Az egész Európai Unióban csökkentek tavaly a GDP-arányos egészségügyi kiadások, Magyarországon is romlott a helyzet, és hátrébb csúszott a 24-es mezőnyben.
A tavalyi évben uniós szinten a betegbiztosítási és egészségügyi kiadások 8,1 százalékot tettek ki a GDP százalékában mérve, ez 0,4 százalékpontos csökkenést jelent a megelőző évhez képest.
Igaz, ez a mutató Szlovéniában és Luxemburgban emelkedett, Cipruson pedig változatlan maradt. Mindenhol máshol azonban csökkent – írja az Euronews az Eurostat legfrissebb jelentése alapján.
A legnagyobb mértékű esést Bulgáriában figyelték meg, ezt követi Magyarország, majd Litvánia és Írország.
A legtöbbet Franciaország költötte egészségügyi kiadásokra (GDP-jének csaknem 10 százalékát), de Németország, Szlovénia, Ausztria és Belgium sem sokkal maradt el tőle.
A többi ország, így Bulgária, Írország, Magyarországon, Litvánia és Észtország viszont a legkevesebbet költő országok közé tartoznak a maguk 4,2 és 4,7 közötti GDP-százalékukkal.
Magyarország (4,7 százalék) tehát továbbra is sereghajtó, és az adatok szerint a tavalyinál is rosszabb a helyzet, mivel Észtország (4,8 százalék) és Litvánia (4,7 százalék) is megelőzte.
2022-ben már csak Írországban és Bulgáriában költött kevesebbet az állam egészségügyi ellátásokra, mint Magyarország a szociális védelmi kiadásokra vonatkozó korai becslésekből származó adatok alapján.
A magyar egészségügy legnagyobb problémájára legutóbb Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) új elnöke hívta fel a figyelmet, aki arról beszélt az Indexnek adott interjújában, hogy a magyar kormánynak nyilvánossá kellene tennie azokat a terveit, amelyek az egészségügy átalakítását tartalmazzák.
Különös tekintettel arra, hogy megtudjuk, biztosított lesz-e olyan állami egészségügyi ellátás, ami minden magyar problémájára megoldást nyújthat.
Álmos Pétert november 25-én választották meg a Magyar Orvosi Kamara új elnökének. A küldöttgyűlésen 192-en szavaztak érvényesen, ebből 109 szavazatot kapott Álmos Péter, Kozma Gábor pedig 83-at.