Index Vakbarát Hírportál

Több magyar iskolában is tarol már a svédasztalos menza

2023. december 4., hétfő 13:33

Enyedi Csaba, a Hungast kommunikációs igazgatója a közétkeztetéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét a Magyar Nemzetnek. Szerinte a jogszabályi környezet betartása mellett nem könnyű megfelelni a szülők és a gyermekek igényeinek sem. A cég közel egy éve tesztel egy svédasztalos megoldást, hogy a fogyasztói elégedettség magasabb lehessen, az ételpazarlás pedig csökkenjen, miközben sokkal egészségesebb társadalmat nevelhetnek ki a menzák.

A svédasztalos, vagyis a szabad szedéses menza lehetőségét a Hungast még tavaly, az előző tanévben kezdte el tesztelni. Az ország legnagyobb közétkeztetési cége eddig negyven intézményben alakította ki, illetve át a menzákat, hogy a fiatalok maguk döntsék el, miből és mennyit esznek – írja a Magyar Nemzet.

Ezeken a menzákon szélesebb kínálatból, kétféle menü közül választhatnak a gyermekek, miközben egy hidegszortiment is a kínálat része, ha esetleg egyik sem tartozik a kedvenceik közé – fogalmazott Enyedi Csaba a lapnak. 

A Hungast kommunikációs igazgatója kiemelte: bár az eddigi tapasztalatok ugyan nagyon jók, mégis számtalan kihívás elé állítja őket, ugyanis a jogszabályi követelmények mellett a szülői és a gyermekek elvárásainak is meg kell felelniük, ami nem könnyű.

Mindez ráadásul egy igen költséges beruházást is igényel, hiszen másfajta pult- és tálalókialakításra van szükség a szabad szedéses étkeztetés esetén, valamint nagy fokú konstruktivitást a pedagógusok részéről

– árulta el Enyedi Csaba, aki arra is kitért, hogy a közétkeztetés továbbra is alulfinanszírozott. 

Korábban, amíg nem volt táplálkozás-egészségügyi rendelet, addig a közétkeztetőknek és az intézményfenntartóknak mindössze annyi volt a feladatuk, hogy a viszonylagos fogyasztói elégedettséget elérjék a lehető legkedvezőbb áron. Ma már szó sincs erről, hiszen megannyi jogszabályi feltételnek kell eleget tennünk: a rendelet például azt is meghatározza, hogy melyik ételből mennyit adhatunk, így hiába imádják a gyermekek, tésztafőételeket kéthetente csupán kétszer kínálhatunk, és az ételkészítés során naponta felhasználható só-, valamint cukormennyiség is végletekig lecsökkentett benne

– mondta.

Szerinte érdekes, hogy a szülők jelentős része ragaszkodik ahhoz, hogy mindennap legyen leves a menzákon, viszont a gyerekek nem igénylik ezt. Közben a gyermekek túlnyomó része otthon nem eszik, sőt nem ismeri az otthon elkészített, hagyományos ételeket, többnyire a feldolgozott gyorsételek határozzák meg az étkezési kultúrájukat.

Azt látjuk, hogy az 1980 előtt születettek ragaszkodnak a levesekhez, a 1980–1990 között született szülők szeretik, de nem feltétlenül gond nekik, ha helyette gyümölcslé kerül a menübe, míg az 1990 után születetteknek egyáltalán nem fontos ez a fogás. Ami pedig a gyerekeket illeti, tekintve, hogy milyen kevés idejük van ebédelni, még ha jó szívvel el is fogyasztanák, egyszerűen nincs idejük megvárni, hogy kihűljön, hiszen a rendelet szerint (ételbiztonsági szempontok miatt) 63 fok felett kell a levest kínálni. Ha pedig mégis sikerül megenniük, a másodikra, ami táplálóbb, tartalmasabb tápanyagokban is, vagy nem marad idő, vagy nem marad hely a gyomrukban

– mutatott rá Enyedi Csaba.

Szeretné emiatt a cég edukációs jelleggel tájékoztatni a szülőket, hogy a levesen túl is van élet, illetve az is fontos, hogy olyan verziókban kínáljuk, amelyek a gyerekek ízléséhez közelebb állnak, ilyenek a különféle krémlevesek, valamint hogy eldönthesse a gyermek, egyáltalán kér-e belőle, mert egyelőre a rendelet szerint mindenkinek ugyanannyit kell kitálalni.

A Hungast ugyan nincs egyszerű helyzetben, ám a nehézségek ellenére mégis azt mondják, megéri, mert ezzel jelentősen csökkenteni tudják az ételpazarlást. A kommunikációs vezető kiemelte, amíg régen a megmaradt élelmiszer-hulladékokat a tsz-ekbe szállították állattakarmányozásra, ma már szigorú jogszabályok tiltják és írják elő, hogyan kell ezeket elszállítani és megsemmisíteni, ami évente több száz millió forintba kerül.

Enyedi Csaba arról is beszélt, hogy a szabad szedéses menza nemcsak környezetkímélő, de rengeteget segíthet a gyerekek döntési képességének fejlesztésében is, hogy megismerjenek olyan ízeket és ételeket, amelyeket otthon nem ettek, vagy már azért nem készítik el ezeket az ételeket, mert a kialakult válogatósság miatt már inkább nem is próbálkoznak.

Rovatok