A friss PISA-felmérésből kiderült, hogy a magyar diákok rosszabbak lettek matematikából és szövegértésből, miközben javult a természettudományokban elért eredményük. De mit jelentenek az adatok a többi OECD-országhoz képest? Hogyan érhetnek el jobb eredményeket a magyar diákok, és mi a tanulsága a friss adatoknak? Miért éllovas Szingapúr, Japán vagy Észtország? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Nahalka István oktatáskutató segítségével.
„Két tendencia fontos: egyrészt nem tudunk kilépni abból a helyzetből, amibe 2009-et követően kerültünk, az eredmények lényegesen nem változtak, másrészt nő az esélyegyenlőtlenség” – mondta Nahalka István oktatáskutató a friss PISA-felmérések eredményeiről. A PISA-tesztben 6198 magyar diák vett részt összesen 270 oktatási intézményből. A szakember szerint 2000-től egészen 2009-ig folyamatosan javultak az eredményeink, majd 2012-ben hideg zuhanyként érte az országot az első sokkal rosszabb eredmény. Nahalka István emlékeztetett, hogy a 2015-ös felmérés eredményei részben rosszabbak, részben hasonlóak voltak a 2012-eshez.
2018-ban egy picikét javultak az eredmények, de valójában nem léptünk ki az eredeti tendenciából, vagyis a 2009-ben bekövetkezett jelentős süllyedés nem változott, de felmerülhetett annak a reménye, hogy ez a parányi emelkedés, talán egy tendencia. Nos, ehhez képest érdekesek a mostani eredmények
– tette hozzá Nahalka István, aki szerint továbbra sem lehet megállapítani, hogy történt-e jelentős tendenciaváltozás. Az oktatáskutató úgy véli, hogy a jelenlegi eredmények lényegesen nem különböznek a legutóbbitól.
„Azt állíthatjuk a mostani eredményekről, hogy valamivel jobbak, mint a 2018-asok voltak” – mondta Nahalka István, annak ellenére, hogy a matematika és a szövegértés területén is csökkentek a pontszámok.
Tudom, hogy furcsa lehet, amikor azt mondom, hogy jobbak az eredmények, de figyelembe kell vennünk a pandémiát, és annak hatásait
– tette hozzá a szakember, aki szerint az OECD-országok eredményei matematikából 15, szövegértésből pedig 10 ponttal romlottak a világjárvány hatására. Magyarország esetében csak 8 és 3 ponttal rosszabb eredményekről beszélhetünk, tehát nem romlottak olyan mértékben, mint az OECD-átlag.
A friss eredményekről nem lehet megmondani, hogy jelentős változást jelentenek-e, de a természettudományok esetében valamivel jelentősebb változásról beszélhetünk úgy, hogy nincs trendszerű változás. 5 ponttal javítottunk, és a helyezésünk is 5-tel lett jobb az OECD-országok között. A szakember kijelentette, hogy a hosszabb távú tendenciákat érdemes figyelni, mert az egyes évek adatainak összehasonlításából nem lehet messzemenő következtetéseket levonni.
Nahalka István szerint a felmérés eredményei alapján az igazán rossz hír, hogy az esélyegyenlőtlenséget és a szelekciót tekintve romlott a magyarországi helyzet. Egy nem csak az OECD-, hanem 73 ország eredményeit összegyűjtő adatsor szerint az esélyegyenlőtlenséget tekintve a harmadik legrosszabb eredményt Magyarország produkálta.
Aki bármilyen szempontból hátrányos társadalmi helyzetben van, az rendre rosszabb eredményeket produkál a PISA-teszteken. A felülteljesítők és az alulteljesítők közötti különbség nőtt, a változás tehát egyértelműen negatív. Az alulteljesítők átlagos teljesítménye 10 ponttal, a fölül lévőké pedig csak 5 ponttal romlott.
Sajnos 2010 óta, amióta regisztrálni tudjuk ezt az országos kompetenciamérésekben is, a mért esélyegyenlőtlenség növekszik. Ez ugyan idézőjeles, mert a mérés 15 éves tanulók körében folyik, akik már középfokú intézményekben vannak, nagyon különböző iskolatípusokban. A hátrányos helyzetű és gyenge tanulók főleg szakmunkásképző jellegű iskolatípusokba, míg a magasabb társadalmi presztízsű családok gyermekei elsősorban gimnáziumokba vagy jobb technikumokba járnak a nyolcadik évfolyam után. Ez a fajta szelekció látható továbbra is, a világon az egyik legerősebben nálunk, amit az is jelez, hogy hátulról a harmadikok vagyunk
– mondta a szakember, aki szerint nem lehet még megmondani, hogy mi vezetett a rossz magyar eredményekhez matematikából és szövegértésből, miközben arra is magyarázatot kell találni, hogy miért értünk el jobb eredményeket a természettudományokban.
Nahalka István szerint speciális okai lehetnek, hogy a híresen jó finn oktatás eredményei visszaestek. „Feltűnő, hogy a finn diákok félnek a legjobban a matematikától, e tekintetben a magyarok a harmadikok. Talán ez a PISA-adat mond valamit arról, hogy miért romlanak a finn eredmények. Lehet, hogy valamilyen értelemben bemerevedett a finn iskolarendszer, és görcsösen meg akarták tartani azokat az eredményeket, amiket elértek. Az előző tíz vizsgálat is azt mutatta, hogy a finn eredmények romlanak” – tette hozzá Nahalka István, aki szerint csak egy átfogó vizsgálat tudná megmagyarázni, hogy miért romlanak Finnország oktatási eredményei.
A felmérésen Szingapúr teljesített a legjobban. Nahalka István úgy véli, hogy a kimagasló eredményük azzal magyarázható, hogy a távol-keleti kultúra bizonyos elemei erősen hatnak a tanulási folyamatokra.
A tanulókban nagy a kötelességérzet, a kutatások pedig igazolták, hogy a távol-keleti iskolarendszerekben magas a pedagógiai színvonal. A távol-keleti pedagógusok túllépnek a hagyományos pedagógia keretein.
Európából Észtország, Litvánia és Svájc ért el remek eredményeket. „Van egy olyan program Észtországban, ami biztos, hogy jelentős hatást gyakorolt az oktatás fejlődésére, egy óriási digitalizálási program zajlik, a digitális állam kialakítása, tehát minden területen magas szinten zajlik a digitalizáció, ráadásul az észtek igyekeztek mindent átvenni, természetesen adaptálni Finnországtól, ami eredményes, és a tanulóknak is jó. Úgy tűnik, hogy eredménnyel. Várhatóan a litvánok esetében is ez fog történni. Írország is nagyon jól teljesített” – mondta az oktatáskutató.
Milyen tanulságokat kell levonnunk a friss PISA-felmérésből? Nahalka István szerint az biztos, hogy nem a tanulnivaló ismeretanyag növelése oldja meg a magyar oktatás problémáit, hanem a hosszabb időn keresztül érvényesülő képességek és kompetenciák fejlesztése, mert nem a tanórák száma a döntő, az igazán meghatározó tényező a diákok tanulási folyamataiban a tanulóközpontúság.
„Eredmények sokasága mutatja meg az iskolai irányelveket, vagyis azt, hogy mit tesz az iskola, hogyan építi fel a saját rendszerét és szervezetét, hogy mennyire demokratikus, nevel-e demokráciára, és azt is, hogy miként érzik ott magukat a gyerekek. Óriási hatása van ezeknek a tanulási eredményekre, mindezek tekintetében azonban sajnos mi nem vagyunk jók” – fogalmazott a szakember.
(Borítókép: Varga György / MTI)