„Arra számítunk, hogy december közepére lesznek 200 ezres napi csomagszámaink is” – nyilatkozott a karácsony előtti nagy rohamról Balczó Barnabás. A Magyar Posta egy évvel ezelőtt kinevezett elnök-vezérigazgatója az Indexnek elárulta: komoly fejlesztéseket hajtanak végre, mert 2024-ben szeretnének kilépni a nemzetközi piacra. Hozzátette: év végéig 250 aláírt postapartnerségi szerződésük lesz. Nagyinterjú.
A Magyar Posta 42 éves elnök-vezérigazgatóját többek között arról is kérdeztük, hogy
A szolgáltatások fejlődését és liberalizációját alapozta meg a 2012-ben elfogadott postatörvény. Össze tudja hasonlítani az évtizedekkel ezelőtti Magyar Postát a mostanival?
A legfontosabb, hogy a Magyar Postának 2013-tól az európai liberalizált piacon kell megállnia a helyét. A másik fontos tényező, hogy az elmúlt évtizedekben jelentősen megváltoztak a szokások: a lakosság digitalizálódik, és ma már csak ritkán küld képeslapokat és leveleket. A statisztikák szerint manapság egy magánszemély csupán egy levelet ad fel évente. A napokban került a kezembe egy 1983 november 7-ei újság, amelyben az állt, hogy a Magyar Posta készül az év végi nagy forgalomra: akkor az egy-két millió levél helyett ötmillió levél ment naponta.
Tehát 40 év alatt a levélforgalom csaknem az ötödére esett vissza. Mostanság kik leveleznek?
Idén körülbelül 410 millió levelet kézbesít a posta, többségében hivatalos leveleket. Minden elment az online, a digitalizáció irányába. A Magyar Posta különleges helyzete abból is adódik, hogy hozzánk elsősorban az offline ügyfélkör tartozik.
Ön hogyan határozná meg a Magyar Postát: inkább egy közszolgáltatást ellátó állami cégnek, vagy egy versenypiaci szereplőnek?
Ez egy nagyon fontos kérdés, amire nincs kizárólagos válasz. A 410 millió levél évente ugyanennyi ügyfélkontaktot is jelent. Amikor a Magyar Posta jövőjét tervezgetjük, bizony beszélnünk kell a digitalizációról és a logisztikai fejlesztésekről. De egy dologról nem szabad elfeledkezni: a területi közigazgatás mellett az egyetlen kritikus infrastruktúra a Magyar Posta. Egy koronavírus-világjárvány után és egy háborús helyzettel a szomszédban talán nem kell magyarázni, hogy vis maior helyzetben a Magyar Posta az egyetlen olyan vállalat, amely közvetlen kapcsolatot tud tartani az állampolgárok és az állam között. Innen is szeretném megköszönni minden munkatársamnak, minden postásnak az elmúlt időszakokban nyújtott kiemelkedő teljesítményét.
Milyen vis maior helyzetre gondol?
Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de ha valamilyen oknál fogva a digitális csatornákat átmenetileg nem tudnánk használni, vagy azok, akik nem kívánják ezt a csatornát igénybe venni, hogyan kapnák meg a nyugdíjat, a gyest vagy a gyedet? Az állam szempontjából bizony komoly rizikót jelenthet egy-egy ilyen vészhelyzet. Amikor digitalizációról és modernizációról beszélünk, sokszor elfeledkezünk arról, hogy a posta hálózata valójában milyen fontos és nélkülözhetetlen.
Egy évvel ezelőtt kapott felkérést Nagy Márton minisztertől. Milyen feladatokkal és célokkal bocsátotta önt útjára?
Úgy fogalmazott, hogy építsünk egy XXI. századi ügyfélközpontú és digitális postát. A posta a közigazgatási rendszer mellett a magyar irányítási államrezon legfontosabb eleme. A digitalizáció végrehajtásával – e-közmű, e-posta, e-csekk, díjnet – létre fog jönni az e-közigazgatás melletti legfontosabb digitális platform a magyar állam és polgárai között. Véleményem szerint egy magabíró és önerős ország csak magabíró és önerős vállalatokon nyugvó gazdaságon alapulhat. Olyan pénzügyi struktúra kell, amely eltartja a hagyományos postai szolgáltatásokat, a cél, hogy a Magyar Posta 100 százalékban saját erőből, önfinanszírozásból tudjon működni. Minden lépésünk: a bevételekből a szolgáltatások minőségének folyamatos javítása, állampolgárok mellett a több mint húszezer munkavállaló elégedettségének növelése, az exporttevékenység erősítése, külföldi piacokon való megjelenés, középtávon ezt a célt szolgálja. Ez Nagy Márton miniszter úr elvárása, azaz a tulajdonosi elvárás is a postával szemben.
Ebbe belefér, hogy a koronavírus-járvány alatt kis postahivatalokat zártak be?
Az utóbbi évek rengeteg változást hoztak a posta életébe. Az energiaköltségek emelkedése, valamint a postai dolgozók bérfelzárkóztatásának idei megkezdése plusz 30 milliárdot jelentett a büdzsénknek. Kötelességünk volt a hálózatot optimalizálni, és lépéseket kellett tennünk, hogy rentábilisan tudjuk működtetni a rendszert. Vajon egy 50 ezres városban indokolt-e 12-13 postahivatalt működtetni? A vásárlási szokások változásával nagyon sokan szinte napi szinten fordulnak meg plázákban és szupermarketekben. Miért ne lehetne ilyen helyeken postákat üzemeltetni? Ezért mi a postapartnerségben láttunk lehetőséget. Az eddigi visszajelzések egyértelműen pozitívak.
A kis posták bezárása inkább a falvakban jelent problémát. A kormányzat egyik célkitűzése, hogy megállítsa a kistelepülések elnéptelenedését. Egy postahivatal megszűnése azonban érvágás az egyébként is sok problémával küzdő falvaknak.
Sem az unió, sem a magyar szabályozás nem kötelez minket ennyi postahivatal fenntartására. Az új típusú postapartneri programunk februári meghirdetésével egy win-win megoldással álltunk elő. Nem csupán egy jutalékalapú bevételt határoztunk meg, hanem egy minimális fix összeget is, ami egy 1500 fős településnél a minimálbért jelenti. Ezt az összeget akkor is megkapja a helyi vállalkozó – aki például élelmiszerboltot vagy patikát üzemeltet –, ha csak az összeg töredékére lenne jogosult. Ráadásul a postapartnerség az adott kereskedelmi egységet fel is értékeli.
Hány vállalkozással szerződtek eddig?
Februárban hirdettük meg, és már mintegy 200 új típusú postapartnerséget meg is nyitottunk. Év végéig pedig 250 aláírt szerződésünk lesz már.
Apropó, kis posták! Van még olyan hivatal, ahol nem történt meg a digitalizáció?
Folyamatosan törünk előre, az ország minden egyes pontján magas minőségű és színvonalú szolgáltatást akarunk nyújtani. 2023 elején még 303 úgynevezett manuális posta volt, ahol nem az informatikai rendszer, hanem a „kockás füzet” volt az irányadó. Év végéig ezeket a hivatalokat is bekapcsoljuk az IPH-rendszerbe (Integrált Postahálózati Rendszer). Ráadásul 1200-1300 településen úgynevezett egyérintős járatrendet vezettünk be, amivel mintegy 4 millió kilométernyi üzemanyagot takarítunk meg évente.
Belgiumban a Holland Posta terjeszkedik, Szlovéniában pedig az Osztrák Posta van jelen. Magyarországon lesz a postának versenytársa?
A Magyar Posta egy egyetemes postai közszolgáltatásról szóló szerződést kötött a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal. Az egyetemes szolgáltatás azt is jelenti, hogy nemcsak a nagyvárosokban, hanem minden egyes kistelepülésre is kézbesítünk. Tehát lehetnek alternatív postai szolgáltatók, akik adott esetben bizonyos vállalatoknak bizonyos leveleket kézbesítenek, de alapvetően itt országos szinten nincsen versenytársunk.
A Magyar Postának vannak terjeszkedési ambíciói?
Igen, tervezzük, hogy a Magyar Posta külföldön venne át szolgáltatásokat. El kell azonban mondanom, hogy az elmúlt időszakban fejlesztettük a 17 egységből álló depóhálózatunkat, ami ingatlanfejlesztést és gépesítést is jelent. Modernizáltuk a flottánkat, elektromos gépjárműveket vásároltunk, valamint bővítettük a 0–24 órában működő csomagautomata-hálózatunkat is. Jelenleg 550 automatánk van, de a jövőben tervezzük a hálózat jelentős bővítését.
Konkrétan milyen szolgáltatásokkal tud a Magyar Posta labdába rúgni külföldön?
A logisztikai versenypiaci szolgáltatásunkkal tudunk külföldi aktivitást elérni elsősorban. Egyrészt jelentősége van a külföldről bejövő harmadik országbeli áruknak, itt elsősorban Kínára vagy a távol-keleti országokra gondolok. Ebből a szempontból Magyarország egy jó lokáció, egy jó központi helyszín.
A logisztika melyik területén tudnak jó alternatívát adni a versenytársakkal szemben?
Az e-commerce magába foglalja az e-kereskedelmet, a raktározási, visszárukezelési és csomagolási részt, valamint a házhoz szállítást. A Magyar Posta ebben a hármas szerepben eddig a házhoz szállításban volt jelen a piacon. 2022-ben azt a döntést hoztuk, hogy belépünk a fulfillmentpiacra is.
Mit jelent pontosan a fulfillment?
Gyakorlatilag robotizált bérraktározást jelent. Azoknak a vállalatoknak, webshopoknak, amelyek naponta nagy számban értékesítenek termékeket, mi egy költséghatékony megoldást tudunk ajánlani. Ez a komplex raktárlogisztikai szolgáltatás azt jelenti, hogy hozzánk szállítják be a vállalat vagy webshop termékeit, mi azokat raktározzuk, csomagoljuk és postázzuk is az adott árucikket megrendelők címére. A mi számunkra ez azért jelent lehetőséget, mert a házhoz szállítással és a raktározással egy komplett csomagot tudunk kiajánlani az ügyfeleknek, akik egy partnerrel látják el ezt a szolgáltatást. Úgy gondoljuk, hogy ez a fulfillmentszolgáltatás már önmagában alkalmas arra, hogy külföldre kiterjesszük.
Mikor és milyen országokkal terveznek?
Elsősorban a határos országokban gondolkodunk, és már 2024-ben lépünk. A Magyar Posta 2017 óta foglalkozik ezzel a kérdéssel. Tavaly úgy döntöttünk, hogy mindenképpen lépnünk kell. A posta 10 hónap alatt végezte el a fulfillmentfejlesztéseket. Ez nagyon komoly teljesítmény!
Közelegnek az ünnepek, és ez az időszak komoly kihívást jelent a postának. Felkészültek?
A karácsony kiemelt időszak a Magyar Posta és az összes logisztikai vállalat életében. Azt megtanultuk, hogy a karácsonyi időszakra időben fel kell készülni. Ezért idén nyár közepétől október végéig tartottunk egy „tesztidőszakot”: vállaltuk, hogy minden egyes belföldi csomagot egy munkanapon belül kiszállítunk. Amennyiben – a posta hibájából – ez nem történik meg, vállaltuk, hogy a teljes viteldíjat visszafizetjük a panaszosnak. A rendszer jól vizsgázott. A csomagok 95-98 százaléka egy napon belül a címzetthez ért. Talán 250-300 ezer forintot fizettünk csak vissza, ami nem sok tanulópénz. Fontos megjegyezni, már nyáron is tapasztaltuk, hogy voltak olyan napok, amikor 130 ezer csomagot kellett kiszállítani. Ez a mennyiség inkább az év végére jellemző. Arra számítunk, hogy december közepére ezek a számok abszolút rekordokat fognak döntögetni, és nem kizárt, hogy lesznek 200 ezres napi csomagszámaink is. A Magyar Posta felkészült az év végi rohamra.
(Borítókép: Balczó Barnabás. Fotó: Szollár Zsófi / Index)