A karácsony előtti időszak nemcsak az ajándékvásárlók, hanem a hamisítók főszezonja is. Egy ismert név, logó vagy formavilág ma már egyáltalán nem garancia arra, hogy azt kapjuk, amit kifizettünk. Az Index Dr. Kocsis M. Tamás védjegyjogász, ügyvéd segítségével mutatja be, hogyan kerülhetjük el a hamis termékeket az ajándékok forgatagában, még mielőtt a pénztárcánk vagy az egészségünk bánná.
Egy friss kutatás szerint tavalyhoz képest 11 ezer forinttal többet, átlagosan 71 ezer forintot terveznek költeni a magyarok karácsonykor, és csak a játékokra hajlamosak vagyunk tízezreket kiadni. Tudatosan keressük a kedvezményeket és az akciókat, de ha nem vigyázunk, akkor könnyen az ajándék rovására mehet a vásárlás. Egy-egy hamis termékkel akár az egészségünket is veszélyeztetjük, így érdemes odafigyelni rá, hogy mire is adunk ki pénzt.
Elsőként meg kell különböztetni a szerzői jogot és az iparjogvédelmet. Ugyanis míg a szerzői jogi oltalom a törvény erejénél fogva jön létre szerzői művek tekintetében, addig az iparjogvédelmi oltalmak esetén az oltalom létrejötte egy hosszadalmasabb, hivatali procedúra eredménye – magyarázza Kocsis M. Tamás védjegyjogász.
Ha iparjogvédelemről beszélünk, akkor az alábbi oltalmi formák jöhetnek szóba:
„Mielőtt piacra lépne valaki, javasoljuk, hogy mindenképpen gondoskodjon a védjegybejelentés elindításáról – tanácsolja a szakember. – Ha valaki már birtokolja az általunk használt vagy ahhoz hasonló megjelölést, annak akár komoly következményei is lehetnek. A korábbi védjegyoltalommal rendelkező cég ugyanis polgári peres eljárást indíthat velünk szemben, és egy védjegybitorlási per komoly következményekkel, akár az adott termék piacról történő visszahívásával is járhat. Ilyen ügyekkel Magyarországon csak a Fővárosi Törvényszék foglalkozik, vagyis ezek a típusú perek kizárólag ezen bíróság előtt indíthatók meg.”
Persze vannak olyanok is, akik vállaljak a jogi következményeket és a rizikót, hiszen a minőségileg megkérdőjelezhető, hamis termékeket egy-egy neves brand alatt nagy haszonnal tudnak értékesíteni. Amennyiben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársai csapnak le hamisnak vélt árura, úgy már számolni lehet az esetleges szabálysértési vagy büntetőjogi eljárás megindításával is.
Ebben az esetben ugyanis iparjogvédelmi jogok megsértése miatt indulhat nyomozás, és jogerős elmarasztaló ítélet esetén az elkövető pénzbüntetésre, illetve adott esetben szabadságvesztésre is számíthat. A rostán azonban csak a hamis termékforgalmazók töredéke akad fenn. Ráadásul a hamisítványok mára külsőre laikus szemel nehezen azonosíthatók.
Az utóbbi években elszaporodtak hazánkban azok az internetes csalások is, amikor egy-egy szolgáltatóra hivatkozva e-mailen utasítottak vagy kértek ismeretlenek a banki adataink megadására, valamint, hogy rendezzük a céggel szembeni elmaradásainkat.
A hitelesség és megtévesztés érdekében az átverések része, hogy a csalók által küldött e-mailekben az érintett szolgáltatók valamelyik védjegyét is elhelyezik. Az is előfordul, hogy hivatalos szerv védjegyével élnek vissza.
Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) oldalán közzétett kutatás szerint az európaiak 80 százaléka egyetért azzal, hogy a hamisítványok megvásárlásával bűnszervezeteket támogatnak, és tönkreteszik a vállalkozásokat és a munkahelyeket. Háromból ketten úgy vélik, hogy a hamisítványok veszélyt jelentenek az egészségre, a biztonságra és a környezetre. Azonban az európaiak egyharmada elfogadhatónak tartja a hamisítványok vásárlását, ha a valódi termék ára túl magas. Ez az arány a felére emelkedik a fiatalabb generációk körében.
Szinte nincs olyan nap, amikor a NAV oldalán ne adnának ki közleményt hamisított termékekről. Nemrég egy garázsvásárt számoltak fel, ahol valaki ismert mosószermárkák flakonjait silány minőségű szerrel töltötte fel, míg máskor az árukat kellett megsemmisíteniük. A nagykanizsai vámudvarban távol-keleti áruk jelentek meg, táskák, játékok és elektronikai kiegészítők sorakoztak nagyjából 250 millió forint értékben. A jogtulajdonos maga ismerte el, hogy a termékek hamisak, és kérte a megsemmisítésüket.
Nyomozást ellenben egyre kevesebb esetben kell indítania a hatóságnak, míg 2015-ben 5374 alkalommal indult eljárás ilyen ügyekben, addigra ez a szám 2022-re már 2786-ra csökkent.
Népszerű ajándék az ünnepek alatt a parfüm, és szerencsére bőséges kínálat fogadja a vásárlókat ezen a területen. Hajlamosak lehetünk ilyenkor egy-egy márkásabb termék után nyúlni, majd örülni, amikor a márka nevéhez képest jóval olcsóbban tudjuk megvenni a fa alá szánt ajándékot.
Pedig ezzel könnyen lehet, hogy nem is egy eredeti produktumba futunk bele
– hívja fel a figyelmet Dr. Kocsis M. Tamás védjegyjogász.
Például az olasz divatmárka, a Diesel az 1990-es évek végén kezdett bele a parfümök forgalmazásba, amihez partnerségi szerződést kötött egy szépségipari céggel, és végül a gyártási jogokat egy német cég, a Marbert GmbH. vásárolta meg. Évekkel később azonban ez a vállalat csődöt jelentett, és 2011-ben meg is szűnt. A Diesel Plus Plus rövid időre eltűnt a piacról, majd újra a boltok polcaira, drogérialáncokba és a webshopokba került.
Dr. Kocsis M. Tamás az irodájában mutatta be nekünk a terméket, ami elsőre ugyan meggyőzi a gyanútlan vásárlót, de furcsaságot így is lehet találni a puritán dobozon. A cég ikonikus, tejesdoboz alakú csomagolásán ugyanis feltűnik az eredeti, ma már nem is létező gyártó cég, a Marbert neve, de a kódolás szerint a termék Svájcban készült egy aprócska városban. Vagyis adódik a kérdés, hogy hogyan gyárthat egy Diesel védjeggyel ellátott terméket egy olyan német cég, amely már több mint 10 éve megszűnt?
Az összetevők megjelölése is meglehetősen rövid, eszerint ugyanis a termék tartalmaz vizet, parfümöt és alkoholt. Végül az ár is árulkodó lehet, hogy másról van itt szó, mint egy jó akcióról. A Diesel saját honlapján forgalmazott illatszerek ára ugyanis 60 euró környékén, azaz 23 ezer forint körül mozog, míg az árösszehasonlító oldalak találatai szerint a fenti terméket akár 8 ezer forintért is megkaphatjuk.
Ezek alapján kérdésessé válik, hogy a példánkban szereplő illatszer valódi-e. Ezzel az üggyel kapcsolatban egyébként már büntetőeljárás is indult, ám az érdemben nem nagyon halad előre.
Azonban nem kell aggódnunk, ha a Nike-felirat köszön vissza egy jutányos árú parfümösüvegről – hívja fel a figyelmet Kocsis M. Tamás. Az illatszernek ugyanis nincs köze az amerikai sportmárkához, csupán névazonosságról van szó egy több évtizede működő spanyol céggel. Ebben az esetben nem kell hamis terméktől tartani. A Nike név alatt forgalmazott parfüm egy pozitív példa a védjegybitorlók vagy hamis árukkal kereskedők világában.
A nyíregyházi piacon 862 pár hamis márkájú lábbelit, köztük sportcipőket, papucsokat és bakancsokat foglaltak le a pénzügyőrök a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közlése alapján. A közlemény szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei vásáron egy távol-keleti árus standjára figyeltek fel, akinek a pultján kiterített és beárazott termékek csupán „fedőáruk” voltak.
Az asztal mögött és alatt elrejtett árukat a világmárkák jogosult képviselői is megvizsgálták, és megállapították, hogy azok mindegyike hamisítvány, a védjegyek tulajdonosainak engedélye nélkül hozták forgalomba, és emiatt iparjogvédelmi jogok megértésének bűncselekménye miatt indítottak eljárást.
A vámhivatal a bejegyzésében felhívta a figyelmet arra, hogy az ünnepek közeledtével egyre többször bukkannak fel hamis áruk a piacon, és a bőrrel közvetlenül kapcsolatba kerülő anyagok – ruházati cikkek, sminktermékek vagy parfümök – akár veszélyes összetevőket is tartalmazhatnak.
(Borítókép: A NAV által korábban lefoglalt hamis parfümök. Fotó: MTI / Vajda János)