Az Alkotmánybíróság pénteken közzétett határozata szerint a termőföld végrendeleti örökösének nem az örökhagyó haláláig, hanem a hagyatéki eljárás végéig kell eleget tennie a tulajdonszerzési feltételeknek.
Mint arról beszámoltunk, egy alkotmánybírósági eljárás alapjául szolgáló ügyben a három éve elhalálozott örökhagyó, akinek nem volt közeli hozzátartozója, az indítványozót jelölte meg érvényes végrendeletében örököseként. A hölgy a 2021. július 13-i hagyatéki tárgyaláson szerzett tudomást arról, hogy termőföldet örökölt. (Az indítványozóról tudni kell, hogy 2013 óta őstermelő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara 2016-ban nyilvántartásba vette, míg az Országos Földműves Nyilvántartásban 2021. július 20-a óta szerepel.) A hagyatéki tárgyalás után a közjegyző megkereste az illetékes kormányhivatalt az ingatlanok tulajdonszerzési feltételeinek igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiadása érdekében.
A kormányhivatal a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadta, mert az indítványozó az örökség megnyílásakor nem volt földműves, így a termőföldek tulajdonjogát nem örökölheti meg.
A hölgy a hivatal határozatát megtámadta a Szegedi Törvényszéken, amely elutasította a keresetét, majd ezt a döntést a Kúria is megerősítette, mondván, a termőföld tulajdonjogának végintézkedéssel megszerzése esetén a törvényes szerzési korlátozásokat az öröklés megnyílta, azaz az örökhagyó halála időpontjára kell vizsgálni.
Törvényes öröklés: ha az örökhagyó végintézkedés nélkül halt meg, a hagyaték átszállására a törvényes öröklés szabályait kell alkalmazni. A törvényes öröklés nem tartozik a földforgalmi törvény hatálya alá, így aki törvényes örökösnek számít, akkor is megörökölheti a földet, ha egyébként nem földműves. A törvényes örökösre nem érvényesül személyi korlátozás, azaz túllépheti a 300 hektáros tulajdoni maximumot is.
Végrendeleti öröklés: ha viszont az örökhagyó végintézkedésében (végrendeletben, öröklési szerződésben vagy halál esetére szóló ajándékozási szerződésben) hagy maga után termőföldet, az örökösre már érvényesülnek a személyi korlátozások. Vagyis a végrendeleti örökös csak akkor szerezheti meg a termőföld tulajdonjogát, ha egyben földművesnek is minősül, és az örökölt termőfölddel együtt nem lépi túl a 300 hektáros birtokmaximumot.
Miután a végintézkedésben megjelölt földterületek állami tulajdonba kerültek, a hoppon maradt örökös az Alkotmánybírósághoz fordult alkotmányjogi panasszal, amelyben kérte a bírósági ítéletek Alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését.
Az indítványozó jogi képviselője, Pálfi Edit Erzsébet ügyvéd indítványában kifejtette, hogy a felperes már 2021. július 20-án regisztrált földművesnek minősült, így tulajdonszerzésének a továbbiakban nem volt akadálya. Álláspontja szerint az örökös nincs arra kötelezve, hogy a tulajdonszerzési feltételnek már az örökhagyó halálának időpontjában eleget tegyen, amely egyébként is életszerűtlen, hiszen az örökhagyó halálának időpontja mindig egy jövőbeli és bizonytalan esemény.
Az ügyben kulcsfontosságú a földforgalmi törvénynek a szerzőképességre vonatkozó 34. § (3) bekezdése is, amely kimondja:
a mezőgazdasági igazgatási szerv azt vizsgálja, hogy az örökös szerzőképessége fennáll-e, és a végintézkedés nem eredményezi-e tulajdonszerzési korlátozás megsértését vagy megkerülését. A mezőgazdasági igazgatási szerv a döntését közli a közjegyzővel is.
Ez a rendelkezés nem értelmezhető akként, hogy a földművesként való nyilvántartásba vételnek a hagyaték megnyíltakor kellene fennállnia – érvelt az ügyvéd, aki szerint egy ilyen értelmezés súlyosan korlátozza az indítványozó tulajdonhoz és örökléshez való jogát.
Nos, az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt. A testület a határozatában (előadó alkotmánybíró: Sulyok Tamás, a testület elnöke) kifejtette: az ügyben megállapítható, hogy az örökös az örökhagyó halálakor még nem, de a mezőgazdasági hatósági szerv döntésének meghozatala előtt rendelkezett szerzési képességgel. A földforgalmi törvénynek egyik célja – mutatott rá az Alkotmánybíróság –, hogy a termőföld azok tulajdonába kerüljön, akik azt megművelik.
Az indoklás szerint a támadott bírósági ítéletek jogi következtetése egy olyan indítványozót zárt el a termőföld öröklésétől, aki az eljárás során bizonyíthatóan rendelkezett azokkal a feltételekkel, amelyeket a törvény előír. A határozat megállapítása szerint az eljáró bíróságok jogértelmezése az aktív örökléshez való jogot és a passzív örökléshez való jogot is aránytalanul korlátozta, így ellentétes az Alaptörvénnyel.
Ezért az Alkotmánybíróság a Kúria és a Szegedi Törvényszék ítéleteit alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette.
Az alkotmánybírák, akik döntésüket egyhangúlag fogadták el, nem semmisítették meg a földforgalmi törvénynek a szerzőképességre vonatkozó rendelkezését, hanem alkotmányos követelményt (a jogi normának a jogalkalmazók számára kötelező értelmezését) fűztek hozzá, miszerint a föld tulajdonjogának végintézkedés útján történő megszerzése esetén az örökös szerzőképességének a hagyatéki eljárás során kell fennállnia.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)