A NEAK vezetője két hete már a Magyar Kórházszövetség konferenciáján is beszélt arról, hogy 41,5 ezren várakoznak műtétre Magyarországon, közülük 23,5 ezren több mint 60 napja – közülük sokan csípő-, térd- és gerinc-, vagy szürkehályog-műtétre várnak.

Az Economx most interjút készített Kiss Zsolttal, aki a lapnak elmondta, hogy a 2012-ben általuk létrehozott várólistarendszer 2019-ig jól működött, és 80 ezerről 25 ezerre sikerült csökkenteniük a várakozó betegek számát. A koronavírus-járvány alatt keletkezett, 41 500-as „elmaradást” azonban még be kell hozniuk.

„A rendszer komplexitását jól mutatja továbbá, hogy körülbelül 230 ezer műtétet követ nyomon valós időben évente. Ezzel a fejlesztéssel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országok között azt mondhatom, hogy szinte egyediek vagyunk. Ez nagyon komplex rendszer. Nagy-Britannián kívül – ahol csak a járványhelyzet után, reagálva a tapasztalatokra vezették be – nem nagyon van ilyen” – mondta a várólistákról Kiss Zsolt. Hozzátette: 

A NEAK célja az, hogy a várólistáknál egy normalizált helyzetet hozzon létre. Számszerűsítve azt mondanám, hogy 36 800 várakozó, akiket hatvan napon belül el is látnak az intézmények, megfelelő helyzet lenne.

Megjegyezte azt is, hogy három műtéttípus – a kiterjesztett gerincműtétek, valamint a térd- és csípőprotézis-műtétek –  kivételével a kórházak teljesíteni is tudták az éves elvárást. Kiss Zsolt később azt is hozzátette: 

Nekünk az fáj a legjobban, hogy idén hatezer műtét ragadt benn, vagyis ennyi beteg ellátása nem valósult meg – és nem azért, mert nem volt rá forrás.

Mint mondta, idén szeptemberben minden kórház kapott pluszforrást. „Nem találjuk ennek az egésznek a tényleges hátterét, mert ez önmagában nem magyarázható az orvos- és a szakdolgozóhiánnyal. Nincs eszközhiány, a lejárt kötelezettségállomány – vagyis a kórházi adósságok – ugyan okozhatnak féket a gazdasági vezetők gondolkodásában, de ez sem állhat az elmaradt műtétek hátterében. Mert, ha egy kórháznak van egy nagyobb tartozása, de az egészségbiztosító által van még szabad műtéti kerete, akkor neki az lenne az érdeke, hogy több műtétet végezzen el, mert ez a pozícióját javíthatja” – mondta. 

Az interjúban szóba került az is, hogy a kórházak október végi adóssága 125 milliárd forint volt. Egy kórházkonszolidációs rendelettel ebből 90 milliárd forintnyi terhet levesz a vállukról az állam, de így is 35 milliárdos tartozással indítják az intézmények a jövő évet – erősítette meg Kiss Zsolt, megjegyezve, történt egy jelentős változás annak érdekében, hogy „a működési egyenlőtlenségek kikerüljenek a rendszerből, továbbá a kórházak rezsiveszteségét is elengedik, ami közvetett módon egy jelentős többletforrást jelent a kórházak felhalmozódó tartozásállományában”.

A NEAK vezetője arról is beszélt, mekkora lemaradást kell behozni a fekvőbetegek ellátásában, majd hozzátette azt is, hogy a csípőprotézis esetében 14 700 az éves műtétszám, most 7600-an várakoznak, ott sem teljesül a két hónapos várakozási idő, hanem sokkal többet kénytelenek várni a betegek.