Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, a tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió. Szerinte az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában, de Magyarország ezt időben észrevette. Sőt, az is kiderült, hogy Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai, de azért egy külső támadás esetén számíthatunk szövetségeseink gyors és hatékony segítségére is.

Az Ukrajnában és Izraelben dúló háborúról elmondta, „egy elhúzódó háború romboló hatást gyakorol Európa biztonságára és stabilitására. Ez különösen az ukrajnai háborúra igaz. Minél tovább tart, annál nagyobb az eszkaláció esélye, és annál tovább nőnek a már így is hatalmas emberi és anyagi áldozatok”. Ettől függetlenül különbségnek tartja, hogy Ukrajnában két állam hadakozik egymással, míg Izraelben nem ez a helyzet.

A honvédelmi miniszter legfontosabb mondatai, megállapításai az alábbiak voltak:

• „A kérdésnek nem annak kell lennie, hogy meg tudjuk-e védeni magunkat, hanem annak, hogy milyen áldozatok árán tudjuk ezt megtenni.”
• „A nemzeti önerő mellett egy külső támadás esetén ugyanakkor számíthatunk szövetségeseink gyors és hatékony segítségére is.”
• A kormány a honvédelem kérdését kiemelt nemzeti ügyként kezeli, és biztosítja a Magyar Honvédség átfogó modernizációjához szükséges forrásokat.
• „A tartós béke, a konfliktusok és súrlódások nélküli világ egy illúzió, és súlyos árat fizetünk azért, hogy az örök béke színes Csipkerózsika-álmába ringattuk magunkat Európában.” 
• „A 2010-es évektől érezhetően több válsággal és konfliktussal szembesülünk, mint korábban.”
• Ukrajnában fegyverszünetre van szükség. „Az izraeli konfliktusnak a gyújtópontja viszont nem egy államok közötti háború, mert ami Izraelben történt, az a civilizációnk ellen elkövetett, barbár bestializmus.”
• „Magyarország és a magyar emberek nagyobb biztonságban vannak, mint más nyugati országok polgárai.”
• Ahogy az már többször elhangzott, támogatjuk Svédország NATO-tagságát. 
• Jövő év tavaszától legfeljebb kétszáz magyar katona fog szolgálni a száhelbeli országban, Csádban.
• „A csúcstechnika exportképes, keresett termék a világpiacon, márpedig mi egy csúcsminőségű magyar jövőért dolgozunk.” „A védelmi ipar ma már a magyar gazdaság motorjának új hengere.” 
• „Magyarország egy olyan szűk elitcsoport tagja lett a NATO-ban, akik képesek tartani a GDP-arányosan 2 százalékos védelmi költési arányt. Ráadásul mi már egy évvel a határidő előtt, vagyis idén elértük ezt.”
• „Olyan magyar haderő épül, amelyet komolyan kell vennie mindenkinek.”
• „A társadalom a liberális kormányok alatt egyre inkább eltávolodott a honvédelemhez kapcsolódó feladatoktól, a honvédelem, a hazafiasság fogalmától.” 
• Kérdezték a sorkatonaságról is a minisztert, amire a következő választ adta: „A harcászati kiképzésen továbbra is csak a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tartalékos állományának tagjai vehetnek részt. A Magyar Honvédséghez való csatlakozás önkéntes.” 

Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter nemrég bejelentette, jelentkezőket toboroznak a Lynx, azaz a Hiúz típusú páncélozott harcjárművel felszerelt lövészzászlóaljba. Megemelt illetményt kínálnak, a belépő őrvezetői szinten bruttó 737 ezer forintot jelent.

Az Országgyűlés egyébként november elején fogadta el a csádi katonai szerepvállalásról szóló határozati javaslatot. Ennek értelmében a Magyar Honvédség egy legfeljebb 200 fős, technikai eszközökkel, fegyverzettel, felszereléssel ellátott katonai kontingense a Csádi Köztársaság területére megy segíteni a stabilitás elérését.