Beszámolt az Országgyűlés Igazságügyi Bizottságának az éves munkájáról Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Semjén Zsolt kormányfőhelyettes, tárca nélküli miniszter. A meghallgatásokon a Magyar Falu Program váltotta ki a legnagyobb indulatokat, de szóba kerültek a minisztériumi dolgozók elleni nyomozások, az egyházi ügyek és a Hazaváró program is.
Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a beszámolóját a területi közigazgatással, a kormányhivatalokkal kapcsolatos kitérővel kezdte, amely terület januárig tartozik a tárcához. Gulyás ismertette, hogy mind az ügyintézésekben, mind pedig a fogyasztóvédelmi területen jól működtek a hivatalok. Előbbibe beletartozik az Ukrajnából érkezők támogatása is, 40 ezer menedékkérelmet kellett elbírálniuk, de ennél jóval többen lépték át a határt, több mint 1,2 millióan. A kormány összességében 4,5 milliárd forinttal járult hozzá, hogy az ideérkező ukrán állampolgárok megfelelő ellátást kapjanak.
A miniszter szerint 2019 és 2023 között a Magyar Falu Programnak és a falusi csoknak köszönhetően 1200 településen állt meg az elnéptelenedés vagy indult meg a népességnövekedés, emiatt a falusi csok komoly siker, egyre többen gondolják úgy, hogy faluban is lehet egzisztenciát teremteni.
A civil támogatási rendszer támogatásaiból 2022-ben a Falusi Civil Alapban 4,7 milliárd forint állt rendelkezésre, és ebből 1439 pályázatot tudtak támogatni. A városiaknál pedig hasonló összegben, több mint ezer pályázatra fordítottak támogatást. Az Aktív Magyarországgal kapcsolatban több ezer kilométer kerékpárút újult meg, már a Balatonig is lehet biciklizni. Jövő évben a népegészségügyi termékadó legfeljebb 10 százalékát is fel lehet majd ajánlani az Aktív Magyarország számára, amelyből vándortáborokat is támogatnak, ezekben több tízezer gyermek vesz részt.
Fekete-Győr András (Momentum) a minisztertől megkérdezte, hogy Svédország NATO-csatlakozásával kapcsolatban az Orbán-kormány miért akadályozza a katonai szövetség megerősítését? Pontosan mi ebben a magyar érdek, mit várnak ezért cserébe, és kitől? Gulyás Gergely válaszában elmondta: Magyarország egy erős NATO-ban érdekelt, az összvédelmi képességet azonban Svédország tagsága érdemben nem befolyásolja. A miniszter ezzel kapcsolatban megjegyezte, ő személy szerint nem látott szinte semmilyen aktivitást Svédország részéről ebben a témában, sem a kormányfő, de még csak a nagykövet sem jött Budapestre tárgyalni erről.
A vendégmunkástörvénnyel kapcsolatban Fekete-Győr rákérdezett, hogy lesz-e nemzetbiztonsági átvilágítás a befektetési alapú engedélyekkel kapcsolatban. A miniszter válaszában úgy fogalmazott, hogy a benyújtott törvény a lehető legszigorúbb szabályozást jelenti. Nemcsak szakmaterületekre vonatkozik korlátozás, de országokra is, a családegyesítést pedig teljesen megtiltják. Gulyás ugyanakkor leszögezte: a vendégmunkásokat nem szabad összekeverni az illegális migránsokkal. Véleménye szerint az a külföldi, aki befektetni jön Magyarországra, egyrészt a legszigorúbb ellenőrzésen esik át, másrészt az, aki pénzt akar idehozni, az nem csak a jobb élet reményében érkezik.
Miért állították le a Modern Városok Programot? Pénzhiány miatt? Várható-e ennek újraindítása, mennyit spórolnak így, és hová csoportosítják ezt az összeget? Gulyás elmondta: minden elindult programot le fognak zárni, a beruházások elkészülnek. Nyolc évig tartott a program, amellyel ellenzéki vezetésű városokat is támogattak. A program helyére egyébként új fejlesztési támogatás lép majd. Megszorítások tehát továbbra sem lesznek.
Sebián-Petrovszki László (DK) kérdése az uniós pénzek hazahozatalára irányult, például arra, hogy ki a felelős amiatt, hogy még nem kapta meg az ország a forrásokat. Gulyás erre egyszerűen válaszolt: az ellenzéki képviselők a felelősek, akik olyan beadványokat fogadnak el Brüsszelben, amelyek a pénzek hazahozatalát akadályozzák. Szerinte ha az ellenzék segítene, ezek a pénzek már réges-régen itt lennének. A tárcavezető kiemelte: minden forrás meg fog érkezni ennek ellenére is.
Az ellenzéki képviselő a Magyar Falu Programmal kapcsolatban azt kérdezte: ezeknek a támogatásoknak a jelentős része miért fideszes irányítású településekre ment? Ezzel kapcsolatban felmerült, hogy jól költötték-e el ezeket a pénzeket, például sok településen a képviselő szerint BMW-ket, Audikat, sportkocsikat is vásároltak belőlük. Ez a téma erős vitát váltott ki az ülésen, a kormánypárti bizottsági tagok felszólalásaikban egyrészt védték a Magyar Falu Programot, másrészt a DK-s képviselő fejére olvastak korábbi ellenzéki véleményeket a témában. Gulyás Gergely ehhez már csak annyit tett hozzá, hogy a DK-s szakértők feltehetően nem pontos adatokkal dolgoztak, a kormány nem nézi, hogy mely település vezetői kire szavaztak, majd lediktálta a pontos adatokat is:
2865 nyertes településből 439-ben van csak fideszes polgármester.
Gulyás megjegyezte, hogy ötmillió forintért venni használt BMW-t még nem tűnik túlzónak, egy új Suzuki is többe kerül, de természetesen utánanéznek a dolognak. A programmal kapcsolatban elmondta: összességében szebbek lettek ezek a falvak, jobb ott élni.
Zajlik egy nyomozás több minisztériumi dolgozó ellen, amiben pályázati visszaosztások miatt merült fel gyanú, többek között Gulyás Gergely egyik főosztályvezetője ellen. A miniszter ezzel kapcsolatban elmondta: a gyanúsítottak többsége nem az állami szerveknél dolgozott, két főosztályvezetőt gyanúsítottak meg, egyet a Pénzügyminisztériumtól, egyet a Miniszterelnökségtől. A tárca egyébként mindenben együttműködik a hatóságokkal, és ez az ügy is jól mutatja, hogy működik az igazságszolgáltatás, akinél felmerült a gyanú, azt azonnal eltávolították a tárcától.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes elmondta: az állam és az egyház között nincs alá- és fölérendeltség Magyarországon. Az állam biztosítja a vallásszabadságot és a finanszírozást. Ez utóbbival kapcsolatban fontos feladat, hogy ne legyenek az emberek kettős adófizetésre kényszerítve. Emiatt van ugyanúgy finanszírozva az állami és az egyházi fenntartású iskola és kórház is. Semjén Zsolt szerint az egyházak közfeladatot ellátó szolgáltatása folyamatosan nő, még nagyobb igény is lenne az egyházi intézményekre Magyarországon, mint amit azok el tudnak látni. Az oktatásban 2010-től 2024-ig már a teljes közoktatás 16 százalékát egyházi iskolák adják, összesen már 260 ezer gyerek jár egyházi oktatási intézménybe. Állami iskolákban további 270 ezer gyermek jár még hittanra.
A nemzetiségekkel kapcsolatban elhangzott, hogy 2010 óta a hatszorosára növekedett a magyarországi nemzetiségek támogatása.
Fekete-Győr András a munkahelyi orvosi vizsgálatok eltörléséről érdeklődött, hogy miért volt erre szükség, mire használják majd az így felszabaduló kapacitásokat? Semjén Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta: a javaslat szerint lesznek olyan területek, ahol kötelező az üzemorvosi vizsgálat, a nehézgépkezelőknél, az élelmezésben dolgozóknál, tehát azoknál a területeknél megmarad, ahol észszerű. Ezenfelül pedig egyetlen cég sem lesz megakadályozva abban, hogy a saját hatáskörükben fenntartsák ezeket. A kérés egyébként a piaci szereplőktől érkezett, mert számos vállalatnak ez teher volt. Semjén Zsolt szerint ez nem egészségügyi kérdés, hanem inkább gazdasági, egyfajta bürokráciacsökkentésnek fogható fel.
A Hazaváró pontokkal kapcsolatban Sebián-Petrovszki László megjegyezte, korábban már volt egy program, a Gyere haza, fiatal!, amely keretében mindössze 105 fő költözött vissza, ez a képviselő szerint csúfos kudarc volt, be is zárták gyorsan. Az új programmal kapcsolatban azt kérdezte, hogy miért van erre most szükség, miben lesz más? A kormányfőhelyettes szerint ez nem azoknak szól, akik pár évig kint dolgoznak külföldön, hanem a diaszpórában élőknek, akiknek például állampolgárságot is kell intézni, vagy jogosítványát, diplomáját honosítani.
(Borítókép: Gulyás Gergely 2023. november 28-án. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)