Benyújtotta azt az Alaptörvény-módosító javaslatát a Momentum parlamenti frakciója, amelynek értelmében a 16-17 évesek is szavazhatnának a jövő évi EP-választáson.

„Módosítót nyújtunk be, hogy jövő júniusban a 16-17 évesek is szavazhassanak az európai parlamenti választáson. Több ezer aláírás gyűlt össze a Momentum TizenX kampányában, ami jól mutatja, hogy változást követelnek a legfiatalabbak. Csökkentsük a választói korhatárt, semmit róluk nélkülük” – írta Bedő Dávid frakcióvezető-helyettes Facebook-bejegyzésében.

A Momentum az Alaptörvény-módosító javaslat indoklásában azzal érvelt, hogy

egy tizenhatodik életévét betöltött fiatal a hatályos magyar jogszabályok alapján már vállalhat munkát, közteherviselési kötelezettség terhelheti, de akár házasságot is köthet. A fiatalok napjainkban egyre fogékonyabbak a közéleti ügyek iránt, és igényt tartanak arra, hogy elmondhassák véleményüket, hiszen a törvényhozói hatalom által hozott döntések az ő életüket, jövőjüket is befolyásolják. A fiataloknak demokratikus jogot kell biztosítani tehát arra, hogy részt vehessenek azon jelentős folyamatokban, melyek során az egész társadalmat érintő ügyekben az ő érdekeiket is képviselő személyek kerülnek megválasztásra.

Indoklásukban kitértek arra is, „mivel jelenleg a magyar választási rendszer egészétől idegen az a fajta megközelítés, hogy a választásra való jogosultság a tizenhatodik életév betöltéséhez kötődjön, ezért annak fokozatos bevezetését javasoljuk. Így elsőként – ezen módosító javaslat alapján – az európai parlamenti képviselők választása vonatkozásában illetné meg e jogosultság a fiatalokat Magyarországon, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a későbbiekben ez valamennyi választásra kiterjedjen.”

A Jobbik már 2020-ban kezdeményezte, hogy 16 éves korától mindenki élhessen a szavazati jogával Magyarországon. Akkori indoklásuk szerint „a 16 évesek már fiatal felnőttek, nagyon sok információval rendelkeznek, és felelősségteljesen tudnak dönteni a világról, a hazájukról. [...] A fiataloknak igenis beleszólási lehetőséget kell adni a jövőjük alakításába.”

Valószínűleg jól járna a Momentum, de nem magától értetődő

Mikecz Dániel lapunk kérdésére kifejtette, egy 2021-es kutatás, amely a 2018-as országgyűlési választások részvételi adatait vizsgálta, azt mutatta, hogy a 18–39 éves korosztályból kevesebben mentek el szavazni a 70,22 százalékos részvételi aránynál.

A politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztriában 2007 óta 16 éves kortól jár a választójog. Az ezután következő osztrák választáson viszonylag magas volt az érintett korosztály részvétele, később viszont hullámzó tendenciát mutatott a szavazói aktivitásuk.

Ha választójogot is kapnak a 16-17 évesek, nem automatikus a magas részvételi arányuk. Az osztrák tapasztalatok alapján inkább a politikai érdeklődésüktől függ a szavazási hajlandóságuk. A politikai érdeklődést több tényező befolyásolja, például az Ifjúságkutatás azt mutatta, hogy növekedett a fiatalok politikai érdeklődése

– húzta alá Mikecz Dániel, hozzátéve: az első választói élmény meghatározó lehet a későbbi részvétel szempontjából, ha egy fiatal az első adandó alkalommal leadja voksát, nagyobb a valószínűsége, hogy később is aktív választó marad.

Mikecz Dániel a magyar fiatalok pártpreferenciáiról úgy fogalmazott, hogy a korábbi kutatások alapján a Fidesz alulreprezentált a 18–29 éves választói körben, míg felülreprezentált a Momentum és a Kétfarkú Kutya Párt.

A politológus rámutatott, vannak időközönként bizonyos tendenciák, amelyek arról szólnak, hogy melyik tűnik a legfiatalosabb pártnak, a 2010-es évek elején a Jobbik és az LMP, valamint az Együtt voltak ebben a pozícióban, most inkább a Momentum és a Kutyapárt, „de ezek a preferenciák könnyen változhatnak, nem feltétlenül annyira stabilak, mint az idősebb választóknál”. A Medián 2022. decemberi kutatása azt mutatta, hogy a Mi Hazánk Mozgalom is az átlagnál népszerűbb a fiatalok körében.

Elvileg kedvezhetne a momentumosoknak, ha a fiatalabbak választhatnának, de nem magától értetődő, hogy ez mekkora előnyt jelentene a pártnak. A 16-17 éves korosztály nem olyan széles csoport, a részvételük sem biztosra vehető, ugyanakkor a javaslat szimpatikus lehet más korosztályokba tartozóknak is. A fiatalok részéről egyébként nem feltétlenül ilyen irányú igények fogalmazódnak meg a magyar közéletben, például a diáktüntetéseken ez a kérdés még a járulékos követelések között sem jelent meg

– emlékeztetett a politológus.

Mikecz Dániel kérdésünkre kitért arra is, az oktatási kérdések érintettként érdekelhetik a fiatalokat, a fiatalfelnőttek körében pedig a megélhetés az egyik legfontosabb kérdés, ezt a réteget már sújtja az infláció is. Az életkorból fakadó további szempont – az egyéni élethelyzettől függően – a lakáshoz való jutás, a munkalehetőségek, valamint az önálló családalapítás esélye. A klímaváltozással összefüggő kérdésekre is látható érzékenység ebben a generációban, de így is a megélhetési kérdések dominálnak. Ráadásul a fiatal generációknál felmerül a mobilitás, akár a külföldi munkavállalás lehetősége is.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)