Bár októbertől a Hamász és Izrael háborúja tematizálta a külpolitikai híradásokat, azért az orosz-ukrán konfliktus sem szorult ki teljesen a témák közül. Az idei év legfontosabb változásait vettük végig Bendarzsevszkij Antonnal, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatójával.
A beszélgetés elején a szakértő felidézte, hogy egy éve még a 2022 szeptemberében indított váratlan ukrán ellentámadás sikereit értékeltük, azonban a nagyon várt 2023-as ellenoffenzíva már kevésbé váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Jelenleg ugyanis úgy néz ki, hogy
2023 nagy részében Oroszország védelemre rendezkedett be, mint azt az ellentámadás mellett az ukránok is tették. Vérszivattyúra emlékeztető öldöklő harcok folytak bizonyos településekért mint Bahmut vagy éppen Szolidar.
Elfoglalásuk kisebb orosz sikerként értékelhető, de ez a háború kimenetelén nem változtatott, mint ahogyan annak álló jellegén sem. Nem véletlen, hiszen ebben a térségben – a donyecki medence térségében – építették ki az ukránok 2014 óta a legerősebb védelmi vonalaikat.
Irracionálisan magasak voltak Ukrajnával szemben a nyugati elvárások, mert a tavalyi offenzívájuk – saját fegyvereikkel – úgy volt sikeres, hogy nem kaptak hozzá csúcstechnológiát felvonultató nyugati fegyverrendszereket. Idén már mindenki azt várta, hogy a megkapott támogatásokkal az ukrán ellentámadás az Azovi-tengerig meg sem áll majd. Nem így lett!
Sokan úgy vélték, 2023 végéig kiderül, hol van a háború vége, hogyan fog befejeződni. Ennek kapcsán Bendarzsevszkij Anton megkapta a rendezés lehetőségeire vonatkozó kérdést is.
Szerinte a béke nincs a kanyarban.
Az ukránok úgy vélik, ha megállapodnak is, az oroszok sohasem fognak letenni Ukrajna megszerzéséről, amely már 2014-ben elkezdődött. Moszkva Ukrajna egészét akarja megszerezni, és azért, hogy ez az állam a jövőben az orosz birodalom része legyen. Orosz szemszögből most vannak nyerő szériában, ilyenkor nincs az az erő, ami megállítaná őket, tehát nem áll érdekükben egyezkedni Kijevvel.
Ugyanakkor hatalmas államokról van szó, ezért emberanyagot tekintve Ukrajnában – ugyanúgy, mint Oroszországban – komoly emberi erőforrás potenciál áll rendelkezésre.
Vélhetően addig az oroszok nem hajlanak semmiféle egyezkedésre, sőt katonai sikerekkel szeretnék tetőzni ezt az időszakot, aztán várhatóan a választásokat követően jön az újabb mozgósítás, mert erősen fogy a harcoló egységek száma, ezt pedig fel kell tölteni.
Az Oeconomus gazdaságkutató igazgatója úgy véli, hogy a szankciók csak részben működtek. Olyan kritikus, csúcstechnológiát igénylő iparágaknál, ahol az orosz gazdaság korábban teljes egészében nyugati alkatrészekre támaszkodott, ezek hiánya gondot jelenthet, de általánosságban a szankciók nem roppantották meg az orosz gazdaságot.
Sőt a most tervezett 12. szankciós csomag már keményen érinti például Belgiumot, amely a világ egyik legnagyobb nyersgyémánt feldolgozója, Oroszország pedig az egyik legnagyobb kitermelő, azonban a szankciók ezúttal a gyémántokra is ki fognak majd terjednek.
Az ukrán belpolitikában amíg sikeres volt az offenzíva, addig beálltak az ellenzéki pártok is Zelenszkij mögé. Most, amikor már látszik, nem úgy alakul a katonai színtéren minden, ahogyan azt tervezték, rögtön előjöttek azok az erők, amik már a bűnbakot keresik.
A beszélgetés során még szó volt arról is, hogy
(Borítókép: Bendarzsevszkij Anton. Fotó: Fekete Tímea / Index)