A kormányhivatalok december 27-e és január 1-je, míg a bíróságok december 24-e és január 1-je között szünetet tartanak. Ezzel együtt sem áll le teljesen a közigazgatás és az igazságszolgáltatás. 2024-ben pedig még ennyire sem, mert bár a törvényi lehetőség adott, a kormány jövőre csak téli igazgatási szünetet tervez, nyárit nem. Mutatjuk, hogy mi lesz.
Az Országgyűlés május 23-án fogadta el az igazgatási szünetről szóló 2023. évi XXVI. törvényt, amelynek célja a közfeladatok ellátásáról való állami és önkormányzati gondoskodás, valamint a közfeladatok ellátásában részt vevő foglalkoztatottak pihenéshez való jogának összehangolt biztosítása.
A törvény érdekessége, hogy az igazgatási szünet elrendelésére feltételes módot használ.
A szabályozás szerint ugyanis a kormány nyári, illetve téli igazgatási szünetet rendelhet el, és ezt a rendeletét a tárgyévet megelőző december 15-éig ki kell hirdetni. Vagyis ha december közepéig nem születik ilyen jogszabály, a következő évben nem lesz központi igazgatási szünet.
Nos, úgy néz ki, 2024-ben is lesz, igaz, a kormány rendelettervezete szerint csak jövő év végén, mégpedig háromnapos, 2024. december 30. és 2025. január 1-je között, amelyből január 1-je egyébként is munkaszünet. Persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy jövőre december 24-e és 29-e között (keddtől vasárnapig) lesz egy hatnapos hosszú hétvége is.
Nyári igazgatási szünetet viszont jövőre sem tervez a kormány, ahogy a leállás idén is elmaradt.
Az év végi pauza most rövidebb lesz, mint a tavalyi, amikor december 22-től egészen január 6-ig tartott, hiszen a kormányrendelet szerint 2023-ban a téli igazgatási szünet december 27. és január 1. között lesz.
Ez a hat nap viszont a gyakorlatban tízet jelent, hiszen már december 23-án, szombaton sem nyit ki a legtöbb kormányhivatal, de azért a halaszthatatlan közfeladatokat és hatósági teendőket az igazgatási szünetben is ellátják az ügyfélszolgálatok.
Aki azonban teheti, az előre tervezhető ügyeit még december 22-ig intézze el, és az igazgatási szünet alatt csak a legsürgősebb esetekben keressék fel a nyitva tartó kormányablakokat.
A törvény alapján az igazgatási szünetben nem kell biztosítani, hogy az elektronikus ügyintézés keretében a hivatali tárhelyre érkezett üzeneteket minden munkanapon átvegyék. Fontos azt is tudni, hogy a szünet nem számít bele a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe, valamint az eljárások szünetelésének időtartamába.
Ami az önkormányzatokat illeti, a kormányrendeletben meghatározott időszakra igazgatási szünetet rendelhet el
A bíróságok téli ítélkezési szünetéről is magas szintű jogszabály, a polgári parrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezik. Elnevezése ellenére az ítélkezési szünet nem egészen azt jelenti, hogy azokban a napokban a bíróságokon teljesen leáll a munka.
A szünet december 24-től január 1-ig tart, és erre az időszakra nem lehet tárgyalást kitűzni.
A polgári ügyek esetében a szünetnek a határidő számításánál van jelentősége. A polgári peres ügyekben ugyanis – bizonyos kivételekkel – a határidőkbe nem számít bele az ítélkezési szünet időtartama. Ha pedig a hónapokban vagy években megállapított határidő az ítélkezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel.
Ahogy a jogban oly gyakran, itt is vannak kivétek. A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is az alábbi esetekben:
A polgári pereken kívül a közjegyzők előtti fizetési meghagyásos eljárásokban sem ketyegnek a határidők.
Büntetőügyekben viszont a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. Ilyenkor is eljárnak a büntetőbírák:
Indítvány alapján a bíróság dönt a kényszerintézkedések alkalmazásáról, például a letartóztatás elrendeléséről vagy a gyanúsított szabadlábra helyezéséről.
A bíróságok ítélkezési szünetben is fogadják az elektronikus ügyfélkapun keresztül vagy postai úton megküldött beadványokat, de a portájukon elhelyezett gyűjtőládákban személyesen is mód van a beadványok benyújtására.
Az Alkotmánybíróság tájékoztatása szerint a testület december 20-tól január 5-ig tart ítélkezési szünetet, melynek időtartama az ügyrendben meghatározott határidőkbe nem számít bele. Nem érinti azonban a szünet az alkotmánybírósági törvényben megállapított határidőket, így például az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló 60 napot, vagy a hiánypótlás határidejét. Az ügyrend szerint egyébként az Alkotmánybíróság elnöke elrendelheti bármely ügy soron kívüli elbírálását, ami azt jelenti, hogy az eljárási cselekményeket haladéktalanul foganatosítani kell.
(Borítókép: Vasvári Tamás / MTI)