Iskolai bántalmazás elleni kampányt tartott novemberben a Sokszínű Magyarországért Képviselői Csoport. Az akció fő célkitűzése a probléma felszámolása és az áldozatok védelme volt. A mintegy húsz ellenzéki politikust tömörítő képviselői csoport lapunk megkeresésére arról tájékoztatott: a ,,LÉPJ FEL! – közösen az iskolai bántalmazás ellen” kampányt azok a belsős kutatások és felmérések hívták életre, melyek azt mutatták, hogy a hivatalos adatok rendkívül félrevezetőek. A jelenlegi rendszerben a problémák a legtöbb esetben már el sem jutnak a szülőkhöz, pedagógushoz, de a gondokról jellemzően még az erre hivatott szakemberek sem értesülnek.

Szinte kizárt, hogy szociális munkáshoz, vagy adott esetben iskolapszichológushoz eljussanak az érintettek, ugyanis az a tapasztalatunk, hogy vagy nincsenek a magyar iskolákban, vagy ha vannak is, akkor nagyjából 1000-2000 tanulóra jut egy iskolapszichológus. Ez az arány elkeserítő

– jelentették ki lapunknak a képviselők, hozzátéve, hogy mindemellett a pedagógusok is túlterheltek, ami szintén gátat szab a problémák időben történő azonosításának.

A képviselői csoport hangsúlyozta: szakpolitikai oldalról a prevenció lenne a legfontosabb, szakmai beszámolók alapján ugyanis a magyar iskolák mintegy 20 százaléka nem rendelkezik egységes vagy bármilyen tervvel az iskolai bántalmazás és zaklatás megelőzésére, kezelésére.

„Ezen felül a magyar kormánynak nincsen egységes szakpolitikája arra nézve, hogyan lehet központilag kezelni a bántalmazó eseteket: se prevenció, se áldozatvédelem” – jegyezték meg.

A statisztikák mögött nem látszanak a személyes tragédiák, történetek

Arra a kérdésre, hogy pontosan kiknek szólt a kampány, úgy feleltek, hogy alapvetően három csoportot jelöltek ki, de az érintettek köre ennél valójában jóval szélesebb.

„A kormányzat politikája pont azon alapszik, hogy társadalmi törésvonalak mentén meg akarja osztani az amúgy is polarizált társadalmat. Jól látható és lekövethető, hogy a politikai közbeszéd hatására a mindennapokban normalizálttá vált a homofóbia, a romagyűlölet és antiszemitizmus” – fogalmaztak.

Kiemelték: talán a legijesztőbb az egészben az, hogy ma Magyarországon – néhány családvédő szolgálat, civil szervezet, alapítvány és S. O. S.-vonal kivételével – nincsen egységes preventív védőháló a már bekövetkezett bántalmazás áldozatainak segítésére és a bántalmazó mediálására.

A statisztikák mögött sokszor nem látjuk a személyes történeteket és tragédiákat. Azonban az elmúlt fél évben eddig hat olyan eset került nyilvánosságra, ahol egy fiatalkorú azért dobta el az életét, mert iskolai bántalmazás áldozatául esett

– mutatott rá a képviselői csoport, mely a közmeghallgatások mellett egy online felületet is létrehozott annak érdekében, hogy a problémák a felszínre kerüljenek.

Összességében az látszik, hogy az elmúlt időszakban több fiatalt is kiközösítettek közéleti szerepvállalás miatt, és az érintettek az iskola részéről semmilyen támogatást nem kaptak. Sőt, több olyan esetre is fény derült, amikor az oktatási intézmény helyezett nyomást a fiatalokra, azt kérve, hogy a saját vagy akár az iskola közösségének érdekében hagyjanak fel az ilyen jellegű tevékenységekkel.

Noha a képviselői csoport a beérkezett olvasói leveleket csak a következő hetekben összesíti, néhány tipikus esetet már előzetesen megosztottak lapunkkal:

• Egy iskolában azért ért bántalmazás egy diákot, mert a szülei nehéz anyagi helyzetük és alkoholproblémáik miatt elhanyagolták gyermeküket, akinek így általános iskolásként nem volt lehetősége közösségi programokban részt venni, soha sem volt rendes ruhája, uzsonnája és felszerelése. Társai cikizték emiatt, és a bántalmazásuk elől nem tudott hova menekülni, segítséget nem kapott senkitől. Mai napig durva traumaként viseli élete korai szakaszában ért sérelmeit.
• Vidéki város iskolájában, amikor ráeszmélt arra egy diák, hogy nem heteroszexuális, és a társaival való beszélgetések nyomán megpróbálta kideríteni, vajon mi történik vele, akkor nemhogy nem fogadták el, hanem teljes mértékben kiközösítették, megbélyegezték. Sem kortársaitól, sem az iskolától nem kapott segítséget. Sőt, nemcsak az iskolában, de a falujában is sokszor rákiabálva „b*zivirágnak”, beteg embernek, selejtnek, fertőzőnek titulálták. A falut, ahol született, és amelyet szeretett, el kellett hagynia az egyre durvább közbeszéd miatt. Csak fiatal felnőttként értette meg, milyen jelentősége volt annak, ahogyan bántak vele. Bár ma már szeretetteljes környezetben él párjával, a mai napig terápiára jár az őt ért bántalmazások miatt.
• Vidéki nagyvárosban volt olyan fiú, akit nemrég politikai véleménye miatt közösítettek ki. Többször részt vett diáktüntetéseken, melyet a Facebookon is közzétett, de ezt egyre kevésbé nézték jó szemmel tanárai, akik többször kérték: hagyja abba, mert ők is féltek a retorzióktól. Szerencsére ennek a diáknak volt annyi lehetősége, hogy nem kellett a mai napig sem feladnia véleményét, meghunyászkodni, hanem folytathatta mindazt, amiben hisz. De ahogyan fogalmazott: sok társa azért, hogy a kistelepülésen, ahol élniük kell, ne közösítsék ki, inkább felhagyott a közélettel való foglalkozással.
• Több fiataltól érkezett olyan vélemény, hogy saját kortársaik áldozatául esnek azok a kiskorúak, akik egészségügyi problémájuk vagy épp külső megjelenésük miatt nem illenek bele a társadalom által elvárt képbe. Ezeknek a fiataloknak gyakran nemcsak saját magukkal kell megküzdeniük, de az őket bántalmazókkal is.

Az ilyen és ehhez hasonló történetek miatt a képviselői csoport határozattervezetet készít, melyben felszólítják a kormányt egy egységes stratégia kidolgozására és annak azonnali végrehajtására. Ezen felül egy részletes törvénymódosító javaslatot is benyújtanak a területhez kapcsolódóan, ehhez a kampány tapasztalatait, valamint a közmeghallgatások és az olvasói levelek észrevételeit is felhasználják.

„Reméljük, a kormánypárti politikusok ráeszmélnek, hogy a probléma valós, és erre nem ideológiai alapon egy »genderlobbi« vagy »baloldal« választ adnak. Itt az ideje, hogy valós párbeszédet folytassunk!” – nyomatékosították.

Több célt is megfogalmaztak 2022 őszén

Mint ismert, a Sokszínű Magyarországért Képviselői Csoport 2022 októberében jött létre öt párt, a DK, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – ZÖLDEK összefogásával eredetileg azzal a céllal, hogy megmutassák a hazai LMBTQ-közösségnek: nincsenek egyedül, amíg ők itt vannak, és amíg még van beleszólásuk a politikába.

A mintegy húsz politikust magában foglaló képviselői csoport úgy véli: ez a lépés azért volt indokolt, mert a kormánypártok az elmúlt több mint egy évtizedben „felszámolták az emberi és LMBTQ-jogokat, felszámolták az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, normalizálták a politikai közbeszédben a homofóbiát és gyűlöletbeszédet, bevezették a propagandatörvényt, és megtiltották a jogi nemváltás lehetőségét”.

Éppen ezért a megalakulásuk után célul tűzték ki diszkriminatív törvények identifikálását, az alternatívaképzést, az iskolai bántalmazás felszámolását és az Egyenlő Bánásmód Hatóság visszaállítását. A képviselői csoport szerint ma már jól látszik, hogy az LMBTQ-közösségeken túl más kisebbségeknek is segítséget kell nyújtani, ezért a munka tovább folytatódik.

Mint ismert, az elmúlt években a kormány iskolaőrséget vezetett be, valamint szigorított a gyermekvédelmi törvényen, de a képviselői csoport szerint ezek az eszközök nem vezettek eredményre.

„Ha önt vagy ismerősét erőszak éri a kapcsolatában, vagy ha valakiről úgy véli, emberkereskedelem áldozata lett, akkor hívja az Országos Kríziskezelő és információs Telefonszolgálatot a belföldről ingyenes 06-80-20-55-20-as számon vagy a nap 24 órájában ingyenesen hívható Áldozatsegítő Vonalat a 06-80-225-225-ös számon.

Személyesen az Önhöz legközelebbi Áldozatsegítő Központban kérhet segítséget, az Áldozatsegítő Központok címlistája itt található:  http://vansegitseg.im.gov.hu

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala szerda kivételével minden hétköznap 18 és 22 óra között ingyenesen hívható a 06-80-505-101-es telefonszámon.”

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)