A biztonságpolitikai szakértők többsége egyetért azzal, hogy ha az orosz–ukrán konfliktus az oroszok győzelmével érne véget, akkor 6-8 éven belül egy újabb háború robbanhat ki, amiben Oroszország már a NATO-val állna szemben – többek között erről is beszélt Tarjányi Péter a Frontvonal mai adásában. A biztonságpolitikai szakember kitért arra is, hogy Ukrajnában egy nagyon komoly belpolitikai válság van kialakulóban, aminek az egyik legnagyobb jele, hogy egyre többen nyíltan szembemennek Zelenszkij elnökkel.
A Frontvonal podcastadásában Tarjányi Pétert először az izraeli fejleményekről kérdeztük. „Már nem sokáig folytathatja Izrael a gázai övezet bombázást anélkül, hogy ne adna komoly válaszokat a világ felé arra a kérdésre, miért van szükség ilyen mértékű erőszakra” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Kiemelte, hogy az izraeli hadsereg katonai műveleteinek nagy részét már kiterjesztette a dél-gázai övezetre, amire korábban is lehetett számítani, de a teljes elfoglalás sem garantálhatja, hogy a művelet végére sikerül felszámolni a Hamászt.
„Amennyiben Netanjahu kormánya túl messzire megy, nem zárható ki a konfliktus eszkalálódása sem, akár Jordánia, Irán vagy Egyiptom oldaláról” – tette hozzá Tarjányi Péter. A szakértő arról is beszélt, hogy bár katonailag sikeres az izraeli akció, a legnagyobb hiányossága, hogy a Hamász gazdasági hátországát egyáltalán nem sikerült felszámolni, mivel annak érdekeltségei Törökországban és Katarban vannak.
A New York Times által nyilvánosságra hozott jelentés szerint az izraeli kormánynak tudomása volt a készülő támadásról, így Tarjányi szerint egyértelmű, hogy több vezetőnek is komoly büntetőjogi felelőssége van abban, hogy a Hamász végre tudta hajtani a merényleteket. A háború után megkezdődik a felelősségre vonás, ezért is érdeke Netanjahuéknak, hogy a hadművelet minél tovább tartson.
Tarjányi Péter arról is beszélt, hogy Ukrajnában nagyon komoly belpolitikai válság kezd kialakulni, ami már elérte Volodimir Zelenszkij elnököt és kabinetjét is. A szakértő hangsúlyozta, hogy az elvárt harctéri eredmények elmaradtak, ezért a politikai ellenfelek úgy érzik, hogy lenne keresnivalójuk. Emiatt akart a korábbi elnök, Petro Porosenko Lengyelországban, Amerikában és Magyarországon is tárgyalni. A belpolitikai feszültség másik fontos jele, hogy Vitalij Klicsko, Kijev polgármester is komolyan kritizálta Zelenszkijt, amikor azt állította, hogy a Putyinéhoz hasonló autoriter államot kezd kialakítani Ukrajnában. Bár Tarjányi Péter szerint erről azért nincs szó, de Porosenko letiltása egy demokratikusan működő országban nem történhetett volna meg.
Zéró a békekötés esélye az orosz–ukrán háborúban
– közölte Tarjányi Péter, ugyanakkor hozzátette, hogy amennyiben az amerikaiak csökkentik vagy megszüntetik Ukrajna pénzügyi támogatását, abban az esetben a legvalószínűbb, hogy egy tűzszüneti megállapodás születhet. A szakértő hozzátette, Ukrajna az amerikai támogatás nélkül is közel egy évig tudja folytatni a harcot, és ezt Oroszország is pontosan tudja.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. február 2-án. Fotó: Matthew Stockman / Getty Images)