Kedden folytatódott a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumán a kirúgott tanárok pere. Ezúttal nem a helyszínről tudósítottunk, a mostani tárgyaláson ugyanis csak a jogi képviselők voltak jelen, se a tavaly ősszel polgári engedetlenség miatt elbocsátott pedagógusokat, se az őket kirúgó tankerületi vezetőt nem idézték be.

Mint ismert, a bíró, Halász Krisztián az előző tárgyaláson – ahol nem értette, hogy a Belső-Pesti Tankerületi Központ vezetője miért épp öt tanárt rúgott ki – arra kérte Marosi Beatrixet: küldjön egy pontos listát a mulasztásokról.

Listának lista, nem is akármilyen

A tanárok ügyvédje, Tóth Balázs lapunk megkeresésére most arról számolt be, hogy a beadvány csak az utolsó pillanatban jutott el a bíróhoz, de ez csak a kisebbik gond volt. A tankerületi vezető ugyanis olyan listát adott le, amelyen egy név sem szerepelt. Jogi képviselője, Szikora Gábor ezt azzal indokolta, hogy ügyfele nem akarta megsérteni a személyes adatokhoz fűződő jogokat.

Hiába szerette volna a bíró már ma lezárni a perfelvételt, a terv emiatt meghiúsult, hiszen nevek nélkül lehetetlen eldönteni, hogy valóban azokat küldték-e el, akik a legtöbbet voltak polgári engedetlenek

– fogalmazott az Indexnek Tóth Balázs, hozzátéve: Halász Krisztián végül nyolc napon belüli pótlást kért, jelezve, hogy a tankerületi vezető a neveket nyugodtan beküldheti, a személyiségi jogok miatt ez esetben nem kell aggódni.

Tóth Balázs beszélt arról is: a mai tárgyaláson felperesi oldalról benyújtott egy listát, amelyen látszik, hogy a Belső-Pesti Tankerületi Központnál és máshol is voltak olyan tanárok, akik a kirúgott pedagógusoknál többet voltak polgári engedetlenek. Az általuk készített összesítés az egyik felperes, Törley Katalin segítségével jött létre, aki a Tanítanék Mozgalom alapító tagjaként sokakkal van kapcsolatban, és kérésére többen is elküldték, hogy hány órát, napot töltöttek tiltakozással tavaly szeptemberben. A bíró a jövőben ezeket az adatokat szeretné a tankerületi vezető számaival összevetni, és ez alapján mérlegelni.

A mai tárgyaláson elhangzott az is, hogy a per során a feleknek mi mindent kell bizonyítani.

• A vizsgálandó kérdések között szerepel, hogy a tankerületi vezető miért rendkívüli felmentéssel élt, nem amiatt alkalmazta-e ezt azt eszközt, mert hagyományos úton a kirúgásról az intézményvezetővel is köteles lett volna egyeztetni, Fazekas Csaba pedig nyilvánvalóan nem támogatta volna kollégái eltávolítását. Ki kell tehát deríteni, hogy nem sérült-e az intézményvezető egyetértési joga, az intézkedés arányos volt-e, és a felmentés indokolásában foglaltak valósak voltak-e.
• Szintén mérlegelni kell, hogy sérültek-e a gyerekek jogai, a polgári engedetlenségi akcióknál nem okozott-e nagyobb gondot a tanárok eltávolítása.
• Ugyancsak vizsgálni kell, hogy a tanárok politikai véleményt fejeztek-e ki, és ha igen, akkor ennek elfojtására irányult-e az intézkedés.

A perfelvételi tárgyalás január második felében folytatódik, majd valamikor februárban az intézményvezetőt és az intézményvezető-helyettest is meghallgatják, így elsőfokú ítélet leghamarabb 2024 februárjában vagy valamikor a tavasszal születhet.

(Borítókép: Index)