Index Vakbarát Hírportál

Megérkezett a Fidesz régóta ígért törvényjavaslata, de mire használhatják?

2023. november 24., péntek 17:49

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője kedden benyújtotta a „a nemzeti szuverenitás védelméről” szóló törvényjavaslatát. Részleteztük, hogy pontosan mit tartalmaz a javaslatcsomag szövege, valamint megkérdeztük az elképzelésekről Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, és Boros Bánk Leventét, a Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatóját.

A nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvényjavaslat elején úgy fogalmaznak, hogy „Magyarország szuverenitását egyre gyakrabban éri jogellenes támadás. Évek óta tetten érhető – és sok esetben a nyilvánosság számára is ismert – befolyásszerzési kísérletek történnek, melyek során külföldi szervezetek és személyek a saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni hazánkban, szemben a magyar érdekekkel és szabályokkal”.

Ezután kitértek a tavalyi országgyűlési választásra, amelynek kampányát „már külföldről közvetlenül érkező pénzekkel próbálták befolyásolni, ezt igazolta az egységes baloldali ellenzék támogatásait feltáró nemzetbiztonsági vizsgálat is. Több más eset mellett maga az egységes ellenzék miniszterelnök-jelöltje is úgy nyilatkozott, hogy a választási kampány során több millió amerikai dollár érkezett hozzájuk az Amerikai Egyesült Államokból”.

A magyar szabályozás jelenleg is tiltja a pártok számára külföldi támogatás elfogadását, de a javaslat szerint ezt a szabályt 2022 tavaszán az egységes ellenzék azzal kerülte meg, hogy „politikai tevékenységet végző civil szervezetein és gazdasági társaságokon keresztül használta fel a külföldről érkező összegeket. A hasonló esetek megelőzése érdekében is szükséges a jelenlegi szabályozás szigorítása”.

Arra következtetnek, hogy „sérül Magyarország szuverenitása – egyúttal kiemelt nemzetbiztonsági kockázatot hordoz –, ha a politikai hatalom olyan személyek, szervezetek kezébe kerül, akik és amelyek függőségi viszonyban állnak bármely külföldi hatalommal, szervezettel vagy személlyel. A demokratikus vita, az állami és társadalmi döntéshozatali folyamatok kapcsán támasztott átláthatóság követelményének érvényesülése, a külföldi beavatkozási kísérletek nyilvánosságra hozatala és az említettekhez hasonló beavatkozási kísérletek megakadályozása érdekében szükséges egy ezeket vizsgáló független szerv létrehozása, valamint a választással összefüggésben történő külföldi támogatás felhasználásának büntetőjogi szankcionálása is”. Ezért létrehoznák a Szuverenitásvédelmi Hivatalt.

Szuverenitáskockázat-értékelés és a választói akarat befolyásolása

A javaslat szerint a Szuverenitásvédelmi Hivatal „elemző, értékelő, javaslattevő és vizsgálati tevékenységet folytató autonóm államigazgatási szerv. A hivatal feladatainak ellátásában független, csak jogszabályoknak van alárendelve, feladatkörében más személy vagy szerv által nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten és minden más intézmény, szerv, politikai párt, társaság, egyesület, jogi vagy természetes személy általi befolyásolástól mentesen látja el. A hivatal számára feladatot csak törvény írhat elő”.

A hivatal feladatai:

A hivatal vizsgálati eljárása során bizonyítási jellegű cselekményként – a törvényben meghatározottak szerint – „a vizsgált szervezet, valamint az adott ügyben érintett állami vagy önkormányzati szerv kezelésében levő, a vizsgált üggyel összefüggésbe hozható összes adatot megismerheti, arról másolatot készíthet, és az összes ilyen iratba – ideértve az elektronikus adathordozón tárolt iratokat is – betekinthet, illetve azokról másolatot kérhet”.

Sőt, az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre az adótitokról is tájékoztatja a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ha a tájékoztatás a törvényben meghatározott feladat ellátáshoz szükséges.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalnak lesz egy saját kutatóintézete, amely a hivatal működését segíti, valamint önálló tudományos munkát is végez.

A miniszterelnök javasol, a köztársasági elnök kinevez

A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Személyére javaslatot tenni 2024. január 1-ig kell, ezt követően február 1-ig ki is nevezi a köztársasági elnök.

Elnöknek olyan, büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, magyar állampolgár nevezhető ki, aki felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, és akinél nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg.

Több kizáró tényezőt is rögzít a javaslat, a hivatal elnökének megbízatása többek között összeegyeztethetetlen minden más állami vagy önkormányzati tisztséggel és megbízatással, valamint nem lehet párt, pártalapítvány tagja, tisztségviselője, pártpolitikai tevékenységet nem folytathat, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

Három évig terjedő szabadságvesztés

A javaslat alapján a Büntető törvénykönyvet azzal egészítenék ki, hogy

a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölő szervezet azon tagja, felelős személye vagy vezető tisztségviselője, valamint a választási eljárásról szóló törvény szerinti jelölt, aki tiltott külföldi támogatást, vagy e tilalom kijátszása érdekében a tiltott külföldi támogatás eredetét leplező megállapodásból származó vagyoni előnyt használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Rögzítik azt is, hogy „a jelölő szervezetkénti nyilvántartásba vételét kérő, illetve a nyilvántartásba vett egyesület a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenység folytatása céljából külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhat fel”.

Ezt az Állami Számvevőszék vizsgálja. Az előírást megsértőknek a támogatás kétszeresét kell befizetniük. Ha a civil szervezet megszegi ezeket a finanszírozási szabályokat akkor törlik az szja 1 százalékos felajánlásra jogosultak nyilvántartásából.

A részletes indoklásban úgy foglalták össze, hogy

a javaslat alapján az önkormányzati választáson jelölő szervezetként induló szervezetek – a pártok finanszírozására vonatkozó hatályos szabályokhoz hasonlóan – külföldi támogatást és belföldi jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől származó támogatást, névtelen adományt vagy ezekből származó vagyonelemet az adott választás vonatkozásában nem használhatnak fel. Nem folytathatnak továbbá külföldi támogatásból a választói akarat befolyásolására vagy ennek megkísérlésére irányuló tevékenységet az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán induló jelöltek sem.

Két vezérfonal a csomagban

Ligeti Miklós lapunk kérdésére azzal kezdte, hogy érdemes kettébontani a törvényjavaslat tartalmát, amelynek egyik része a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, a másik fele a nem pártként működő jelölőszervezeteket érintő különböző támogatásokkal, külföldi és anonim forrásokkal foglalkozik. „Ez a két vezérfonal eltérő megítélés alá esik.”

A hivatal létrehozása teljesen szükségtelen és indokolatlan politikai pótcselekvés, viszont a politikafinanszírozás valóban megérett a gatyába rázásra, valós problémára reagál a szabályozás, de rosszul

– fogalmazott a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

Ligeti Miklós úgy látja, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló rendelkezések „jogilag értelmezhetetlenek, ugyanis gyakorlatilag bármilyen esetben, bárki ellen igénybe vehető eljárásról van szó, a hivatal bármikor jogosult megindítani a saját eljárását, miközben a szuverenitás az állami működés egyik alapeleme, minden működő hatóságnak védenie kell a magyar állam szuverenitását, ehhez képest létrehozni egy szuverenitásvédelminek nevezett hatóságot logikailag is értelmezhetetlen. A hatóság vizsgálhatná a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, az önkormányzatokat, az állami szerveket, a cégeket, magánszemélyeket, pártokat, civil szervezeteket, akár még a külföldi hatóságokat és az uniós intézményeket is. Nincs szabályozva, hogy milyen eljárást folytat le. Az fix, hogy nem közigazgatási eljárást végez, ez számos más hatóság esetében is így van Magyarországon, de mindegyik valamilyen garanciarendszerben működik. Az új hivatalnál nincs szabályozva, hogy mikor indíthat vizsgálatot, meddig kötelezhet közreműködésre, hogyan lehet ennek ellenállni, milyen mentességek vannak”.

A jogász hangsúlyozta, hogy „a szuverenitásvédelmi eljárás ez alapján kiegyensúlyozatlan. Bár nem tartóztathat le senkit a hivatal, nem foglalhat le semmit, de megismerhet olyan információkat, és olyan felvilágosításokat kérhet, amelyeknél egy büntetőeljárásban vagy egy parlamenti bizottság előtt is hallgatási jog illeti meg azt, akitől az adatot kérik. Ráadásul nincs jogorvoslat, nem lehet bírósághoz fordulni a hivatal jelentése ellen, ami kontroll nélküli szituációt eredményez”.

„Az egész javaslat egy mindent körbelengő, gyanút keltő, sejtető hatást kiváltó működést és eljárást körvonalaz, miközben szankciót nem igazán tud alkalmazni a hivatal. De ugye nem zörög a haraszt, tehát lehet azt gondolni, hogy akit vizsgálnak, ott van valami, mert még a Nemzetbiztonsági Bizottság is meghallgatja az illetőt. Ebből kabátlopási ügyeket lehet generálni, amelynek megfélemlítő hatása lehet, például egy akkumulátorgyár építésére is rásüthető, hogy a szuverenitást érintő kérdés, ezért ha nem akarok bajt, inkább nem tiltakozok ellene” – vélekedett Ligeti Miklós.

„Magyarországon a politikafinanszírozás korrupciós ősbűn”

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója a törvényjavaslat kampányfinanszírozást érintő részéről elmondta,

Magyarországon a politikafinanszírozás korrupciós ősbűn, különböző formákban több mint harminc éve fennáll ez az állapot. Amikor kiderült a Mindenki Magyarországa Mozgalom kampányának külföldi finanszírozása, mi is többször hangsúlyoztuk, hogy ez valóban súlyos közbotrány, és bár törvényt nem sértett, de az egész politikai rendszer komoly válságjelensége, hogy a politikai élet egyik fajsúlyos szereplője döntően külföldről oldotta meg a finanszírozását. Komoly kitettséget jelent, és kérdéseket vet fel, ha ilyen arányban és mértékben külföldről finanszíroznak egy politikai erőt.

Ligeti Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy több mint egy évtizede különböző formákban – javaslatokkal, törvényalkotási elképzelésekkel, szabályozási ötletekkel – állnak elő javaslatokkal a kampányfinanszírozási rendszer átalakítása érdekében, amelyeket a pártoknak is elküldtek, vagy tanulmányként nyilvánosságra hoztak. Javaslataik célja, hogy „átlátható módon, a politikai versenyben egyenlő esélyt, fegyveregyenlőséget biztosító szabályozás jöjjön létre. Ezt leginkább úgy lehetne megoldani, hogy közpénzből valamennyi politikai szereplő nagy összegű forrásokkal és egyenlő esélyekkel hozzáférhető forráshoz jutna, miközben az állami propagandát, valamint a harmadik szervezetek általi kampányolást, például a CÖF-jelenséget tiltanák a törvények”.

A jogász értékelése szerint a kormánypárti javaslat azt mutatja, hogy „a Fidesz tart az ellenzéki összefogástól, ezért megpróbálja elzárni azokat a pénzcsapokat, amelyek még rendelkezésre állnak. A hatalom kizárólag azokat a forráselosztási módokat és pénzeket szereti, amelyeket ő maga kontrollál. Itt viszont túltiltást láthatunk, mert a politikai pártok sem fogadhatnak el sem külföldi, sem céges támogatást, de e tilalom megszegésének nincsen büntetőjogi vonzata. A nem pártként működő jelöltőszervezetek esetében a most bevezetni javasolt hasonló tilalom áthágásához büntetőjogi fenyegetettség is társulna, miközben ezek a kormányfüggetlen szereplők belföldről nem tudják magukat olyan szinten finanszírozni, mint a kormányoldal, amelyik gyakorlatilag korlátlanul hozzáfér a közpénzforrásokhoz”.

Ligeti Miklósnak két konkrét példát is felvetettünk, az egyik így szól: egy külföldön élő magyar támogathat-e jelölőszervezetet, ha elfogadták a törvényjavaslatot? „Magyar állampolgárként, névvel adományozva van ebben mozgástér, de ha külföldi számláról történik az átutalás, az valószínűleg a külföldről történő finanszírozás tilalma alá esik” – válaszolta a jogász.

A másik példánkban egy exportra termelő magyar vállalkozó osztalékként kiveszi a cégéből a külföldről származó bevételét, majd ebből támogat egy jelölőszervezetet. Ligeti Miklós úgy vélekedett, hogy „a forrás ennyire konkrét eredete nem esik a szabályozás körébe. Ha a példabeli, Magyarországon élő magyar állampolgár a saját pénzéből támogatást nyújt jelölőszervezeteknek, akkor nem vizsgálják, hogy ez a pénz az illető ingatlanbefektetéséből, lottónyereményéből, vagy külföldi gazdasági tevékenysége belföldre hozott hasznából származik-e”.

Mit szólhat ehhez az Európai Unió?

Ligeti Miklós kiemelte, hogy „a törvényjavaslat szuverenitásvédelmi része nem állná ki sem a magyar Alaptörvény, sem az uniós sztenderdek próbáját. A választási szabályoknál viszont bizonytalanabb a helyzet, arra nézve nincs közvetlen hatásköre az Európai Uniónak, hogy a választójog, valamint a politikafinanszírozás miként épül fel az egyes tagállamokban”.

A jogász ugyanakkor megjegyezte, „a jogállamiságból fakadó általános követelmények – amelyek megsértése a 7-es cikkely szerinti eljárást is eredményezte Magyarországgal szemben – minden jogterületre kiterjednek, ezért az esélyegyenlőség követelményének teljesítésénél problémát okozhat a szabályozás. Az más kérdés, hogy az eddigi gyakorlat sem felelt meg ennek, mármint az esélyegyenlőségre vonatkozó követelménynek, olyanról pedig nem tudok, hogy az Európai Bizottság vagy más uniós szerv a választási, kampányfinanszírozási szabályokat vizsgálta volna”.

Ligeti Miklós rámutatott, uniós szervnek akkor lenne hatásköre vizsgálódni, „ha a külföldi finanszírozást érintően kifejezetten a tőke szabad áramlásának elvét sértő tilalom jelenne meg. Külföldről politikai pártokat eddig sem lehetett finanszírozni, de ezzel nem foglalkozott az Európai Unió. Az a kérdés, hogy a civil szervezetek esetén hogyan reagálnak. A civil szervezetek külföldi támogatásának eljárás alá vonása egyszer már megbukott az Európai Unió Bírósága előtt, de most pluszelem, hogy a külföldi finanszírozás a választói magatartás befolyásolására irányul-e, így ez a kérdés határeset”.

„A szuverenitásvédelem valójában macska-egér harc”

Boros Bánk Levente lapunk kérdésére hangsúlyozta, „minden államnak, amelyik meg akarja őrizni önálló döntéshozatali képességét és független cselekvőképességét, szüksége van (vagy lenne) olyan eszközökre, melyek a kívülről történő beavatkozási kísérleteket megakadályozza. A befolyásolási szándék velejárója mind az államiságnak, mind pedig a nemzetközi kapcsolatoknak, hiszen egymással interakcióban, és nem légüres térben léteznek az államok a nemzetközi térben, ahol mindig lesznek olyan aktorok, melyek ki akarják terjeszteni befolyásukat más szereplőkre, beleértve Magyarországot is”.

A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója úgy látja, hogy a rendszerváltoztatás óta eltelt időszakban viszonylag kevés figyelem irányult erre a területre, „még annak ellenére is, hogy már a kommunista rendszer végóráiban megjelentek különböző érdekcsoportok (például Soros György maga), amelyek a friss és meglehetősen sebezhető magyar demokratikus rendszer új – gyakran gyenge vagy tapasztalatlan – szereplőire (hol nyíltan, hol titokban) saját céljaik elérése végett hatást akartak (és máig akarnak) gyakorolni. Egyes politikai szereplőktől egyáltalán nem idegen, hogy külső hatalmak szolgálatába állnak (maga a kommunista rendszer is erre alapult), de felelős aktorok (akik nemcsak politikusok vagy pártok, hanem egyéb politikai szereplők – pl. NGO-k, médiumok is lehetnek) nem teszik ki sem magukat, sem hazájukat külföldi befolyásolási törekvéseknek”.

Látva a 2022-es választásokhoz kapcsolódó ellenzéki kampányfinanszírozási botrányt, az eddig nyíltan vagy rejtetten folyó beavatkozási szándékra látszik fény derülni, ami ráirányította a figyelmet az ország szuverenitásának sebezhetőségére, ahogy a küldő (beavatkozó) és a fogadó (a beavatkozást kiszolgáló) oldalon is jelen lévő nyilvánvaló szándékra. Az ehhez hasonló esetek megakadályozására van most törvényhozási akarat

– fogalmazott Boros Bánk Levente.

Az elemző kitért arra is, hogy „a szuverenitásvédelem valójában macska-egér harc. Hasonlóan a bűnüldöző-bűnöző versenyhez, ahol a szabályokat áthágni kívánó utóbbiak mindig újabb módját keresik (és találják meg) az előzőek kijátszásához, így ez egy véget nem érő küzdelem. Magyarországon eddig is tiltott volt a külföldi beavatkozás (és annak kiszolgálása), most viszont büntetőjogi kategóriává válhat. Azok, akik kívülről akarják befolyásolni Magyarországot, minden bizonnyal továbbra sem tesznek le ilyetén szándékukról, azok viszont, akik külföldi érdekeket szolgálnak ki, vagy felhagynak ezzel, vagy (végre) érdemi büntetéssel nézhetnek szembe”.

(Borítókép: Kocsis Máté a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. május 17-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)

Rovatok