Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője kedden benyújtotta a parlamentnek a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot, amely alapján felállítanák a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak nevezett intézményt.

Tágabb szabályozásról van szó ahhoz képest, amit a kormány kilátásba helyezett, hiszen korábban arról beszéltek, hogy a pártokra és a választáson induló egyesületekre fókuszál majd a jogszabály. Ősszel még az újságírókat és a civileket emlegette, pontosabban fenyegette Kocsis Máté, de a tervezet egy jóval tágabb kört érinthet

– mondta az rtl.hu kérdésére Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogi projektjének vezetője.

Szerinte a legváratlanabb elem, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal olyan polgárokat is vizsgáltathat, akikről azt feltételezik, hogy valamilyen külföldi befolyás alatt dolgoznak, külföldi érdekeket akarnak érvényesíteni.

Döbrentey szerint a jogszabálytervezet tele van olyan hiányosságokkal, amelyek az alkalmazhatóságot is kérdésessé teszik, sőt „az ilyen gumiszabályoknak jellemzően félelemkeltő hatásuk van, a szabályozatlanság miatt nem tudhatja senki, hogy mire számíthat”. A határidők, jogorvoslati lehetőségek, sőt alapvető fogalmak is hiányoznak, ami miatt nagy tere lehet szerinte a hatalmi önkénynek.

Említenek olyan eseteket a tervezetben, amikor valóban a külföldi források miatt vizsgál valakit, azonban olyanok is bekerülhetnek, akiknek semmilyen anyagi kapcsolatuk nincsen semmilyen külföldi szervezettel.

Elég egy olyan vélelem, feltételezés a hivatal részéről, hogy az illető külföldi érdekeket szolgál. Nincsen szükség közvetlen kapcsolata semmilyen külföldi szervezettel. A tervezet kitér az információk manipulálására irányuló és dezinformációs tevékenységre, ez ugyancsak nem kapott definíciót, így ebbe akár egy Facebook-komment is beleférhet. Itt jöhet képbe a sajtó is, amelyről külön nem rendelkezik a tervezet. Sőt, előfordulhat, hogy olyan ember ellen indul eljárás, aki az égvilágon semmilyen külföldi pénzt nem kapott, nem is foglalkozik hivatásszerűen közügyekkel, csak megszólalt valamilyen ügyben és emiatt a hivatal azt gondolja, hogy külföldi érdeket szolgálhat

– magyarázta Döbrentey Dániel.

Jönnek a jelentések

A tervezet három olyan esetkört határoz meg, amikor a hivatal eljárást indíthat:

• A külföldről származó támogatást felhasználó szervezetek, amelyek befolyást gyakorolhatnak a választások kimenetelére. A TASZ szerint külföldnek számít az Európai Unió is annak ellenére, hogy a közösségnek Magyarország is tagja.
• Külföldi támogatást felhasználó szervezetek, ha szerintük azok a választói akarat befolyásolására irányuló tevékenységet folytatnak vagy ilyet támogatnak. 
• A harmadik a teljesen homályos terület, amikor valaki „információt manipulál”, érdekképviseleti tevékenységet folytat, állami döntéshozatali folyamatban akar befolyást gyakorolni.

Másik probléma, ha látják, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés történt, akkor feljelentést tesz a hatóság. De másik hatáskörben jelentéseket készítenek, és nem biztos, hogy eljárás indul.

De az biztos, hogy egy ilyen jelentésnek a nyilvánosságra hozása, illetve az ehhez szükséges információszerzés megbélyegző hatással bírhat

– tette hozzá a szakember.

Abban sem lehet teljesen tisztán látni, hogy milyen eszközöket kap a vizsgálatokhoz a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Az biztos, hogy más szervektől is kérhetnek adatokat, de ez is kérdéses.

Ez jelentheti szerintem azt is, hogy valamilyen hasonló megfigyelési eszközt bevonnak. Ami teljesen nyilvánvalóan le van írva, hogy ha valakit vizsgálat alá vonnak, akkor meg lehet hallgatni az adott szervezet munkatársait, be lehet tekinteni az iratokba, adathordozókba, számítógépekbe, másolatot is lehet készíteni az ott tárolt adatokról. Ez jelenthet olyan mobiltelefont is, ami részben privát használatú

– magyarázta a TASZ szakembere.

Szerinte egyébként az egyik legsúlyosabb beavatkozási lehetőség az, hogy a vizsgálat alá vont szerv vezetőit az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elé lehet idézni.

Formálisan egy független hivatalról van szó, azonban a vezetőjét a miniszterelnök javaslatára nevezi ki a köztársasági elnök. Önmagában ezzel persze még nem lenne probléma, de a hivatal hatásköre miatt mégis az. Az már önmagában politikai döntés, hogy ki legyen a hivatal elnöke

 – mondta Döbrentey Dániel.