.
Mint ismeretes, F. Vivien is a vádlottak között foglalt volna helyet, hiszen ő volt Schadl irodavezetője és bizalmasa, de az eljárás kezdetén vádalkut kötött az ügyészséggel. A nő korábban részletes – önmagára is terhelő – beismerő vallomást tett. Az ügyben megvádolt személyek ügyvédjei már korábban jelezték, hogy az asszony vallomása több ellentmondást is tartalmaz, amelyekkel szeretnék szembesíteni az ügy koronatanúját, és tisztázni néhány részletet.
Az ügy elsőrendű vádlottja mellett megjelent a bíróságon Völner Pál korábbi államtitkár, valamint az ügy harmadrendű vádlottja, R. Róbert is.
Az Indexnek több ügyvéd is úgy nyilatkozott, hogy az ügy koronatanújának meghallgatása után arra számítanak, hogy Tóth Erzsébet tanácsvezető bírónő megszünteti a vádlott előzetes letartóztatását.
Az ügyvédek számítása szerint a büntetőügy elsőfokú ítélete valamikor 2024 végén, illetve 2025 elején várható.
A rendkívül vontatott, nyögvenyelős tárgyaláson a bírónő többször türelmetlenül közbeszólt, hogy Schadl György konkrétan és lényegre törően kérdezzen a tanútól, és mellőzze a cirkalmas körmondatokat, valamint ne ragadjon le egy-egy dátumnál vagy találkozónál.
Ezeket már a nyáron részletesen végigtárgyaltuk, lépjünk túl rajta, mert még jövő ilyenkor is itt fogunk ülni
– fakadt ki Tóth Erzsébet bírónő.
Schadlt György kukacoskodó keresztkérdéseivel gyakorlatilag összezavarta és szétszedte a vád koronatanújának, F. Viviennek a tanúvallomását.
Értem, hogy szeretnél összezavarni. Ez sikerült is
– ismerte be a tárgyalás során az Óbudai Bíróságon tartózkodó koronatanú.
Kellemetlen közjáték volt a tárgyaláson, amikor Schadl György rákérdezett korábbi beosztottjánál, hogy miért utánozta naptárja hátlapján az ő aláírását. Valószínűleg, hogy hamisítsa azt – utalt rá a végrehajtói kar korábbi elnöke. Arról is kérdezte F. Vivient, hogy a nő mikor mekkora összegeket adott és vett át különböző személyektől, és a házi kasszába milyen tételeket könyvelt be.
F. Vivientől Völner Pál, korábbi államtitkár is megkérdezte, van-e tudomása arról, hogy ő kapott-e bármilyen pénzt Schadl Györgytől. „Kizárni nem tudom” – válaszolt a tanú. Völner Pál szerint ő semmilyen jogellenes dolgot nem követett el, koncepciós ez az egész eljárás – mondta a tárgyalási nap végén a volt államtitkár. A büntetőper januárban folytatódik.
Kedden a Fővárosi Törvényszéken a „vízzel működő Otto-motor”, illetve a találmányra kiírt és az azzal elnyerhető pályázati pénz volt a tárgyalás témája. A vádirat szerint Schadl György vásárolta fel a projektet, majd mozgósította kapcsolatait, így Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárát, hogy lobbizzon a találmány érdekében, és próbáljanak pályázati pénzt szerezni rá.
Az ötlet szerint a Völner Pál ismeretségi körében lévő osztrák–spanyol bányavállalkozásnak, a Calmit Zrt.-nek jelentősen megemelték a szén-dioxid-kvótáját, ezért Völner és Schadl úgy gondolta, hogy a vízüzemű motort a cég működése körében hasznosítani lehetne hőtermelésre, és ennek megvalósíthatóságának vizsgálatára állami támogatást lehetne szerezni.
A vádirat szerint S. K. Béla, a Calmit Hungária Zrt. bányászati cég vezetője több alkalommal is jelezte, hogy nem működőképes a konstrukció. Völner Pál azzal nyugtatta S. K. Bélát, hogy miután a pályázatot már megnyerték, „senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valójában volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredmény elérésére, vagy sem”. A pályázatot végül nem sikerült kiíratni.
(Borítókép: Németh Kata / Index)