Index Vakbarát Hírportál

Van megoldás azoknak a betegeknek, akik nem jutnak el orvoshoz

2023. december 7., csütörtök 18:35

A hazai betegellátás problémás területein a digitalizáció és az online technikák jelenthetnek megoldást, már a gyakorlatban is alkalmazzák háziorvos nélkül maradt településeken, gyermekorvoslásban, és a fogvatartottak szakellátásában. Szakemberek osztották meg tapasztalataikat arról, mi az, ami jól működik, és mi az, ami még fejlesztésre szorul.

A koronavírus-járvány egyik pozitív hozadéka a távgyógyászat térnyerése, ami egyre több területen, különböző helyzetekben jelenthet megoldást – hangsúlyozták a területen tevékenykedő szakemberek a Digital Health konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen. Az egészségipari csúcstalálkozón Takács Péter államtitkár a legfontosabb kormányzati célkitűzések között említette a telemedicina fejlesztését. 

Akik nem jutnak el orvoshoz

„A Magyar Máltai Szeretetszolgálat hazánk 300 legszegényebb községét megcélzó Felzárkózó települések programja keretében már a pandémia alatt élesben próbálta ki a szolgáltatást” – kezdte Nagy Ferenc, a segélyszervezet egészségügyi területért felelős szakmai vezetője. Akkor még a Covid-oltásokra és gondozásokra fókuszáltan kezdtek bele a kistérségekben a távvezérelt betegellátásba, 

az idei pilotprogramjuk azonban már kifejezetten arra irányult, hogy a háziorvossal nem rendelkező falvakban egészségügyi szolgáltatást nyújtsanak.

Ahogy korábbi cikkünkben részleteztük, technikaliga ez úgy működik, hogy a helyszínre érkezett mobilrendelőben az online becsatlakozó orvos kép- és adattovábbító digitális orvostechnikai eszközökkel végzi a vizsgálatot. „A tapintásalapú vizsgálat helyett más attitűdöt kíván a rendszer használata. A telekonzulens rendszerünkbe kardiológus, bőrgyógyász, tüdőgyógyász tud bekapcsolódni, és olyan kérdéseket tud feltenni, amikkel elkerülhetők felesleges beutalások, ezzel a különböző szakrendelésekig történő, akár 60 kilométeres utazások, illetve a drága terápiák is” – hangsúlyozta Nagy Ferenc a telemedicina előnyeit. 

Kiss-Diófalvi Katalin a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága Egészségügyi Főosztályának vezetője elmondta, hogy náluk az alapellátás helyben rendelkezésre áll a közel tizenkilencezer fogvatartott számára. Ugyanakkor a szakellátás problémákat okoz, amikor is a civil emberek közé, egészségügyi intézménybe kell vinni az elítélteket. „Arra kerestünk megoldást, hogy milyen módszerrel lehet bevinni a szakorvosi gondozásokat a börtönökbe.” Telepszichiátriai ellátást, illetve a büntetés-végrehajtás egészségügyi központjában a belgyógyászatot működtetik a telemedicina eszköztárával, s most azt vizsgálják, hogy hogyan lehet ezt kiterjeszteni a különböző intézményekre.

A börtönben is hasonló módszerrel működtették a rendszert: személyesen, egy szakasszisztens jelenlétében, a szakorvos videókonzultációjával zajlottak a vizitek. Kontra György a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának informatikus alezredese elmondta, hogy náluk is voltak kihívások. „Fontos, hogy aki az informatikai rendszert létrehozza, szorosan együttműködjön az orvosszakmával” – emelte ki. Példaként említette, hogy digitális EKG esetében a kardiológusoktól elvárás volt a minimum 6-12 csatornás készülék integrálása.

Doktor Google helyett

A Semmelweis Egyetem kommunikációs igazgatóhelyettese, Kovács Eszter a szülők számára megalkotott ingyenes tünetellenőrző Help applikációt ismertetve megjegyezte, hogy 4,5 hónapja tették elérhetővé, azóta 146 ezren töltötték le, az első 20 órában 14 ezer tünetellenőrzést hajtottak végre, többségében éjszaka.

Abban nyújtunk segítséget, hogy a begépelt tünetek alapján és a testábrán bejelölve el tudják dönteni, mennyire súlyos az eset. Az egyszerűbb helyzetekre tanácsokat kínálunk, de amit a rendszer vészhelyzetnek értékel, annál a segélyhívó azonnal felugrik

– részletezte, hozzátéve: orvosi diagnózist nem ad az alkalmazás.

A Semmelweis Egyetem képviselője kiemelte: elsődleges céljuk az volt, hogy egy random és sokszor félrevezető internetes keresés helyett a gyermekorvok szakmai támogatásával fejlesztett applikációhoz forduljanak a szülők, nagyszülők. A használat alapján, a rendelői jelenléthez hasonlóan, itt is láthatóak a slágerterületek, a leggyakoribb megbetegedések, az őszi-téli időszakban a légúti fertőzések, nyáron a csípések, kisebb sérülések. 

A fejlesztés orvoscsapat, informatikusok és kommunikációs szakemberek együttműködésében valósult meg. Szinonimaszótárt is beépítettek, mivel van olyan tünet, amire 33 különböző szót használtak, tájegységenként eltérően. Helyi védőnőkkel is felvették a kapcsolatot, hogy segítsenek azonosítani ezeket. Gondoltak arra is, hogy sokszor helytelenül, ékezetek nélkül gépelik be a panaszokat. 

Most azt tesztelik, hogy a vizitre várakozás közben kitöltött applikáció diagnózisa mennyire egyezik a rendelésen felállítottal. Eddig jó eredményeik vannak. Kovács Eszter elmondása szerint az orvostársadalom visszajelzése pozitív, az Országos Mentőszolgálat, az OGYÉI a Házi Gyermekorvosok Egyesülete hiánypótló alkalmazásnak értékelte. „Az orvosoknak is segítség, ha nem csörög feleslegesen a telefon. Egy külföldön nyaraló kolléga, miután letöltötte az appot, azt a tanácsot kapta, hogy vigye a gyereket az ügyeletre, és is beigazolódott, hogy ez jó döntés volt” – szemléltette, hogy a gyakorlatban is jól vizsgázott az alkalmazás. 

Az Eurostat legfrissebb eredményei szerint: ha az embereknek panaszuk van, 53 százalékuk LEGELŐSZÖR az interneten keresgél. itthon ez 70 százalék.

 „Ez jól indokolja az új eszközök hasznosulását” – értékelte. A Semmelweis Egyetem szakértői úgy gondolták, ha megszüntetni nem tudják az internetes öndiagnózist, akkor inkább az élére állnak, ezért hozták létre a betegút segítésére az orvosi algoritmusalapú Help applikációt. Az OGYÉI validálta a rendszerüket, amit a féléves tesztüzem alatt is módosítottak.

A rendszer összetettségét az is mutatja, hogy bizonyos, egyénenként eltérő tüneteknél is ugyanarra az eredményre kell jutniuk. „A koronavírust PCR-teszt nélkül is tudnunk kell azonosítani” – tette hozzá. „Az egészségügyi személyzet felelőssége, hogy a beteget meg tudják-e győzni az oltások, a szűrések, az ajánlott kúra folytatására” – hangsúlyozta az egyetem képviselője. A segélyszervezet illetékese erre úgy reflektált, hogy az egészségügy bizalmi kérdés, ezért olyan településekre is érkezik mobilrendelőjük, ahol már régóta jelen vannak munkatársaik.  

Mennyire bíznak a távvizitben?

A Máltai Szeretetszolgálat 6500 fős bentlakásos idősotthonában már a koronavírus-járvány alatt azt tapasztalták, hogy a 70 év felettiek is szívesen használták a digitális eszközöket. A tablettel Skypeon, Viberen keresztül lezajlott online rendelésekhez az első néhány másodperces feszengés után 95 százalékuk alkalmazkodott. „A telemedicina egy eszköz, egy csatorna, de az orvos ugyanaz, csak a jelenlétét sokkal több orvostechnikai eszközzel kell pótolni. Ez leginkább a mélyszegénységben élők számára nagy segítség, mert nekik sokszor egy 45 kilométeres utazás sem megoldható. Akinek nincs étele, fűtése annál háttérbe szorul a prevenció, orvoshoz akkor megy csak, ha valamije fáj” – húzta alá a szervezet egészségügyi szakmai vezetője.

Nagy Ferenc hozzátette: a helybeli egészségnyereség mérhető, mivel ezzel csökkenteni tudják járóbeteg-ellátási rendszer indokolatlan látogatásokból eredő leterhelését. „A betegnek pedig nem kell négy különböző vizsgálatra elmenni, adott esetben egy telemedicinás rendelés alatt a kezelését le lehet tudni" – fejtette ki. A vizsgálatokat a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ által minősített eszközökkel végzik, és a legtöbb háziorvos által is használt szoftveren keresztül az EESZT-be rögzítik az adatokat. 

A költségeket tekintve egy mobilrendelésre alkalmas jármű megvásárlása és felszerelése egy mentőautóéhoz közelít, 45-50 millió forintot tesz ki. 

Kiss-Diófalvi Katalin is azt tapasztalta, hogy ha a fogvatartottak megbarátkoznak a távvizittel, akkor megszeretik, és egyszerű lesz használni ezeket a rendszereket. Az EESZT-be integráltan az előzmények hozzáférhetők az orvosok számára, akik dönthetnek arról, hogy a beteg alkalmas-e a telemedicinára vagy állapota miatt indokolt a személyes vizsgálat. „A drága szakorvosi időt általa hatékonyabban tudjuk kihasználni” – emelte ki. 

Elmondása szerint nem csökkent az orvoshoz forduló fogvatartott panaszosok száma azzal, hogy nem jutnak ki. (Biztonsági kockázattól függően minimum két biztonsági felügyelő és egy gépjárművezető vesz részt egy elítélt előállításában.) „A Büntetés-végrehajtásnál is a telemedicinás rendelő üzemeltetéséhez hasonló költségek vannak, csak fordítottan, mindehhez 47 távdiagnosztikai rendszert kellett felszerelnünk” – monda el Kiss-Diófalvi Katalin. A főosztályvezető arra is kitért, hogy ugyan a börtönben nincs internet, de a hiedelmek ugyanúgy terjednek egymás között. „A fogvatartottak többsége mélyszegénységből jön, sokszor el kell magyaráznunk, hogy miért fontos a hepatitisszűrés vagy a Covid elleni oltás" – fogalmazott. 

(Borítókép: Magyar Máltai Szeretetszolgálat)

Rovatok