A hazai szelídgesztenye-feldolgozók helyzetét tavaly a magas energiaköltségek nehezítették, idén pedig a szűkös európai termés okoz gondot. A virágzáskori esős idő, valamint az ezt követő szárazság miatt a fák eldobálták a termésük egy részét. Az őszi meleg időjárás sem volt ideális a termésnek, és kitolta az érési időt, ami ráadásul még a károsítóknak is kedvezett – írta a NAK.

Mint írták, a legnagyobb hazai gesztenyefeldolgozó adatai szerint 

Az országos éves termésmennyiség jellemzően 150–300 tonna között alakul. Az export elhanyagolható, jelentős ugyanakkor a feldolgozóipari igény, ezért az import évente 2000–2500 tonna között mozog, jellemzően Olaszországból.

Magyarországon mintegy 281 hektáron termesztenek szelídgesztenyét. A héjas gyümölcs termesztéséhez speciális ökológiai követelmények kellenek, mivel csapadékosabb időjárást, magasabb páratartalmat és savanyú talajt igényel a növény. Csak az ország néhány tája alkalmas termesztésre, így a dél-dunántúli, a nyugat-dunántúli és a Börzsöny-hegységi termesztőtájakon elterjedt. A legnagyobb területen Vas és Somogy vármegyében, valamint Zalában foglalkoznak a termesztésével.

A magyar fogyasztók körében nagyon népszerű a szelídgesztenye, amit főként desszertként dolgoznak fel. Az agrárkamara kiemelte: a gesztenye C-vitamin-tartalma a málnáéhoz és a ribiszkééhez hasonlóan magas. A B1-, B2-, B6- és E-vitamin-, valamint foláttartalma (a B9 vitamin természetben előforduló formája) sem elhanyagolható. Emellett bővelkedik élelmi rostban, zsiradékot csak nagyon kis mennyiségben tartalmaz, koleszterint pedig egyáltalán nem. A gesztenye más gyümölcsökkel szemben feldolgozott formában sem veszít a vitamintartalmából – írta közleményében a NAK az MTI szerint.