Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedd este a Facebookon közölte, hogy a parlament elé került a szuverenitásvédelmi törvény javaslata, amelynek egyik fontos részletére is kitért a kormánypárti politikus. Egy másik, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzet javaslat szerint az Alaptörvény is módosulhat.
Benyújtotta a parlamentnek a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, amelyről a kormánypárti politikus közösségi oldalán számolt be.
Mint fogalmazott: „2022-ben kívülről akarták befolyásolni a parlamenti választásokat Magyarországon. A baloldali politikusok a törvényeket kijátszva külföldi szervezetektől pénzt fogadtak el, és abból akartak hatalomra kerülni”.
A Fidesz frakcióvezetője hozzátette: az új törvény becsukja a kiskaput az esetleges választási trükközés előtt, továbbá annak is következménye lesz, ha valaki külföldi pénzforrást használ fel a kampányban. Ebben az esetben az illető három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Kocsis Máté arra is kitért, hogy a jövőben létrejön egy független állami szerv, a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely vizsgálja a külföldről jövő befolyásolási kísérleteket, majd azokat a nyilvánosság elé tárja.
Kedd este Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes egy másik módosító javaslatot is benyújtott az Országgyűlésnek, amely így tizenkettedik alkalommal változtatna az Alaptörvényen. A szuverenitásvédelmi csomag részeként a következő résszel egészülne ki az Alaptörvény:
Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége.
Az alkotmányos önazonosság védelmét a már fentebb említett Szuverenitásvédelmi Hatóság láthatja majd el.
Emellett az Alaptörvény egyik korábbi szövegét is kiegészítik. A dokumentumban eddig az szerepelt, hogy „minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére”. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány módosítását,
„A haza védelme nemzeti ügy” elnevezésű kitétel is megjelenik az Alaptörvényben.
A tizenkettedik Alaptörvény-módosítás szintén fontos eleme az is, hogy a jövőben az Országgyűlés helyett a kormány rendelkezhet a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról.
A kabinet olyan szabályokat is meghozhat majd rendeleti úton, amelyeket eddig törvényben kellett szabályozni.
Mint a javaslatban írják, „a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagja jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és tevékenykedhet”. Hozzáteszik azt is, hogy honvédségi szakszervezetet csak a kormányrendeletben meghatározott szabályok szerint lehet alakítani.
A javaslatban az is szerepel, hogy az állam mindenki számára egyedi digitális azonosítót biztosít a digitális állampolgárság bevezetéséhez. Az Alaptörvény-módosítás szerint az állam „kezeli azokat az adatokat, amelyek az ügyek digitális intézéséhez szükségesek”.
A szuverenitásvédelmi törvényről még a nyáron beszélt először Kocsis Máté az Indexnek adott interjúban. Az előző héten Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélt a parlamentben a csomagról, ahol elmondta: legkésőbb ezen a héten a parlament elé kerül a törvénycsomag.
Kocsis Máté a Századvég szuverenitás konferenciáján az alábbi pontokban foglalta össze a javaslat lényegét. A legfontosabb változtatások az alábbiak:
Mindennek előzménye az volt, hogy Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje a 2022-es választás után bevallotta, hogy egy amerikai szervezettől, az Action for Democracytől milliárdos nagyságrendben kaptak támogatást a kampányra. Azóta a Karácsony Gergely nevével fémjelzett 99 Mozgalom is belekeveredett egy hasonló ügybe.
A törvénycsomag kidolgozásával és benyújtásával párhuzamosan a kormánypártok egy nemzeti konzultációt is indítottak a szuverenitás kérdésében, amelyről a minap Orbán Viktor miniszterelnök tett rendkívüli bejelentést.
(Borítókép: Kocsis Máté a Fidesz kongresszusán 2023. november 18-án. Fotó: Németh Kata / Index)