Valamilyen oknál fogva a döntéshozók úgy félnek az elektromos roller mint közlekedési eszköz jogi szabályozásától, mint ördög a tömjénfüsttől. Nemrég az alkotmánybírák utasították vissza az e-rollerek használatára vonatkozó szabályozás érdemi alkotmányjogi vizsgálatát, míg a közlekedési miniszter újabb halasztást jelentett be: csak 2024 első felére ígérte a szabályozás kiegészítését, míg az új KRESZ-t egy-két évvel későbbre.
Másfél hónappal ezelőtt az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálat nélkül visszautasította egy debreceni férfinak az alkotmányjogi panaszát, amelyben az illető azt sérelmezte, hogy a bíróság olyan bűncselekmény (ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége) miatt vonta felelősségre, amelynek elkövetési eszközéről, azaz az elektromos rollerről a KRESZ nem is rendelkezik. Az alkotmánybírák többsége szerint azonban az indítvány nem tartalmazott olyan érvet, amelyet alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdésként lehetne értékelni, vagy amely felvetné a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kérdését.
A végzést aláíró tizennégy alkotmánybíróból ellenben hárman (Czine Ágnes, Márki Zoltán és Salamon László) különvéleményt fogalmaztak meg. Czine Ágnes például hangsúlyozta:
a Kúria arra rendelkezik felhatalmazással, hogy az elektromos rollerre irányadó jogszabályoknak egységesen alkalmazandó tartalmat adjon. Arra ugyanakkor nincs lehetősége, hogy a hatályos (büntető)jogi szabályozásból hiányzó valamely konkrét szabályt »bírói jogalkotással« pótolja.
Márki Zoltán szerint az eljáró bíróságok értelmezése valójában azt is jelenti, hogy a bizonyítás terhe átfordul, és nem a vádnak kell bizonyítani, hogy az elkövető a tilalom ismeretében szabályszegő volt, hanem a védelemnek kell bizonyítani, hogy a használt eszköz nem jármű.
Salamon László pedig úgy vélte, hogy felmerülhet az alkotmányos mulasztás megállapításának szükségessége is, ugyanis az elektromos rollerek használatával kapcsolatban kétségtelenül jogbizonytalanság érzékelhető.
Újváry Zsolt ügyvéd cikke arra hívja fel a figyelmet, hogy Magyarország uniós tagállam, így kötelezően alkalmazandó a 168/2013/EU-rendelet, amely előírja, hogy csak az minősül járműnek, amelynek ülése van. Tekintettel arra, hogy a legtöbb rollernek nincs ülése, az uniós szabály értelmében nem is minősül járműnek. Ha feltételezzük, hogy az elektromos roller az EU-szabályozás ellenére jármű, úgy azt a jelenleg hatályos KRESZ függelékének valamely más, tulajdonságaiban a hozzá legközelebb eső jármű-kategóriája alá célszerű venni – állítja az ügyvéd –, és feltételezni, hogy az ilyen járművekre vonatkozó közlekedési szabályokat tekintjük az e-rollerezőkre kötelező érvényűnek. A jogirodalom szerint az elektromos rollerhez a kerékpár és a kétkerekű segédmotoros kerékpár áll a legközelebb. Újváry szerint az elektromos roller nagyobb hasonlóságot mutat a kerékpárral, mint a segédmotoros kerékpárral, mert az e-roller a kerékpár műszaki adottságaitól, rendeltetésétől, használatától lényegesen nem tér el, hiszen a KRESZ alapján kerékpárnak minősül az a jármű is, amely 300 W-ot meg nem haladó teljesítményű elektromos motorral van felszerelve.
Még márciusban Révész Máriusz, az Aktív Magyarországért felelős államtitkár arról beszélt, hogy elkészült az e-rollereket érintő KRESZ-módosítás tervezete, amely szerint a 25 kilométer per órás végsebességű elektromos rollerekre, elektromos kerékpárokra ugyanazok a szabályok vonatkoznak majd, mint a kerékpárokra. Ez a szabályozás azonban csak a kis sebességű e-rollereket, segwayeket és a rollermegosztó szolgáltatások eszközeit érintené – tette hozzá –, mert ha a jármű végsebessége meghaladja a 25 kilométer per órát, már segédmotoros kerékpárnak minősül.
Ezt a módosítást az év első felére tervezték, ám a kormányzati átalakítások miatt a már elkészült jogszabály tervezete átkerült az Építési és Közlekedési Minisztériumhoz. Vagyis a végleges döntés Lázár János miniszter kezébe került, aki egy júliusi sajtótájékoztatóján közölte, hogy
megkezdték a KRESZ felülvizsgálatának előkészítését, mert az jelenleg nem ad megfelelő választ az elmúlt húsz évben megváltozott közlekedési rendre.
Mint kiderült, az általa vezetett Építési és Közlekedési Minisztérium a Belügyminisztériummal közösen vizsgálja felül a KRESZ szabályait, és az így elkészült tervezetet – a miniszter ígérete szerint – ősszel társadalmi vitára bocsátják.
Nos, mind a tervezetre, mind a belengetett társadalmi vitára egyelőre várni kell. Lázár ugyanis a héten tartott bizottsági meghallgatásán már a KRESZ kétlépcsős megújulásáról beszélt.
Magyarországon elkerülhetetlen rövid távon a KRESZ kiegészítése olyan közlekedési módok szabályozására, amelyek jelenleg nincsenek szabályozva, ilyen például a roller
– mondta a tárcavezető, hozzátéve, hogy a kiegészítés 2024 első fél évében jöhet. Ugyanakkor elengedhetetlennek nevezte, hogy legkésőbb 2025–2026-ban olyan új KRESZ-t fogadjanak el, amely igazodik az uniós trendekhez, valamint a megváltozott közlekedési szokásokhoz.
(Borítókép: Hartl Nagy Tamás / Index)